A falu történelmi hírei - ebben a részbe kerülnek az olyan hírek, melyből megtudhatja az érdeklődő, hogy Salamon király neve hogyan merül fel falunk kapcsán. Mik azok a motte várak? Képeslapokon keresztül megismerhetjük hogyan néztek ki a falu korabeli épületei, köztéri szobrai. Ki volt Pénzes Balduin?

 
     

Képeslapok Ikervárról - képeslapot többnyire azért küldünk, hogy megmutassuk hol voltunk, hol élünk éppen. Vagyis az információ valaki másnak szól. Most ezen a dolgon fordítok egyet, ezek a képeslapok főként a falut ismerőkhöz szólnak. Többnyire az ismert környezetünket láthatjuk korábbi időkben, de ma már nem így néz ki vagy éppen pont olyan, mint száz évvel ezelőtt volt.

Ha az ember ki lép a világ elé, akkor illik felvenni egy szebb ruhát. Ezt szem előtt tartva némi retusálást végeztem, ha az adott képeslap hányattatott sorsa megkívánta azt. A gyűjtést folytatom, ha van valakinek itt nem látható képeslapja, akkor egy digitalizált képet szívesen fogadnék róla. A tőkeerős konkurencia végett nem tudom megvenni mind.

 
     

Már a török időkben is jelentős volt településünk. Ennek egyik fényes bizonyítéka tán ezen a török korabeli térképen való ábrázolása településünknek. Hatalmas adag lokálpatriotizmussal és humorral értelmezve.

 
     

Vasvármegye községei -  című kiadványban, Ikervár vonatkozásában a kastély hangsúlyosan szerepel. Érdemes beleolvasni más falvakról szóló írásokba is, sok érdekes információhoz jutunk arról a korról. Melyik korról? Abból a megfogalmazásból, hogy Ikervár jelenlegi birtokosa Batthyány Lajos, arra enged következtetni, hogy valamikor 1831 és 1849 között keletkezett a mű.

 
     

Mi is az a motte?

Dénes József - Királyi halmok - földhalomvárak az Árpádok királyi udvarhelyein - című írásában olvashatunk a nagy mottékról. Nálunk is van ilyen, amiről a falu nevének eredetét köti több vélemény is. Ezeket a dombokat helyi viszonylatban Fazék és Póka (Rózsa) domb néven emlegetjük. Sajnos a linkszerű elérhetőség megszünt időközben így a lementett szövegből kivonatot képeztem a minket érdeklő részekből.

 
 

 

 

Kis falunk első írásos említése  Salamon király itt tartózkodásához kötődik.   

Több írás úgy tartja, hogy Ikerváron kötött békét Géza herceggel Salamon, ami szép lenne.  De valamikor az 1073-as Márton nap előtt kötöttek fegyverszüneti megállapodást Esztergomnál az egyik dunai szigeten, ami következő év Szent György napjáig tartott volna. De ez nem béke, hanem csak fegyverszüneti megállapodás volt, amit semleges területen szokás kötni.

Erről tért Salamon király haza és 1073. karácsonyát Ikerváron töltötte, ahogy akkoriban hívták Geminum Castellum-on. Az idilli képet némileg beárnyékolja, hogy itt várta be a német hadi segítséget, hogy a megállapodást megszegve megtámadja Gézát, míg annak testvérei, László és Lampert  idegenben voltak. A kis képre kattintva olvashatsz többet.

 
 

 

 

Képes Krónika - részletesebben. Felmerült az igény, hogy kicsit alaposabban körbe kellene járni ezt a könyvet, ha már ez az első írásos nyoma a falunknak, ami akkor királyi váras hely volt.  

Célom, hogy dióhéjban bemutassam magát a Képes Krónikát, a viszontagságait és a vélelmezett szerzőjét.

Természetesen mindezt azzal megerősítve, hogy közkincsé tegyem az Ikervárra vonatkozó részt, a könyv ide kapcsolódó eredeti oldalainak és szövegének bemutatásával.

 
     

Az ikervári határban lévő péterfai majorban volt egyszer egy cukorgyár, gróf Batthyányi Lajos első felelős miniszterelnökünk alapításával. Ennek bemutatását, leírását idézném Dr. Naszádos István írása alapján, mely a Vasi Szemle 1986. 1. számában jelent meg.

"A TANÁR ÚR" 2008-ban elhunyt, emlékét felidézném és megőrizném Nagy Miklós emlékező írásának segítségével, mely a Sárvári Hírlap-ban 2008.április 4.-én jelent meg.

A témát a falu történelmével kapcsolatos részhez soroltam. De természetesen nem választható el Batthány Lajostól, az ő részében olvashatjuk "Az ikervári répaczukorgyár ismertetése" írását, mely a Magyar Gazda 1842. év második számában jelent meg.

 
     

Kis falunk szerepel az Osztrák - Magyar Monarchia írásban és képben című 21 kötetes könyvsorozatban, mely 1885 és 1901 között került kiadásra, Rudolf főherceg közreműködésével. Bemutatnám ezt a könyv sorozatot pár kép erejéig.

Bevallom töredelmesen, azért is foglalkozok a témával, mert boldog tulajdonosa lehetek az ikervári Batthyány kastélyt ábrázoló színezett nyomatoknak. Az 1891-es bécsi kiadásban sárga a kastély színezése, míg az 1896-os nyomaton hús színű. Természetesen a falura vonatkozó szövegrészt is idézem.

 
     

Miért is érdekel minket az elektromos szántás? Mert hazánk vonatkozásában nagy valószínűséggel Ikervár volt az első magyar falu, ahol Brutschke rendszerű, egy gépes, billenőekés elektromos szántógép működött!  Legalább mi tudjunk róla és tartsuk életbe ezt a technika történelmi eseményt.

1   Egy kis technikai történelem, mikor is kezdődőtt az elektromos szántás?

2   Mi tudunk az I. Világháború előtti ikervári elektromos szántásról?

3   Mi tudunk az I. Világháború utáni ikervári elektromos szántásról?

4   Hogyan is működött egy ilyen rendszerű elektromos szántógép?

5   Az elektromos szántóvezetékekről

 
     

Ikerváron a kosárfonásnak, a fűzvessző termesztésnek hagyományai vannak. Régi képeket vetem elő, melyek felidézik az ikervári kosárfonók ügyességét, arányérzékét és újításait.

Nem magyaráznám a képek tartalmát, magukért beszélnek.

Ennél sokkal szélesebb volt a termék kínálata a kosárfonó szövetkezetnek, most csak egy kis étvágygerjesztőnek szánom ezt, amíg fel nem tudom dolgozni a témát teljesebben.

 

 
     

 v20110415