Németh János gróf Batthyány Lajos inasa volt, akit kiskorától haláláig szolgált. Egy másik cikk már felvillantotta az emlékét, ami ITT olvasható.
Kérdés, hogy mi történt vele Batthyányi 1849-es halálát követően. Hol lakott, mivel foglalkozott? Kutakodásom több kérdést és feltevést felvetett. A hol lakottra kaptunk választ, a mivel is foglalkozott megfejtése még hátra van.
Felmerült, hogy hol lehet a sírja. Sírhelyével kapcsolatban számomra is meglepő módon, találtam kiindulási alapot. Ráadásul olyan jellel, amit én még tudok értelmezni, alátámasztani a családi kötödés alapján.
Talán a figyelmes olvasónak feltűnt, hogy az előző cikk újság híreiben szeptember 26.-a szerepelt a halál időpontjaként megjelölve. Illetve a lap alján szereplő könyvben: Friedreich Endre - Gróf Batthyány Lajos utolsó napjai – 1927-ben kiadott különlenyomatában 1870. szeptember 18.-a szerepel. Ennek a dátumnak a hitelese forrása Kováts Lajos (1886.11.26 - 1953.04.14) ikervári plébános volt, aki 1915.04.01-től 1953-as haláláig töltötte be a szolgálatát a faluban. Neki nem volt nehéz dolga a halálozási dátum felfedésével kapcsolatban. Mai szlenggel szólva, hardvere is és szoftvere is volt a feltáráshoz. Lefordítva, birtokában volt az 1870-es Halotti anyakönyv és latinul is tudott.
Nálánál nehezebb dolga volt Barta-Pados Katalinnak, aki fáradságot és időt nem sajnálva bejárta ugyanezt az utat és megszerezte az eredeti forrást, az 1870-es Halotti anyakönyv idevonatkozó részletét. Köszönet érte.
A naplót latinul vezették, nem is géppel írták, ráadásul ott rövidítettek, ahol tudtak. A cirkalmas, betűfejtős írásról már nem is beszélve, szóval a zsákmány megszerzése nem olyan egyszerű lehetett. Köszönet érte. De mit is tudhattunk meg?
A halálának időpontja szeptember 18.-a, eltemették 20.-án. A hírekben szereplő 26.-a valószínűleg az első kézzel írott hírben szereplő nulla félreolvasásából lett hatos. Amin nagyon nem is csodálkozom, mert a tintás-tollas-cikornyás írások karakterei sokszor nem egyértelműek. Ha pedig a hibás adat bekerül a rendszerbe az nem ereszti könnyen, mindenki azt követte.
A temetést és a Halotti anyakönyv vezetését az akkori plébános Somogyi József végezte, aki 1860 és 1886 között szolgált Ikervárott.
A napló fejlécét megnézve, láthatjuk, hogy átesett némi magyarosításon, majd a következő sorban átrendezett rubrikákba más információkat rögzítettek. A közléshez megfelelően a minket érdeklő 25-ös sort hozzáillesztettem az oldalon másodikként szereplő 19-eshez, amiben még teljesebb a kitöltés, mert utána tulajdonképpen egyfajta "macskakörmözéssel" jelezték az azonosságot.
Az első adatmezőből megtudjuk, hogy szeptember 18.-án halt meg Németh János.
A másodikból, tekintve az egyház könyvelési előírását, a neveket is átfordították latinra, így lett a Jánosból Joannes.
Amit ugyan nem látunk, de fontos, hogy nem szerepel az anyja neve ebben a mezőben, ez megerősíti azt, hogy Rábasömjéni származású volt. A bejegyzések azzal kezdődtek, hogy az anya neve és hozzá kötve a filia / lánya, filius / fia megjegyzések. Ugyanebben a rubrikában kellene látnunk a conjugis, azaz a házastárs megnevezését is.
Frissítés - A házastárs bejegyzésének hiánya talán annak tudható be, hogy a neje 16 évvel korábban hunyt el. Schumbszky Terézia halálakor az őt jól ismerő és gyerekeit is keresztelő és temető Dancsecs József plébános működött Ikervárott 1825 és 1860 között. Amikor Németh János elhunyt 1870-ben, akkor Somogyi József plébános volt Ikervárott. Aki már nem ismerhette Németh János elhunyt nejét, igy kimaradhatott a feljegyzésből. Somogyi József 1860 és 1886 között volt plébános Ikervárott. Németh Jánosnak öt élő gyereke volt és három kiskorában elhunyt, erről egy másik cikkben írok.
Amit látunk, hogy a foglalkozásának comerarius, azaz kereskedő lett beírva. Illetve kapcsolatban volt Batthyány gróffal. A mező sarkában látható R6-osról csak találgatni tudom, hogy talán a Római Katolikusra utalhat, ezen a részen mindenhol ez szerepel.
|
A harmadik mezőből megtudhatjuk, hogy Ikervári lakosként került könyvelésre, ekkor még több majorság is idetartozott ez azért volt fontos. Valamint a 116-os házhelyen élt. Ez egy fontos felfedezés számunkra, ami elindulási irányt is ad és több feltételezést is megenged. De korai az öröm, mert az 1857-től kezdődő kataszteri térképek és a hozzá kapcsolható legelős térképek nem mindenben egyeznek meg. A jobb oldali falurészlet az Ady utca Rába felöli házait mutatja, fent van észak tájolással. A kép jobb oldali vastag piros azt jelzi, hogy az az urasági birtok határa, vagyis nem a falu része volt a kastély és parkja. A kék pedig a Rábát mutatja, ami akkor még abban az ágban folyt, ezt a kanyart átvágták később és csak áradáskor tellett meg vízzel ez a patkó holtág. A felső térkép a 116-os házat a mai Szent István utcában jelzi. Érdemes megnézni a másik jelzett területet, mert azt beszínezték, mintegy jelezve, hogy más a státusza. A másik térképen Urasági felírat szerepel a telken, melyen az utcafronton két ház áll. Ezt a képet a felírat olvashatósága végett átforgattam 180 fokkal. De valójában ezek csak kiindulások számunkra, mert a "későbbi", térképen ezen az urasági területen találjuk meg a 116-os házhelyet. |
|
|
|
Itt az 1857-es felmérésen alapuló 1865-ös falu térkép, melyen legalul a 116-os ház szerepel Németh János lakhelyként. Miért vélhetjük hitelesnek? 1849-ben elkobozták a kastélyt az osztrákok, valószínűleg nem volt gondjuk a kis faluvégi falusi házra, ahol a cselédség lakott, nem volt miért kitelepíteni őket onnét. Mivel Batthyány éltében Németh János a kastélyban lakott, így nem volt számára fontos a ház és a föld vásárlása. De amikor urát kivégezték és annak családja emigrált, valahol le kellett telepednie, vélhetően a róla való gondoskodás részeként kapta meg ezt a területet. További érdekesség, hogy ugyanezen térképen a temető melletti területe is a 116-os házhelyhez van rendelve. |
|
|
Sajnos a feliratot még nem tudtam megfejteni, de akár Németh János kereskedő mivoltával is kapcsolatban lehet ez a terület. Ne feledjük, hogy Németh János 50 évesen már nem valószínű, hogy mezőgazdasággal, vagy állattartással próbálkozott volna. A kereskedő mivoltát alátámasztja a nyelv ismerete, németül folyékonyan beszélt, olaszul és tán még latinul is értett. 30-40 év szolgálat alatt is félrerakhatott valamennyit, de biztos kapott megfelelő végkielégítést a családtól. Ezen összegből tudott befektetni. Nagyon nem csodálkoznék, ha kiderülne, hogy az ikervári LÓISKOLÁHOZ köze lett volna, hisz a katonaság, az úri közegben való mozgás sok tudást adhatott ezen a téren számára. |
Visszatérve a Halotti anyakönyvhöz, a következőket tudhatjuk még meg Németh Jánosról. Neme férfi, 70 éves korában halt meg, halálának okaként marcimus senilis szerepel, azaz öregkori halál, elgyengülés. Szeptember 20.-án temette el Somogyi József helyi plébános, a helyi temetőben.
Ekkor már a ma is használatos temetőbe temetkeztek, aminek a területét még Batthyány Lajos apja adományozott a falunak az 1807-ben. Egy a temető rajzát tartalmazó "térképen" sikerült beazonosítani egy Németh János sírhelyet, ami egyes sírhely, és az észak-keleti oldalon volt.
A sírhely nem található meg ma már, a két oldalsó szomszéd összenőtt felette, pár fényképet is készítettem a területről az utókornak. Vélelmezhetően 2005-ben került felszámolásra a sírhely, amikor a mellette lévő sírból két helyes parcellát alakítottak ki. Személyiségi jogok végett a "térképet" és a fotókat nem közlöm itt, de a hivatal nyilvántartása alapján visszakereshető. Bár nem tudom, hogy a régi adatokat nem törlik-e az újabbak véglegesen.
A temetői "térképen" Németh Jánosénak tulajdonított sírhely feletti sorban voltak a gyereksírok. A térképen nevesített utolsó sírhelyben Édesapám 1942-ben csecsemőként meghalt testvére volt, Németh Jánosé felett. A sírt 2006-ban engedtem el a sorban utolsóként. A "térkép" hitelességét ezen adata alátámasztja számomra. Vagyis a felíratok nem téves leolvasás és figyelmetlen rögzítés során kerültek oda, mivel ezek már nem láthatók 2005 óta. A korábbi adatokból kerültek átvezetésre a térképre. Természetesen ezek még utánjárást, pontosítást kívánnak, de jelen információk erre engednek következtetni.
Frissítés - Időközben feltártam a családfát és Német Jánosnak három gyereke is elhunyt 1943 és 1848 között, melyeket erre a területre temethettek. Hat évvel ezek után, 40 éves korában hunyt el a felesége Schumbszky Terézia. Vélelmezhetően a gyerekeihez közel temethették el őt is. Németh János még 16 évet élt neje halála után. 22 évvel később halt meg, mint az utolsóként elhunyt gyereke, a kor szokásának megfelelően elképzelhető a rátemetés.
Tényleges előre lépést az hozhat, ha a két mellette, illetve az előtte lévő sorokban lévő sírhelyek hozzátartozói körülnéznének a családi fotók között és a temetésekkor készült képek hátterében megnéznék, hogy milyen kereszt volt azon a helyen. Tekintve, hogy a 215 éves temetőben ugyanarra a területre történtek rátemetések, így nem szokatlan az elhagyott területek felhasználása. Ahhoz, hogy a 2000-es évekbeli temetői térképen is nevesítve legyen a sírhely, ahhoz valamilyen kő emlékműnek kellett lennie, hogy a 130 évig megmaradjon, családi karbantartás nélkül.
Ha már itt a gyerekhalandóságról esett szó fentebb, akkor érdemes a kor viszonyaira jellemző számokat megnézni. A Halotti anyakönyv vizsgált két oldala az 1870 második félévét tartalmazza. Ebből megtudhatjuk, hogy az első félévben 18-an haltak meg, míg a második félévben 17-en.
A második félév 17 halottjából ketten voltak öregségi halottak (70 évesek), egy fő 38 évesen hectica - tüdőbajos lázban és egy fő 18 évesen affesio fulmonum - villámcsapás következtében halt meg.
A fennmaradt 13 halott mind 10 év alatti gyerek volt, ebből 8-an a kettő évüket sem élték meg.
