|
|
Falu, környezet, élővilág, építmények,
|
|
|
|
|
|
|
|
IKERVÁR-ral kapcsolatos történelmi hírek, a falu múltja
Bemutatom a falu történetével kapcsolatba hozható írásokat és régi képeket. Hogyan merül fel falunk kapcsán Salamon király neve? Mi az a motte?
Megtudhatjuk, hogy milyen köztéri szobrok és látnivalók vannak a faluban. Láthatjuk madártávlatból a falut.
Napi híreket itt ne keressél, az utolsó 50 évvel nem foglalkozom, meghagyom a lehetőséget az utánam jövők számára.
|
|
|
|
|
|
|
|
KASTÉLY sorsa, funkciói, lakói, területe
Kis falunk
szerepel az Osztrák - Magyar Monarchia írásban
és képben című 21 kötetes könyvsorozatban,
mely 1885 és 1901 között készült.
feltöltés alatt a többi rész
|
|
|
|
|
|
|
|
RÁBA - ide szeretném rendezni a környezetvédelmi, a vízi turisztikával kapcsolatos témákat és a terület ökológiájához tartozó kérdéseket, például a kockásliliom témáját is.
Gyerekkorom szerves része volt a folyó, sokat kaptam tőle. Bár sokat is elvett tőlem. Gondolok itt a csónakomra, a beszakadt horgaimra és a ki nem fogott halaimra. A kisképen a második csónakom látható a kertek alatti vízen, ezt nem vitte el a víz.
|
|
|
|
|
|
|
|
VÍZERŐMŰ - országunk első vízerőműve a község mellett található, amit 1896-ban kezdtek építeni. Magyarország első
villamosított települése Ikervár volt, 1898-ban egyenáramú hálózat volt még csak, amely csaknem 50 évvel megelőzte korát.
Az vízerőmű ma is termeli az áramot, ipari jelentősége csökkent ugyan, de ipartörténetileg fontos műtárgy. Az erőmű épületében egy kis múzeum is működik, mely összekapcsolva mutatja be a technikai fejlődés és a természet együttesét. Itt mutatom be a témához szorosan
kapcsolódó duzzasztóművet is.
|
|
|
|
|
|
|
|
TEMPLOMUNKat, mint műemléket és a kisközösséget összetartó erő kézzel fogható bizonyítékaként mutatom be. Természetesen a plébánosokról sem feledkezek meg, hisz ők töltötték meg élettel a falakat.
A különböző vallás hívei mindig jelen voltak a faluban. 1569 és 1651 között az evangélikusok, majd 1674-től a római katolikusok tették ki a többséget.
Valószínűleg már az 1073-as esztendőben, Salamon király korában, amikor itt töltötte a Karácsonyt, akkor is lehetett valamilyen templom itt.
1332-ből származik a Szent György névre keresztelt szentély.
|
|
|
|
|
|
|
|
VÍZTORONY - a vezetékes víz bevezetése fontos lépcsőfok volt a falu fejlődésében. Nehéz is lenne megfeledkezni róla, mert bármelyik irányból is közelítjük meg a falut, messziről látni már a 32 méterét.
A torony építési technikája és formája külön figyelmet érdemel. Mivel mi ezt az egyet látjuk, így nem vagyunk kellően a tudatában a szépségének. Az övszerkezetnél a karéjok megoldása olyan, mintha óriások járnának körtáncot
és egymás kezét fognák. Persze ezt csak akkor látja meg az ember, ha látott már pár nem ilyen harmonikus víztornyot. Ipari építményként kifejezetten szép tornyunk van.
Éppen ezért nem tudok kibékülni vele, hogy az illetékesek hagyták elcsúfítani azzal a sok GSM antennával. Nem a technika a hibás, hanem mi emberek voltunk igénytelenek. Direkt egy antenna tüskék nélküli képet tettem ide. A szombathelyi út felől nézve így lehetne
látni a tornyot, a mostani mobil antennákból álló szénaboglya helyett.
|
|
|
|
|
|
|
|
Puzzle darabkák Ikervár térképére, nagyon sok olyan HELY és ÉPÍTMÉNY van, melyeknek már csak hűlt helye van. De olyanok is, amelyekről nem is gondolnák, hogy milyen régiek. Milyen sorsa
volt egy építménynek? Milyen szerepet játszott a falu életében?
A puzzle darabok olykor ugyanarra a helyre, csak éppen egész más korszakra vonatkoznak.
A meglévő épületek mellett naponta elmennek az emberek ránézés nélkül, mert megszokták, hisz mióta emlékeznek ott volt. Pedig rácsodálkoznának, ha megtudnák hány évesek és milyen szerepük volt a falu életében. - előkészület alatt
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
Emberek és tevékenységeik, kapcsolódásuk a faluhoz
|
|
| |
|
|
|
|
gróf BATTHYÁNY LAJOS és családjának meghatározó szerepe volt falunk fejlődésében. Az első felelős miniszter - eddig mindenki eljut, ha megkérdezik tőle ki is
volt ez az ember. Jelentős szerepet játszott az 1848-as évek történéseiben és a hozzá köthető változásokban, de a közismertsége sajnos inkább csak 1849-es kivégzéséhez kötődik.
Ha pár oldalt elolvasunk róla, akkor kirajzolódik előttünk egy ember élete, tetteinek mozgató rugói és megismerhetjük magukat a tetteit is. Manapság tettek hiányában szenvedünk, helyettük csak szavak vannak, de ennyit a napi politikáról. Legalább mi, akik még valamilyen
szinten élvezői is voltunk, vagyunk az ő tevékenységének, mi emlékezzünk rá kellően. De ne csak október 6.-án! Ha ellátogat valaki a falunkba, akkor adjunk neki pár érdekesebb kis történetet útravalóul Batthyányról.
|
|
| |
|
|
|
|
EMBEREK – ismertek és elfeledtek, akik Ikervárott születtek,
éltek vagy csak jártak. Hatással voltak az itt történtekre, vagy csak hírünket
vitték a nagy világba, vagy csak az én kis életemhez kapcsolódtak valahogy.
Értelemszerűen az érintettek kiválasztása teljesen szubjektív és minden arra
érdemes emberre nem lesz időm sort keríteni. Sok értékes emberről való
megemlékezésre adok még másoknak esélyt.
Szokták mondani, hogy csak a szépre emlékezik az ember.
Nem közlök olyant, amely negatívan mutatna
be valakit. Ez egyoldalúnak tűnik, de olyan
gyűlölet és félelem hullám uralkodott el országunkban, hogy a legjobb szándékot is képesek
kiforgatni egyesek. Az internet arctalansága pedig a párbeszédek színvonalára, hangnemére rányomta a bélyegét. Ha tehetem, kerülöm a negatív embereket. Amikor olyan sok jó ember is van, akkor miért vesztegessek el egy percet is egy kellemetlen egyénre?
|
|
|
|
|
|
|
|
JARINA JÓZSEF ikervári lakos volt, hobbiként fényképezett hosszú éveken keresztül. Miután elköltözött, összeállított egy fényképalbumot,
amit a falura hagyott.
Akarata szerint a plébánián szerette volna letétbe tenni az albumot. Úgy mondta, a tanácselnökök jönnek-mennek, a plébánia marad. Már nincs meg a plébánián :-(
Az albumot feldolgoztam és egy kis keretbe helyeztem. Érdemes végiglapozni, a falu lakosai sok ismerőssel találkozhatnak, hisz az utolsó képek 1981-ben készültek. De kortörténeti jelentősége is van a műnek, több egyedi felvétel is szerepel bennük. Józsi bácsi a község számára
készítette anno, most az internet lehetőségét kihasználva igyekszem elképzelését megvalósítani.
|
|
| |
|
|
|
|
Ezen a részen KOSZORÚS ÖDÖN mostani írásait ismerheted meg. Ödön bátyánk falunk lokálpatriótája, a Honismereti Kör oszlopos tagja. Válogatott írások Ikervár történetéből címmel
1996-ban és 2005-ben megjelent már két kötet, melyek szerkesztője és több cikk szerzője is volt. A Díszített kovácsmunkák - című mű szerzője, melyekről több információt láthatsz, ha ellátogatsz a virtuális könyvespolcom cikkhez.
Jelen írások talán a harmadik kötetben fognak helyet találni majd, de addig is elérhetővé teszem itt. Mindennemű jog a szerzőt illeti, kérem ezt becsülettel betartani, tiszteljük más munkásságát. Az útmutatóban lévő email címen keresztül elérhető a szerző.
|
|
|
|
|
|
|
|
Régi képek, régi események, régi emberek. KIK ŐK? Mi még emlékezhetünk, de ezek a képek fognak mondani valamit is az unokáinknak? Miért nem teszünk azért, hogy a válasz igen legyen? Csak annyit kell tenni, hogy a képen
felismert esemény, emberek kapcsán pár szóban leírni és elküldeni. Mikor, ki, hol, mit, hogyan kérdésekre válasz és ha van hozzá kapcsolódó kép, akkor azt jelezni. Akár e-mail-ben vagy az üzenőn keresztül. Korabeli
motorosok
Amikor egy képet, képcsoportot már elég információval sikerült ellátni, akkor egy másik feldolgozási formában véglegesítésre kerülnek és helyükre új csoport kerül majd.
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
Írott és nyomtatott információk, dokumentumok
|
|
| |
|
|
|
|
Tulipános láda, ilyenben tartották régen az ÉRTÉKes dolgokat, ez volt a szegény ember széfje. Azokat a témák gyűjtöm ide, melyek főként iratok és
adatok feldolgozásán alapszanak és nem tartoznak szervesen valamelyik már meglévő fő témához. Értelmezésükhöz és értékelésükhöz többnyire HELYISMERET is szükséges.
A képzeletbeli ládafiánkba főként helyi információs értéküknél fogva kerülnek a cikkek. De igyekszem a helyismerettel nem rendelkezők számára is szolgálni érdekes összefüggésekkel.
|
|
| |
|
|
|
|
KÉPESLAPOK, a falu történelmének képi megörökítői. Régen csak ritkán került sor arra, hogy fotón örökítsenek meg egy eseményt, egy épületet. Kellett hozzá jó téma, de még ennél is jobban a fizető
megrendelő és egy jó reklám hordozó, mint a képeslap.
Remélem sikerül majd rámutatnom, hogy egy-egy képeslap hány kérdést tesz fel, illetve hány kérdésre tud válaszolni, még ha nincs is hangja.
Képeslap gyűjtés közben tudtam meg, hogy apai nagyapám is adott ki képeslapokat, sőt azt is megtudtam, hogy a szomszéd házban volt a boltjuk, még apám születése előtt.
|
|
| |
|
|
|
|
Ebben a részben érdekes hírek, események és történések kerülnek
felelevenítésre a korabeli sajtó alapján. Némi körítéssel, ami szükséges az
információ értelmezéséhez, illetve annak értékeléséhez.
Motto: AZ ÚJSÁG IS MEGÍRTA ....!
No, azért ne gondoljunk napjaink bulvár híreihez hasonlóra. Érdekes volt
számomra, hogy 100 -150 év távlatában milyen híreket tartottak fontosak az
újságok leközölni.
|
|
|
|
|
|
|
|
FEJLŐDÉS, haladás az ipar, a mezőgazdaság és a társadalom területein
Cukorgyár gróf Batthyány Lajos alapításával, elektromos szántás az országban először, kosárfonás, jég elhárítás, selyemhernyó tenyésztés, tűzoltóság, vasút, stb. - sok-sok kulcsszó kerül még ide.
|
|
|
|
|
|
|
|
Ide kerülnek azok a cikkek, amelyek nem szorosan kapcsolódnak valamelyik témacsoporthoz.
SZINES hírek, humorosabb kérdések, több témát átfogó tájékoztatók, no meg amit nem tudok hová tenni.
Például Ikervárhoz szorosan nem tartozó, de a kutatásom során fellelt témákat, dokumentumok feldolgozását, melyek még nem kerültek publikálásra máshol. Valaki a nagy éterben valószínűleg örömmel fogadja majd. Azért ne gondoljunk téma idegen
írásokra. Érdemes lesz elolvasni azokat is, különben nem fordítanék rá figyelmet.
|
|
| |
|
|
