Ezen a részen a faluval kapcsolatos olyan információkat gyűjtöm, amelyek egy ide látogató számára fontosak lehetnek és a jelen korhoz kötődik.
Kezdjük az ismerkedést a falu címerével, szakavatott kifejezés formájában:
csücskös talpú kék pajzsban, zöld talajon, kváderkövekből épült, kéttornyú, gombban végződő, gúlasisakos, kereklőréses, ezüstszínű ikervárat ábrázol, amelyet ezüstszínű híd köt össze. Színeinek meghatározása - kék és ezüst - feltételezhetően 1907-ben még élő hagyomány alapján történhetett és került a törzskönyvezett címerek közé.
Ikervár története - Horváth György írása 1910-ből
A Szombathelyi újságban jelentek meg az egyes részek 1910. szeptember 11, szeptember 18, szeptember 25, október 2. és október 9.-én.
Öt részben jelent meg, de csak Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök haláláig jutott. Pedig innét kezdődött az az időszak, amit megélhetett és beszélni tudott olyanokkal akik megélték az előző 50 évet. Aki megírta a nehezét egy történetnek, az biztos, hogy megírta azt is amit tapasztalt. Előkerül majd egyszer?
Kis falunk első írásos említése Salamon király itt tartózkodásához kötődik.
Több írás úgy tartja, hogy Ikerváron kötött békét Géza herceggel Salamon, ami szép lenne. De valamikor az 1073-as Márton nap előtt kötöttek fegyverszüneti megállapodást Esztergomnál az egyik dunai szigeten, ami következő év Szent György napjáig tartott volna. De ez nem béke, hanem csak fegyverszüneti megállapodás volt, amit semleges területen szokás kötni.
Erről tért Salamon király haza és 1073. karácsonyát Ikerváron töltötte, ahogy akkoriban hívták Geminum Castellum-on. Az idilli képet némileg beárnyékolja, hogy itt várta be a német hadi segítséget, hogy a megállapodást megszegve megtámadja Gézát, míg annak testvérei, László és Lampert idegenben voltak. A kis képre kattintva olvashatsz többet.
Képes Krónika - részletesebben. Felmerült az igény, hogy kicsit alaposabban körbe kellene járni ezt a könyvet, ha már ez az első írásos nyoma a falunknak, ami akkor királyi váras hely volt.
Célom, hogy dióhéjban bemutassam magát a Képes Krónikát, a viszontagságait és a vélelmezett szerzőjét.
Természetesen mindezt azzal megerősítve, hogy közkincsé tegyem az Ikervárra vonatkozó részt, a könyv ide kapcsolódó eredeti oldalainak és szövegének bemutatásával.
Mi is az a motte?
Dénes József - Királyi halmok - földhalomvárak az Árpádok királyi udvarhelyein - című írásában olvashatunk a nagy mottékról. Nálunk is van ilyen, amiről a falu nevének eredetét köti több vélemény is. Ezeket a dombokat helyi viszonylatban Fazék és Póka (Rózsa) domb néven emlegetjük. Sajnos a linkszerű elérhetőség megszünt időközben így a lementett szövegből kivonatot képeztem a minket érdeklő részekből.
Falu tüzek pusztítása. A tüzek ma is tönkre tesznek egy családot, de száz-kétszáz évvel ezelőtt egyetlen egy szikra egy fél falut képes volt elpusztítani pár óra alatt.
Megpróbálok rávilágítani a szó legszorosabb értelmében égető szűkség volt az önkéntes tűzoltó egyletek alapítására. Sors fordító események voltak a tűzek, keletkeztek figyelmetlenségből, szándékos gyújtogatásból és villámcsapásból.
Egy következő cikkben a Batthyányiakat ért elektromos tűzről is szó lesz.
Természetesen ahol tűzek voltak, ott hősök is lettek.
Ezt a cikket még a korábbi századok tűzeiről szóló információkkal kiegészítem majd.
Vasvármegye községei - című kiadványban, Ikervár vonatkozásában a kastély hangsúlyosan szerepel. Érdemes beleolvasni más falvakról szóló írásokba is, sok érdekes információhoz jutunk az 1898-at pár évvel megelőző állapotokról.
Köztéri szobrok és látnivalók Ikervárott - tekintettel a falu történelmére és vallásosságára, nem meglepő, hogy bővelkedik a település méretéhez viszonyítva köztéri látnivalókkal.
Csak felsorolásszerűen: Batthyány kastély, vízerőmű, duzzasztógát, víztorony, Batthyány szobor, Millenium emlékmű, Hősök szobra, templom és templomkert, keresztek és vallásos szobrok.
Ide raktam egy könyvajánlót, melyben Ikervárhoz kötődő könyvekre hívom fel a figyelmet.
Ajánlom megismerésüket és beszerzésüket, ha még van rá lehetőség. Lehet, hogy most nem érezzük még fontosságukat. De unokáink nem biztos, hogy be tudják szerezni majd, mi még meg tudjuk tenni számukra, örökül fogjuk tudni hagyni.
Falunk talán egyik leglátványosabb látnivalójával mégis a Civertan Grafikai Stúdió oldalán találkozhatunk. Több légifotó segítségével ismerkedhetünk meg a településünkkel. Nem hiszem, hogy lenne valaki, aki ne próbálná megkeresni a saját házát a képeken. Hogyan is láthatták azt a madarak 2002-ben. Sajnos a képek felbontását, méretét lekorlátozták, gondolom saját gazdasági érdekük végett.
A távolról jöttek számára is érdekes lehet fentről szemlélni a Batthyány kastélyt. Aki egyszer odakattint az oldalukra, az ott is marad egy darabig. A képek a internet elérhetőség nélkül offline itt nézhetők meg.
