Dénes József - Királyi halmok - földhalomvárak az Árpádok királyi udvarhelyein - című írásában olvashatunk a nagy mottékról. Nálunk is van ilyen, amiről a falu nevének eredetét köti több vélemény is. Ezeket a dombokat helyi viszonylatban Fazék és Póka (Rózsa) domb néven emlegetjük. Sajnos a linkszerű elérhetőség megszünt időközben így a lementett szövegből kivonatot képeztem a minket érdeklő részekből.

A témához sok tartozik még a Dénes József honlapjáról egy link. Akiknek jó a térképolvasása és némi helyismerettel is rendelkeznek, azok számára értékes lehet a blogban látható GoogleEarth foto, melyen bejelölve látható a motte-nk helyei.                    http://varkutato.blogter.hu/279914/ikervar_-_geminum_castellum

A Póka domb témájában a harmadik link egy  korrekt tájolással és  fotókkal illusztrált felmérést takar. Ha rákattintunk a rajzon található piros nyilakra, akkor elénk tárulnak azok a képek, melyeket akkor láthattunk volna, ha 2002-ben a nyíl helyén álltunk volna.

http://jupiter.elte.hu/ikervar/ikervar.htm?rom=240   - A Történelmi Magyarország várai honlapon

...................Könyöki a mottékat ismertetve még azt írta, hogy "hazánkban ilyennemű faváracsokról mitsem tudunk" (Könyöki 1905. 213.). Gerő László fél évszázaddal később, 1955-ben megjelent monográfiájában is csak a típus nyugat-európai példáit említi. Sándorfi György volt a magyarországi motték felfedezője. Sándorfi elsőként, 1980-ban néhány Borsod megyei földhalomvár – köztük Szihalom - leírásával hívta fel a figyelmet az Európa nyugati részén elterjedt vártípus hazai jelenlétére. Később, 1986-ban a Műemlékvédelem hasábjain tette közzé újabb eredményeit, köztük az 1981-ben általam azonosított ikervári motte leírását is.

A 80-as években rendszeresen folytattunk baráti vitákat a vártipológia nyitott kérdéseiről. A "motte" fogalmának pontosabb értelmezését illetően eltért a véleményünk. A földhalomváron (mottén) általában olyan erődítményt értünk, melynek középpontja, lényegi eleme egy földből mesterségesen emelt több méter magas domb. Ezen fa-, kő- (esetleg tégla-) torony állt. Míg Sándorfi György a kisebb mesterséges szintemelésű várhelyeket is a típusba sorolta, én igazi motténak csak a teljesen mesterségesen emelt csonkakúp alakú dombokat tartottam és tartom ma is. Ezek legjellemzőbb példái a jelenleg is 4-6 m magasan látható igazi "nagy motték". Ezek sík területen, vagy lapos domb- illetve hegytetőn helyezkednek el. A környező védett területek pontos kiterjedése a felszíni nyomok alapján többnyire már csak nehezen határozható meg, mivel ezek az objektumok zömmel utakhoz, településekhez közeli helyek, ahol a későbbi korok terepalakítása általában az övező árkok (ahol egyáltalán voltak) feltöltését, eltüntetését eredményezte.

Még egyetemista koromban, Sándorfi György ifjú barátjaként kezdtem vártopográfiával foglalkozni. Közös munkáink egyike Ikervár felmérése volt 1984-ben. Ezt, az egyik legérdekesebb helyszínt 1981-ben a Vas megyei Ikerváron sikerült azonosítanom, ahol kiderült, hogy a település neve két földhalomvárral, azaz mottéval magyarázható (melyek közül a keletebbit sajnos elhordták fél évszázaddal ezelőtt).

Ez az ikervári objektum bizonyos értelemben kulcsszerephez jutott abban a vitában, amely az első Castrum Bene konferencián bontakozott ki a magyarországi várépítészet kezdeti szakaszainak kronológiája kapcsán. A vita összefoglalójában Kubinyi András felhívta a figyelmet arra, hogy aligha lehet kétségbe vonni az ikervári objektum azonosítását az 1073-ban Salamon király karácsonyi tartózkodási helyét jelentő curtissal, királyi udvarhellyel. ....................

....................A krónika tudósítása szerint Salamon király 1073 karácsonyát a két földhalomvárral rendelkező Ikerváron (Geminum Castellum) töltötte. ..................

....................Hogy néznek ki, jellegzetes megjelenésük - Egyértelmű és markáns födhalmok ezek. Talpátmérőjük 40-50 m között változik, magasságuk 4-6 m, felső platójuk pedig kb. 20 m-es átmérőjű. Megépítésükhöz átlagosan 4-5000 m3 föld megmozgatására volt szükség...................

8. Ikervár

Ikervártól K-re 1,7 km-nyire található a napjainkra sajnos elpusztult Fazék-domb. Elhelyezkedését a hozzá hasonló Rózsadombbal egységes rendszerben lehet értelmezni. A településtől K-re húzódó kb. 3 km széles árterület nyugati peremén a Rába, keleti részén pedig a Herpenyő folyik (mindkettő többször változtatta medrét). A két várat - melyekről a település is a nevét kapta - úgy építették, hogy a nyugatibb Rózsadomb a Rába jobb partján, míg a keleti Fazékdomb a Herpenyő balpartján állt. A földmunkák kapcsán elpuszított Fazékdomb helyének relatív magassága 158 m, környezetéből nem emelkedik ki. Megközelíthető a Rábán majd az ún. Műcsatornán átkelve, utóbbi hídjától 750 m-re jobbra leágazó földúton déli irányban 600 m-t megtéve, egy kis árkon átvezető hídtól 100 m-re található a helyszín. 1987-ben jártuk be a területet, melynek közepén egy körülbelül 0,5 m-es kiemelkedés jelzi az egykori halom helyét. A védőárok halvány nyoma még kivehető. Az eredetileg több méter magas Fazék-dombot teljesen elhordták. Egy idős helyi ember elmondása szerint elszenesedett famaradványokat figyeltek meg, vörösre égett föld került elő. Mindenben megegyezett a másik mottéval, nevét jellegzetes csonkakúpos alakjáról kapta.

A ma is meglevő földhalomvár, amelyet több idős ember különböző elnevezésekkel említett (Pókadomb, Rózsadomb, (A Rózsadomb téves itt, a falu által elhordott Fazék domb volt a másik hely - ND) Batthyány miniszterelnök tanácskozó dombja), egy markáns Rába kanyarulat közelében a folyó és a Műcsatorna közti területen található a túlparton elhelyezkedő falu központjától 1,2 km távolságra ("iker" várától a Fazékdombtól 1 km választja el). Tszf. magassága 162 m, relatív magasságát (4 m) kizárólag a mesterséges földhalomnak köszönheti. Jelenleg az árkot nád, magát a központi dombot pedig akácos borítja. Megközelíthető a faluból Sótony felé vezető közúton a Műcsatorna hídja előtt, annak partján vezető földúton 750 m-t megtéve, 100-120 m-re nyugatra találjuk.

Az egyik legjobb állapotban megmaradt magyarországi motte. 6 m magas, felső átmérője 17 x 19 m-es, építéséhez közel 5000 m3 földet hordtak össze. Ny-ról és ÉK-ről természetes egykori folyómeder övezi, mesterséges árkot mindössze DK felől kelett ásni kb. 20 m szélességben.

A két vár a magyar krónikákban 1073. évi esemény kapcsán szerepel. Ekkor "Geminum Castellum"-ban töltötte a karácsonyt Salamon király. Az itteni királyi udvarhely a Rába átkelőhelyénél létesült.

1984. augusztusában Nováki Gyulával és Sándorfi Györggyel elkészítettük a vár geodéziai felmérését.

MVV. Vas 44, 177., Gerecze 1906. 974., Sándorfi 1986. 2-3., Herényi 1990. 63.,UB. I. 364 (1255), Képes Krónika 114.c. (Geminum Castellum).....................