Megírták az újságok anno, hogy ...
Egyik-másik hír még napjainkban is nagy hatást érne el a bulvár hírek között. Akkoriban nem volt szükség még az álhírekre az újság eladásához. Nem kellett mindennapra valami horror sztorit, egy újabb semmitmondó hírt kreálni a média munkásoknak.
Erősebben hiszek a hitelességükben, de tévedtek ők is sokat.
Három ikervári leány története a régmúlt újsághíreiből
Foki Etelka - szerelem bolondulásig, 1933-as újsághírből
Németh Anna - szerelem a halálig, 1934-es újsághírből
Szabó Rozália - önfeláldozó magatartás, 1898-as újsághírből
A cikk végén némi magyarázatot adok arra, hogy miként befolyásolta a duzzasztómű a Rába vízszintjét a falu mellett és miért is nem ugrottak a legények a combközépig érő vízbe. Mit is jelent az a "negyedfélméter kanyargó" víz.
1913. október 12.-én avatták fel a közadakozásból elkészített szobrát Ikervárott gróf Batthyány Lajosnak. Egy korábbi cikkben szerepelt a Vasárnapi Újság cikke már, melyben több kép is megjelent. Ott már feszegettem a kérdést, hogy miért nem írtak akkor megemlékezésről.
A Kemenesaljai Digitális Könyvtárban elérhető a KEMENESALJA újság korabeli lapszámát, amely tartalmazza a szoboravatás forgatókönyvét, a megjelentek névsorát és a két szónok beszédének szövegét.
A KEMENESVIDÉK újság ki merte mondani, hogy szégyellje magát a kormány szoboravatásról való távolmaradásáért. De még Trianon is szóba kerül itt.
Gróf Batthyány Lajos fiumei kormányzó és az elektromos tűz
Mai "kattintás hajhászaink" ezt a hírt valószínűleg a Fáraó-átka avagy az áram-átka szöveggel tárnák az olvasók elé. Batthyány Lajosnak a közreműködése nélkül nem épült volna meg az ország első vízerőműje, ami gyorsította az áram elterjedését. Valamint ő volt az elnöke a megalakuláskor az ikervári önkéntes tűzoltó egyletnek, sőt 1887-ben még egy idős asszonyt is kimentett az égő házból. Vagyis, mindkét elemmel volt kapcsolata.
A viszonyításoknak mércéjéül megemlítem még az ikervári kastély egyik terembelsőjét 1899-ből és Anthonis Van Dyck flamand festő 2,1 milliárd forintos képét, amit a Szépművészeti Múzeum vett meg 2019-ben.
1913. október 12.-én avatták fel a közadakozásból elkészített szobrát Ikervárott gróf Batthyány Lajosnak. Október 6.-a hétfőre esett, így a következő vasárnapra tették az avatás. A képen gyermekei láthatók a szoboravatáson.
A Vasárnapi Újság október 19.-én megjelenő számában szerepelt az esemény pár kép erejéig. Ahhoz képest, hogy az újság címlapján szerepel Batthyány egészalakos szobra, mintegy fő témaként megjelölve, gyakorlatilag nem írtak róla semmit. Vajon miért nem került méltatásra írásban az esemény? Nem szabadott volna? Kínos lett volna valamiért? Pedig a lapban szerepelt pár könnyen felejthető vers, se füle - se farka írás, amit ki lehetett volna cserélni egy kis tudósításra.
Felszabadulás és harcok a II. Világháború végén Ikervárott
Az első újsághírt a 10 éves felszabadulási évforduló kapcsán találtam. Majd pár évvel később egy hír volt a Pravda hadműveleti jelentése alapján.
Nagy Gábor 1970-ben írt Vas megye felszabadulásának történetéből is szerezhetünk információkat a frontvonalon történtekre.
Érdemes elolvasni Koszorús Ödön 2001-ben Péterfai ütközet címen megjelent írását, amely tulajdonképpen az ikervár melletti áttörést jelentette.
Fekete tehén húsa finomabb, avagy a gógyis ikervári gazda.
Szerencsére megírták1932-ben és így nem megy feledésbe a történet.
Mondhatni fél ország nevetett az embereken és elismerően bólintott a gazdára.
A tigris vadászat nem kervárott, hanem Indiában volt - ellentétben a hiresztelésekkel.
Az Indiai Augurban lévő vadászat eredménye lett a két tigris kölyök. A tigrisek életútját egy másik cikkben dolgozom fel.
Még az is elolvashatja, aki nem rendelkezik vadász vénával. Egyik főszereplője gróf Batthyány Elemér az első felelős miniszterelnökünk fia. A cikk szerzője báró Orzcy Elek, akit a tigrisek származását illetően hiteles személynek tartok. De mi köze van a híres Kincsem paripához, vagy a városligeti korcsolyázáshoz az is kiderül a cikk végén.
