|
Tigris-vadászatok Közép-Indiában - irta
Báró Orczy Elek
(Eredeti tudósítás - Feladatott
Damgulquerban jun. 5-éu, megérkezett Pestre jul. 1 5-én. SZERK)
Márczius
hó 31-kén hagytuk el Calcuttát Batthyány Elemérrel, hogy Angurban csatlakozzunk
azokhoz, kik társaságában két hónapot leendünk tigrisvadászattal töltendők.
Negyvennyolcz órai vasút Martakába s onnét három órai kocsizás Indorba vittek,
hol Dal y tábornok vendégszerető házában egy napot megpihenvén, utunkat
folytatók. Még hatvan mértföldet kelle kocsin s harminczat lóháton
hátrahagynunk. mignem rendeltetésünk helyére, Augurba elértünk.
Augur a
»Central Indian-Horses« bennszülött lovas-ezred fekhelye, melynek angol tiszt-1
jei már hosszú évsoron á t két havi szabadságidejüket tigrisvadászattal szokták
eltölteni, melyek eredményük- s czélszerü rendezésüknél fogva a
sporting-körökben világhírű nevet vívtak ki maguknak.
E vadászatok
vezére sok éven át Martin őrnagy volt. s vezetése alatt közel 500 tigris
lövetett ; ö maga ezekből 281 darabot ejtvén el. Két év előtt azonban
megházasodván, bár a sportról nem mondott le, de két hónapot nem akarván
családjától távol tölteni, a vezérpálczát Gerar d kapitány kezeibe tette le, ki
bár még csak huszonnyolcz éves, de már tapasztalt vadász s mint egyike a
leghíresebb lövőknek ismeretes.
Április 6-kán
reggeli 10 órakor vágtattunk be Augurba, s pár órai társalgás a sportról
társainkkal oly ismerősekké lőn. mintha éveket töltöttünk volna együtt.
Vadásztársaságunk
hat tagból állandott, u. m. Gerard kapitány, Howard kapitány, Mr. Annandale ,
Batthyány Elemér és Czetwertynskyből, kit azonban, miután lázából még nem üdült
fel egészen, Calcuttában kénytelenittettünk hátrahagyni, s e sorok írójából.
Nem köszönhetjük meg eléggé ama brit tisztek szívességét, kik hogy nekünk
idegeneknek a tigrisvadászatot lehetővé tegyék, az idénre ez élvezetről
lemondottak s nekünk helyeiket átengedők.
Mielőtt
magáról vadászatainkról irnék, röviden meg akarom említeni azon általános
szabályokat, melyek szerint e sport űzetik.
Mintegy két
hóval az expeditió kiindulása előtt shikarik küldetnek ki a bevadászandó
területre, kipuhatalandók. hol tartózkodnak tigrisek, s ezek jelentése szerint
készíttetik a terv.
April elején a
nap sugarai a jungleok füveit s lombjait kiszárítván, a tigrisek, a folyók s
patakok melletti sűrűket keresik fel. Ekkor száll a társaság táborba. Az előre
elkészített terv szerint történnek a vadászatok, egy-egy helyen egy, legfeljebb
két napig levén a tartózkodás.
Kinek-kinek
van egy nagyobb s egy kisebb sátra; az előbbiben hogy a délelőtti meleg órákat
vagy netaláni üres napot töltse, az utóbbi, hogy zivataros éj esetére menhelyül
szolgáljon; rendesen ugyan az éjszakák oly szépek és bűvösek, hogy az alvás
szabad ég alatt történik.
Kinek-kinek
ezenkívül kell lennie két lovának. vagy mi czélszerübb és sokkal olcsóbb, két ponnyjának,
s ezenkívül italáról is kinek-kinek magának kell gondoskodnia, mig az étkezés
gondozása az expeditió vezérét illeti.
Ebéd után a
szolgák a sátrakat felszedik s minden podgyászt. az ágyak kivételével, tevékre
raknak s az éj hüsében a legközelebbi tábor helyére mennek, hogy az érkező
vadászokat már kész reggeli várja ; ezek pedig reggeli öt órakor lóra ülve, a
mennyire csak a többnyire igen köves talaj engedi, sebesen lovagolják be a
15—20 mértföldnyi távolságot.
Az előre
küldött shikari éjszakára a viz melletti helyekre csalétkül borjukat kötözött
ki, s ha ezek közül egyet tigris megevett, akkor csaknem biztos, hogy ez nap
tigris lesz a hajtásban, ellenben ha nem bántotta s csak csapását találják :
akkor tanácsosabb ez nap nem hajtatni s bevárni a másnapot, mert valószinü,
hogy a tigris máshol talált eleséget vagy pedig nem volt éhes, s mindkét
esetben elejtése felette kétséges.
Ezen napok
kellemetlenek a társaság tagjaira nézve, mert vadászatkor nem érezni a meleget,
de a sátrakban csaknem kiállhatatlan.
A vadászat hajtásokból áll; hajtókul
bennszülöttek és elefántok szerepelnek. Amazok dob, czintányér s más egyéb
hangszereken éktelen lármát vivén véghez; emezek az emberek számára járhatatlan
sűrűségekből zavarván ki a vadat. S ezek után visszatérek vadászatainkra.
Ápril 7-kén
reggeli hat órakor indultunk el Augurból s kétszer váltva paripát, hamar
lovagoltuk le a 30 mértföldnyi távolságot, mely első napi vadászhelyünktől,
Kaseletől elválasztott.
A déli órák
levén a legalkalmatosabbak a vadászatra, reggeli után egyet pihentünk s 12 óra
tájban kiindultunk, miután sorshúzás utján kinek-kinek állását, vagyis inkább
fáját kijelöltük volna, a mennyire csak lehetett, kényelmesen elhelyezkedtünk.
Rövid idö
múlva megkezdődött a hajtás ; a mint a hajtók már csaknem hozzánk értek, dön G.
felől egymást sebesen követő lövéseket hallottam. A lövések hallására különös
metamorphosis történt a vidéken. A jungleok száraz fái ugyanis megnépesedtek,
mert a hajtók sebzett tigristőli félelmükben mind fákra másztak, s ezen
látvány, valamint a csendesen lépdelő elefántok, a lemenő nap sugarai által
világítva, gyönyörű képet ábrázoltak.
Nem sokára G.
átkiáltott hozzám, hogy üljek az egyik elefántra s jöjjek hozzá. A mint
odaértem, beszélte, hogy egy párduczot látott? mintegy 130 lépésnyire; hogy reá
lőtt, s azt hiszi, találta is, s hogy egy hajtó látta a párduczot egy sürü
bokorba vonulni. Azonnal oda indultunk, de a hely oly sürü volt, hogy mitsem
láthattunk. Köveket s tüzet dobtunk a bokrokba, de a párducznak semmi kedve sem
volt rejtekét elhagyni, s csakis ide-oda bujkálását hallottuk. A hajtó, ki a
sürübe menni látta, ekkor vakmerően egész a bokorhoz ment, mire a párducz — egy
gyönyörű állat- — villámgyorsasággal kiugrott, körmeit a meghökkent emberen
végighúzta, de szerencsére nem veszedelmesen, s mielőtt lőhettünk volna, már
viszszaugrott. Én a bokortól vagy nyolcz lépésnyire lehettem, s shikarim, ugy a
mahud (elefántvezető) ekkor a párduczot látták is, de szemeim elől egy kis
bokor eltakarta. Újr a köveket dobatván be, végre a párducz reá szánta magát a
kijövetelre, de most vigyáztunk, s alig mutatt a fejét, máris Maj Martin biztos
golyója, ki oldalról először pillantotta meg, leteritette. Ez igen szép példány
volt, s estére megtérve, sátraink előtt bőrét levonattuk.
A kép ugyanebben a korszakban élő gróf Andrássy Manó (1821-1891) - Utazás kelet Indiába művében jelent meg, 1853-ban.
Ápril 8-kán
ugyanezen helyen vadásztunk; párduczot láttunk. de nem tudtuk lövésre kapni.
Ápril 9-kén
tiz mértföldet lovagoltunk Nimodiába. Üres nap.
April 10-kén harmincz mértfölddet tovább,
Kowea körül táboroztunk. Párduczot láttunk, de lövésre ezt sem kaphattuk.
11-kén ugyané
helyen vadásztunk párduczra s medvére. Az első hajtásban Howard kapitány
meglátja a párduczot roppant sűrűben; reá lő, de nem találja. A hajtók látják,
hová vonul, s mi követjük. A sürü dzsoungelben egyetlen lépést sem lehetvén világos
életkoczkáztatás nélkül tenni, fákra kellett mászni s az elefántokat hajtásra
küldtük. Fáinkon azonban igen kényelmetlen helyzetünk volt, mert csakis vékony
gallyakon ülhettünk, melyeken nem is igen Yolt szabad fészkelődnünk, mert
letörnek.
Végre lárma
támad, az elefántok trombitálnak s felénk közelitnek. Minden izmunk megfeszül a
figyelésben. Végre a roppant nád sűrűségéből kiészlelém, hogy a párducz köztem
s Mr. Annadale fája között halad el igen sűrűben, s ugy megy Elemér felé, ki
valamivel hátrább volt. Elemér lő s eltalálja, a párducz ordit, de ülése oly
bizonytalan volt, hogy a mint puskáját elsütötte, az egyensúlyt elvesztette s
csakis az által, hogy puskaszijával magát egy galyhoz kötötte, maradt meg
fáján, különben talán a párducz prédája lesz, mert ez ingadozásban ujjával a
másik ravaszhoz ért s második csövét is kilőtte, a párducz pedig, bár erősen
megsebezve, ezalatt közeledett s éppen Batthyány fája tövéhez ért. Szerencséje
tehát, hogy fennmaradt s hirtelen megtöltvén fegyverét, a lenn morgó bestiának
megadta a kegylövést. — Ugyané hajtásban egy medvét is látván, annak keresésére
indultunk s oly szerencsések is voltunk, hogy megkaphattuk. Howard és Gerard
lőtték társaságban.
Április 12-én
a 10 mértföldnyire levő Sonkutchba lovagoltunk. Üres nap.
Apr. 13-kán 8
mfldet Heidaporczig. Egy hajtást tetettünk, de mit sem láttunk.
Apr. 14-kén 23
mfld Karnawurba. It t találtuk a Calkuttában bátramaradt Czetver - t i n s k y
t, valamint azon hirt, bogy innen 8 mfldnyire láttak tigrist. Hama r megtettünk
minden készületet, s elindultunk. Amint a helyszínére értünk, egész
fogadtatásban részesültünk. A rajali öcscse maga is kijött, hogy vadászatunk
szemtanúja legyen, minek Gerard éppen nem örült, tapasztalásból tudván, hogy ez
emberek egy pillanatig sem tudnak nyugodtan lenni. — Maga a vadászati hely
gyönyörű, viztől körülvett sűrűség; igen kis terület, s igy könnyen
körülvehető. Csak 4 puskás számára levén hely, kettőnek elefántra kell mennie,
hogy kik legyenek: a sorsra bizzuk, s ez Anandale , és Howard kapitányt jelölt.
Mi többiek a leg- ! nagyobb csendben foglaljuk el helyünket. Batthyány és
Czetwertinsky vannak a jó helyeken; én és Gerard már meglehetősen a hajtás
szélén. A mint a hajtás megkezdődik, nem kis meglepetésemre látom a rajali
öcscsét elefántjával Batthyány és Czetwertinsky között helyet foglani; az
elefánt természetesen a száraz lombok s gályákon nem kis zajt ütvén; s ez is
volt az én szerencsém, mert a tigris már lefelé tartott egy kis vízmosásban,
midőn a zajt meghallva, visszafordult, kifelé a begynek. Mintegy 30 lépésre
lehetett hozzám, a mint megláttam s szemközt reám jött. Mindenkitől azt
hallván, hogy nem tanácsos szemközt lőni; várni akartam, mig vagy jobbra vagy
balra fordul. A mint 8—10 lépésre volt csak már, sliikarim meg nem állhatta, s
kiabált, hogy lőjjek!
A tigris
emberi hangot hallva, széttekintett, meglátott, egy roppantot bőgött s egy
óriási ugrással jobbra tartott. Ekkor egy galy miatt nem lőhettem s egészen meg
kelle fordulnom, mindjárt rá azonban czélba kaptam s tüzeltem. Első lövésemre
összerántotta magát, másodikra felbukott, de újra felkelt s tovább haladt. Hamar
másik puskámért nyúltam, de mire elkészültem, a tigris már újból összerogyott —
hogy többé fel ne keljen. Örömöm határtalan volt. Az első tigrist, mit
életemben láttam, meglőhetni, s még egy ily szép példányt — ritka szerencse. —
A tigris hossza 9 láb, 4 hüvelyk; feje óriási.
April 15-dikén
Tuppába, 16 mfldnyivel tovább mentünk. Itt bárom tigrissel biztattak; az egyik
2, a másik 4, a harmadik 6 mértföldnyire volna. Az elsőre megyünk ki. Első
hajtásban egy medvén kivül, mely mindnyájunk fája alatt elhalad s a hajtókat
már látó Annandale által mégis lövetik, mi sincs. A tigris közvetlenül a hajtás
előtt tört ki. Még egy hajtást próbálunk, de a tigrist csak a hajtók látták. Már
sötétedvén, hazamegyünk.
April 16. A
tegnapi tigris a számára kitett csalétekhez nem nyúlván, más tigris után
megyünk. A sorshúzásnál a szerencse nekem igen kedvez, a legjobb helyet búzom.
A hajtás megkezdődvén, a mint körülbelül fele uton vannak, nem kis
meglepetésemre a zajt megszűnni hallom. Pár percz múlva jő Gerard és mondja,
hogy a tigrist látta egy magas füvei benőtt helyre vonulni, hova a hajtók nem
mehetnek s hogy állásainkat meg kell változtatnunk. Annandal, Batthyány, Howard
s én fákra jutunk, Czetwertinsky és Gerard elefánton maradnak. Ep amint
elhelyezkedem, balra nagy bőgést hallok, de a mint puskámat felkapom, egymással
veszekedő két medvét pillantok meg. Leeresztem puskámat, de szerencsémre, jobb felé
nézve, látom a tigrist a magas fűben kúszni. Má r sürü bokrokhoz ért s csakis
hátulját láthatám. Csaknem kapásra lövök s összerogyni látom, de felkel s
eltűnik. Második golyómat utánna küldöm, de ez nem találja. Howard kiabálja,
hogy látta a tigrist a dombon átmenni s hogy igen erősen meg van sebezve.
Gerard és Czetwertinsky utánna mennek elefánton s a domb túlsó oldalán látják
is egy tisztáson feküdni, Gerard mondja Czetwertinskynek: már meg van dögölve,
de biztosság kedveért lőjjön még bele egy golyót. A mint ezt kimondotta, a
tigris felugrik s egyenesen az elefántoknak rohan. Az elefántok nem lévén
eléggé jók, megfordulnak s Czetwertinsky golyója nem talál. A tigris Gerard
elefántjának a farkába kapaszkodik, az elefánt elrohan s Gerard nem kis
veszélyben van, liogy a galyak által összezuzatik. Czetwertinsky elefántja
ezalatt megcsendesedvén, lő, a tigrist eltalálja, ki is Gerard elefántját
elereszti s a másiknak szalad. Ekkor pár shikari lő, ugy mint Gerard is, s a
tigris kiadja páráját. Ez is igen szép példány. 9' 1".
Ápril 17-kén
ugyanazon helyre megyünk, hol tegnap voltunk, uj tigris jelentkezvén. A
sorshúzásnál ismét kedvez nekem a szerencse. A mint a hajtás megkezdődik,
pávahangot hallok. Tudván, hogy e madarak a tigris legbiztosabb árulói, e
pontra szegezem figyelmemet s látok is mintegy 300 lépésnyire egy tigrist
csendesen a sűrűben kúszni. A hajtók zaja nem sokára megszűnik s jelentik, hogy
a tigris kitört, de hogy nem látták, hogy hová vonult. Elfoglaljuk uj
helyeinket s a hajtás megkezdődik. A tigris egyenest Batthyányinak tart, de
tőle vagy 200 lépésnyire megfekszik. A mint a hajtók hozzá közelednek s ő nem
mozdul, Gerard megállítja a hajtókat s Czetwertinskyt és Howardot elefántra
ültetvén, hajtani küldi. A tigris bevárja őket s Howard meg is lövi. Nagysága
9' 3".
Ápril J8.
Mugurda 9 mfld. Itt nincs semmi, de ugyanazon helyről, hol a két utóbbit
lőttük, kapunk tudósítást, hogy uj tigris van. Visszagallopirozunk tehát, de
eredmény nélkül; mert bár mind a két hajtásban, mit tétettünk, benn van a
tigris, de mindig kitör.
April 19.
Bliodicara 8 mfld. Két hajtást tétettünk minden eredmény nélkül.
April 20.
Patrama 24 mfld. A mint megérkezünk. azon hirrel fogadnak, hogy emberevő
pusztit a vidéken. Gerard azonnal megtesz minden intézkedést s kiindulunk. Ma nagy
elővigyázattal megyünk; hajtók nincsenek, hanem fele a puskásoknak elefánt
hátán szerepel, hajtókul a többiek pedig szintén elefánt hátán mennek
állásaikra. De hiába minden készülődés, bár a fenevad tanyáját megtaláljuk, de
magát nem.
April 21. Itt
maradunk, még egyszer megpróbálandók szerencsénket az emberevőre. Reggel azon
kedvezőtlen hirt kapjuk, hogy a tigris számára kitett egyik párát vadkutyák
ették meg. A tigris ezektől félvén, előre sejtjük, hogy nem látandjuk őt;
mindazáltal egész nap hajtattunk, de eredmény nélkül.
April 22.
Nyapore 16 mfld. Megérkeztünkkor kedvezőtlen hir fogad. Tigris nincs s Gerard
már ki is adja a napi parancsot, hogy kiki tehet, a mit akar, a mint jő Hassa
Sing azon tudósítással. hogy a tigris ide 6 mfklnyire van. Hassa Sing
főshikarink oly nevezetes egyéniség, hogy lehetetlen róla meg nem emlékeznem.
Jelenleg mintegy 60 éves. Fiatal korától fogva a »Central-Indian-Horses«-oknál
szolgál, de azon időtől fogva összes szolgálata alig állott egyébből, mint
shikarikodásból. S most is ő a főszemély ; ő állítja fel a puskásokat, a
legmagasabb elefántról vezérli a hajtókat, stb. Vezérlete alatt mintegy 800
tigris lövetett ; de csakis ezen állatokat tartja érdemeseknek, hogy utánnuk
járjon, a párduczot és medvét megveti, s ha egyéb vad hiányában a társaság
őzekre vagy szarvasokra megy ki, rosz kedvű. De visszatérek tárgyamra. A
helyet, hol a tigrisnek tartózkodnia kell, megpillantva, azonnal igen jó
vadászatot reménylünk. Mély mederben kristálytisztaságu patak folydogál s a partok
roppant sürü bokrokkal benőve; annál inkább csodálkozom, midőn a hajtókat már
látom s tigrisnek még mindig semmi hire. Egyszerre azonban a hajtók részéről
roppant lármát, egy puskalövést s nem sokára Gerard nagy puskáját hallom rövid
időközben négyszer dördülni, s ezután kiabálják: »marlia«, azaz megdöglött. Oda
sietve, látom, hogy egy bár nem nagy (7' 10 '), de gyönyörű szinti tigrist
lőtt. Gerard beszéli, hogy a tigris egészen bevárta a hajtókat s a mint
közelébe jöttek, egyenesen nekik ugrott s hogy pár ember csak nagy nehezen
tudott menekülni. Ekkor lőtt Hassa Sing, hogy a tigris megforduljon, mi
sikerült is, s igy jött a tigris reá.
April 23.
Larkole 9 mfld. Hajtásunk eredmény nélkül.
April 24.
Dabri 10 mfld. Üres nap.
April 25.
Nayarpe 6 mfld. Vadászunk eredmény nélkül.
April 26.
Pajori 8 mfld. Ugyanaz. Éjjel egy párducz táborunkban egy lovat öl meg.
April 27.
Reggel azon tudósítást kapjuk, hogy tegnapelőtti helyünkön van tigris: azonnal
útnak indulunk. Sorshúzásnál nekem a folyón tuli, egészen hajtáson kivüli hely
jut s Gerardtól azon utasitást kapom, ha netalán a tigris a folyón átúszna,
lőjjek reá, hogy visszaforduljon. A mint a hajtás megkezdődik, látok a túlsó
parton egy tigrist a puskások felé haladni, de rövid habozás után a folyóba
menni s uszni. Utasításomhoz képest vagy 200 lépésre reá lőttem, de golyóm nem
talált, A tigris a helyett, hogy visszafordult volna, egyenesen nekem tartott.
Csak egy lövésem levén, vártam, mig vagy 5 lépésre jött s lőttem, de
elhibáztam. Már este levén, uj hajtást nem tehettünk s igy elvesztettük
vigyázatlanságom által a legszebb tigrist, mit eddig láttunk. Éjjel a párducz
ismét meglátogatta táborunkat, sőt egyszer egészen ágyainkhoz
szemtelenkenkedett, de puskáinkat már mind előre küldvén, nem lőhettük le.
April 28.
Tsarmandl. Hajtatun k eredmény nélkül. Biztosak levén, hogy e helyütt tigris
van, a hajtá s azonban a barlangok sokasága miatt felette kétséges levén,
Gerard éjjeli lest határoz el, s ma éjjel ő és Czetwertinsky mennek ki, de
eredmény nélkül térnek vissza.
29. Két
hajtás, eredmény nélkül.
30. Howard,
Batthyány s én az éjet lesen töltjük, eredmény nélkül.
Május 1. Shumgurhbe érve, jó hireket hallunk :
tigris van. Igen sokáig tart, mig a hajtás megkezdődhetik, s alig indul meg,
látom Gerard shikariját a hajtók felé menni s őket megállitani. Leszállva
fámról, Gerardhoz megyek, s megtudom, hogy a tigris Czetwertinsky mellett
illant el, a nélkül, hogy észrevette volna. Azon helyet vesszük körül, hova
Gerard a tigrist menni látta. Alig kezdődik meg újból a hajtás, hallom a
tigrist a száraz leveleken csendesen közeledni, pár másodperezre reá Howard
lövését, erre egy nehéz test összerogyását s egy második lövést. Világosan
hallva a tigrist öszszerogyni, s egyéb neszt nem hallva, nem kevéssé csodálkozám,
midőn tőlem mintegy 200 yardnyira egy nagy tigrist látok roppant sebes iramban
a völgynek tartani. Felkapva puskámat, reá lövök, de nem találom. A tigris egy
kis sziklacsoport mögött tűnt el. Howard elefánton utánna menve, fekve találja,
még egyszer reá lő, de a tigris már kimúlt. Igen szép példány : 8' 10".
Nevezetes, mily lövéseket bírnak el ez állatok. Howard 10 caliberü puskából 5
drachma puskaporral »shellt« lőtt. A tigrist lapoczkán, a lehető legjobb helyt
találta. A shell a jobb tüdőszárnyban pattant szét s egy darabja a szivbe
fúródott, s e lövéssel még mintegy 500 yardnyira volt képes menni.
2. Bairaghür.
Biztos híreink nincsenek, s igy csak találomra tétettünk két hajtást; az
elsőben mi sincs, a másodikban Howard lő egy 7' cobbot.
3. Bhoipoor. E
helyt két tigris volt rövid idő előtt, de az utóbbi napokban nem mutatták magokat.
Mindazonáltal kimegyünk, s nem hiába Alig kezdődik meg a hajtás, lövést
hallunk; erre Gerard nagy puskája szól kétszer, ezt pár »sarahr« lövése követi,
s ezután csend. Gerard kiabálja, hogy azt hiszi, hogy megsebzette a vadat. Az
elefántok megérkezvén, Batthyány és Hassa Sing a tigris keresésére indulnak, de
mit sem találnak. Igen sok barlang levén, Gerard azt hiszi, hogy ezek egyikébe
vonult s kutyáiért küld. Újra összejővén, hallom, hogy egy második tigris is
volt, de ez a hajtók között kitört s egy hajtó kezén a bőrt szerencsére csak
megkarmolta. Azonnal utánna indulunk, de nehogy a hajtókban valami kárt tegyen,
ezeket hátrahagyjuk; Annandale, Batthyány és Howard pedig elefánton hajtják meg
a helyet, hol lenni vélik, mig én, Czetwertinsky és Gerard lesbe ülünk egy pár
fára. A tigris csakugyan ott volt, s Annandale által meg is lövetett. 7 láb
hosszú roppant sovány cob. Gerard kutyái, Sissi, Billi s Bachelor bullterrierek
ezalatt megérkezvén, az első tigris keresésére indulunk. Annandale és én fákra
jutunk, Czetwertinsky, Batthyány és Howard elefántra szállnak. Gerard arabs
ponnyján a helyet nézi körül. A kutyák elszabadittatván az elefántokról,
berohannak a sürübe s egyenest a tigrisre akadnak, mire roppant csaholást
visznek végbe. A tigris elindul, de nem azon irányban, a hol mi vagyunk. s el
is vesztenők. Ha Gerard épp' arra nem lovagolna. Kis fegyvere van csak nála.
Megállítja lovát s czélba véve a tigrist, lő. A tigris összerogy, de újból
felkel. Gerard vagy négy lövést tesz reá, mindig újból kellvén egycsövű
fegyverét megtölteni, miglen a tigrist kivégzi, nagysága 8' 6".
Május 6., 7., 8., 9. és 10-ét részint a sátrakban
töltöttük el, részint hajtottunk, eredmény nélkül.
11. Raiseenban
sincsenek jó híreink, de a hely igen szép levén, hajtottunk, s szerencsénkre,
mert Gerardra egy gyönyörű tigris jő, melyet le is lő. 9' 3". Testre a
legnagyobb, mit eddig lőttünk.
12. Későn
hagyva el táborunkat, roppant melegben lovagolunk Buttonporba, hol négy
tigrissel biztatnak. Helyem felette kényelmetlen, alacsony vékony fán inkább
feküdnöm kell, mint ülnöm. A mint a hajtók már alig vannak 150 lépésnyire,
mintegy 80 lépésre egy cobot látok kis tisztásra lépdegélni. Helyzetem
kényelmetlenségénél fogva biztos lövésre nem számithatván, s attól tartva, hogy
ha megsebzem vagy elhibázom, könnyen a közel levő hajtóknak rohanhat, nem
lőttem reá ; annál is inkább, hogy a tigris egyenest a többi puskások felé
tartott. P á r perez múlva erős tüzelést hallottam az egész vonalon. A mint
ismét összejöttünk, beszélték, hogy a tigris Anandale, Batthyány és Howard
mellett haladt el, s ez utóbbi meg is sebzette. Batthyány és Howard elefánton
mentek üldözésére s egy barlangban meg is pillantották s Howard egy második
golyót lőtt fejébe. A mint azonban a barlangból kivenni akarták, méhek által
támadtattak meg, s csak nagy szaladással birtak menekülni. Egy másik cob is
volt a hajtásban, melyet Czetwertinsky meg is lőtt. Hossza 7'.
13. Éjjel a méhek
elpusztíttatván, reggel a tigrist kivesszük a barlangból. 7'-nyi példány Ezután
három hajtást tétettünk, eredmény nélkül.
14.
Tizennyolcz mértföldet kellvén lovagolnunk Galgoonha, s a hely, hol a tigris a
párát megölte, még nyolcz mértföldnyire levén táborunktól : igen késő volt már
az idő, midőn hajtatni kezdettünk. Első hajtásban semmi. Már alkonyodik, mire a
második hajtáshoz fogunk. Czetwertinsky már félsötétben lát egy tigrist
közeledni, s attól tartván, hogy ha még vár, már nem fog lőhetni reá: lő, s azt
hiszi, hogy eltalálta. A sötétség miatt lehetetlen keresésére mennünk, s igy
ezt másnapra halasztjuk. Ttunk hazafelé arra vivén keresztül, a hol a sebesült
tigrist hiszszük, Gerard mindnyájunkat elefántra ültet, de az elefántok a
sötétben nem tudván haladni, leszállunk róluk, s a helyet gyalog akarjuk
megkerülni, azonban utunkat eltévesztjük s csakis éjféltájban vergődünk nagy
nehezen haza. A shikariktól hallottuk, hogy öt tigris volt a hajtásban.
15. Hajnalban
Gerard, Howard és Czetwertinsky azon helyre mennek, hol Czetwertinsky a
tigrisre lőtt, de mitsem találnak. Később mindnyájan kimenve, a tegnapi hajtást
tetetjük meg. Gerard elefánton megy s kutyáit is magával viszi. A mint hozzám
ér, kérdem tőle, látott-e valamit, tagadó válaszára s látva, hogy a hajtók mind
egy fa körül csoportosultak, leszállok fámról, ugyanezt teszi Howard is, s egy
fa árnyékában telepedünk le, egy kis Nallaliban s csapatézunk. Alig ülünk pár
perczig, midőn tigrisorditást s két lövést hallunk. Felugorva, shikhariainknál levő
puskánkért szaladunk ; de mire megkapjuk, már késő : a tigris ugyanazon Nallalm
távozott, melyben mi pár másodpercz előtt ültünk. Gerardhoz menve, roppant rosz
kedvben találjuk; elefántja a tigris bőgésére nyugtalan lett s igy elhibázta;
minket is szid, hogy miért hagytuk el fáinkat. Még egy hajtást tétettünk, de a
tigris eltávozott.
16., 17. Üres
napok.
18. Egy kis
folyó két partját hajtatjuk meg. Alig kezdődött meg a hajtás, a felettem kis
dombon álló Batthyányt látom czélozni s lőni. Erre tígrisbőgés hallatszott.
Batthyány még kétszer lő, s a tigrist látom egy kis sürübe menni.
Körültekintve, nem kis meglepetésemre már két tigris tart csendesen a szomszéd
junglenak. Az elefántok előjővén, Howard és Czetwertinsky a hondába ülnek s
azon helyre mennek, a hova az első tigrist vonulni láttam, s rövid idő múlva
hallok is lövést. A tigris igen erősen meg volt sebezve s már csak
kegyelemlövésre várt. Kernek példány. 8' 6". Ezalatt Batthyánytól a
történteket megtudtam. Alig kezdődött meg a hajtás, egy-egy hossz távolságra
négy tigris jött reá. A legnagyobbra lőtt s ez össze is rogyott, de újból
felkelt s igy második lövését is tette reá. A többi három ezalatt mozdulatlanul
állott. A mint hamar megtöltött s épp egyiküket czélba vette, tigrise újból
felkelt s orditva rohant a fának, melyen ült, s igy még egy lövést volt
kénytelen reá tenni, s csak a negyediket tehette a cobbok egyikére, ki jelt is
adott. Ezután, mielőtt újból tölthetett volna, az egész társaság eltűnt.
Mindnyájan elefántokra ülve, a két tigris után indulunk s egyiket elefántról, a
másikat hajtásban Howard meg is lövi. 7' 8" és 8' 4", szép két
kifejlődött cobb. A sebesült félre vonult s nem birtuk megtalálni
Nagy az öröm
az eredményen, s addig-addig nézzük a tigriseket, mig besötétedik, s ennek az a
következménye, hogy eleinte együtt, később kisebb társaságokra oszolva,
eltévesztjük altunkat, de éjfélre valahogy szerencsésen haza vergődünk. 19.
Keggel egy nyomozásra kiküldött sarrahr jő jelenteni, hogy a sebesült tigrist
látta, s hogy igen beteg. Egész nap hajtatunk, de nem látjuk, s igy azt
tételezzük fel, hogy a számos barlangok egyikébe vonult kimúlni.
20., 21., 22.,
23., 24., 25., 26. Tigris nem volt, de több chitel és sambre lövetett.
27. Batthyány
lő egy medvét.
28. Üres nap.
29. Végre van gara.
Gerard előre megy a helyet körülnézni, s a mint hozzánk akar viszszatérni, egy
kis nallah mellett megy el. Ebből ugrik ki a tigris s egyenest neki rohan.
Gerard czéloz és vár; a mint azonban a tigris már csak nyolcz lépésnyire van,
egy kis szakadékba ugrik s eltűnik, mielőtt Gerard reá süthette volna puskáját.
Abban bizva, hogy a nagy melegben nem ment messzire, hajtatunk, de eredménynélkül.
30. A tegnapi helyet hajtatjuk meg. Már jó darabig tart a hajtás, amikor egy tigrist s három, csak pár hónapos kölyköt látok a tisztáson egyenest
Annandalenak tartani. Ez a tigrisre lő s nem találja. Howard is lő s lövése
súrolja a tigrist ; ez összerogy. Batthyány és Czetwertinsky elefánton mennek
utánna s Batlhyány meg is lövi. Ezután a kölyköket keressük s kettőt sikerül is
elfognunk, noha igen keményen védelmezték magukat. Igen mulatságos volt látni,
ez alig 6" magas állatok mint attakirozták egyik óriási elefántunkat,
Társaink a tigriseket nekünk átadván, az egyik Ikerváron, a másik pedig
Oroszországban fogja napjait tölteni, ha valami nyavalya el nem viszi.
31. Batthyány
egy párduez cobot, ezenkivül két vadkant s egy sombret lőtt. •if -v.
Junius 1., 2.
Erősen ázunk.
3. Kiderül s
hajtatunk. Egy roppant tigris jö Czetwertinskyre; első lövésére jelt ad s összeesik,
a másodikra felkel s tovább megy. Czetwertinsky annyira meg van győződve hogy
halálosan találta, miszerint második puskáját nem használja. Az elefántok
előjővén, Czetwertinsky és Howard a tigris után mennek, de többé nem látják. A
lövés helyét vizsgálva, egyik nagy fogának darabjait találjuk.
4. A tegnapi
tigrist kerestük minden eredmény nélkül.
5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12. még
vadászunk, de már a monsoon megkezdődött, s igy bár a szó teljes értelmében
körül vagyunk véve tigrisektől, mit sem tudunk végezni. Összeszedtük tehát
sátrainkat s Agurba térünk vissza, hol pár napi időzés után bucsut veszünk
barátainktól. kiknek ez élvezetes heteket köszönhettük nem »Isten hozzád«-at,
de »viszontlátásra«-t mondva, a jövő meleg saisonban.
Srinagur, 1874. julius 7.
Báró Orczy Elek
|
