Fekete tehén húsa finomabb, avagy a gógyis ikervári gazda. Szerencsére megírták 1932-ben és így nem megy feledésbe a történet. Mondhatni fél ország nevetett az embereken és elismerően bólintott a gazdára. 40 pengő helyett 156 pengő szép summa. |
|
|
|
A leleményes magyar gazda. Csak ismétlésekbe bocsátkoznánk, ha a magyar gazdával együtt újra meg újra elsírnánk, hogy mennyire értéktelenné vált a rossz gazdasági viszonyok miatt a címeres magyar jószág és hogy manapság „saját kiméréssel“ igyekszik magán segíteni, a magyar paraszt. Az az eset azonban, ami most megtörtént a vasmegyei Ikervár községben, nemcsak párját ritkítja, de a magyar gazda leleményességére is élénk fényt vet. Szabó Dávid Ikervári gazda el akarta adni jól kinevelt tehenét. Azonban fillérrel sem ígértek többet érte negyven pengőnél. A gazda azonban féltett jószágától nem akart ilyen potom árért megválni. Gondjában, aggódásában segítségére sietett az ő és Kaszás Ferenc sárvári festőismerősének közös ötlete. A szép fehér tehenet, amely egyébként : a Zsemlye névre hallgatott, befestették feketére, csupán a két oldalán hagytak egy-egy üres foltot, ahova viszont odabigygyesztették, hogy: Ennek a Zsemlyének egy kilő húsa 30 fillér, kapható délután a vágóhídon. Amikor a festéssel elkészültek, akkurátosan ki is pántlikázták a tehenet, sőt még két nekibusult cigányt is szerződtettek, akik az „ünneplőbe öltöztetett Zsemlyét“ eleven reklámként többször, a száraz fa muzsikaszavával végigkísérték a falun, majd utoljára a vágóhídra, ahol a két cigány a „Zsemlyét“ még el is búcsúztatta ettől a keserves világtól. A „Zsemlye“ keserve azonban a gazdának örömet szerzett, mert a falu apraja-nagyja nemcsak utcahosszat bámulta az érdekes jelenetet, hanem rövid egy óra alatt úgy elkapkodták a tehén húsát, hogy a gazdának 156 pengőt eredményezett az ötletesen elgondolt eleven reklámja, Úgy látszik, nemcsak a kereskedő-világban, de már a mezőgazdaságban is sokszoros árt ér egy egészséges, jó ötlet. |
|