Három ikervári leány története a régmúlt újsághíreiből Foki Etelka - szerelem bolondulásig, 1933-as újsághírből Németh Anna - szerelem a halálig, 1934-es újsághírből Szabó Rozália - önfeláldozó magatartás, 1898-as újsághírből A cikk végén némi magyarázatot adok arra, hogy miként befolyásolta a duzzasztómű a Rába vízszintjét a falu mellett és miért is nem ugrottak a legények a combközépig érő vízbe. Mit is jelent az a "negyedfélméter kanyargó" víz. |
Foki Etelka - szerelem bolondulásig, 1933-ban a Pesti Hirlapban megjelent cikk alapján |
|
|
Foki Etelka biztos, hogy nem ilyen szerelmi zálogra számított, hogy az udvarlója egy golyóval fejezi ki szerelme mélységét.
Az újságok lelőhelye az arcanum.com oldal, a fényképek saját felvételek. |
|
Németh Anna - szerelem a halálig, 1934-ben a Pesti Hírlapban megjelent cikk alapján |
|
|
|
Németh Anna rövid jegyességének és még rövidebb házasságának megindító története. |
|
Szabó Rozália - önfeláldozó magatartás, 1898-ból a Magyarország és a Magyar Újság cikkei alapján |
|
|
|
Szabó Rozália 1898-ban kimentett a folyóból egy 5 éves kisfiút, miközben a legények dermedten nézték az eseményt. Felmerül a kérdés, mi tartotta vissza őket, hogy a gyerek után ugorjanak? Erre a válasz lentebb lesz. Egy biztos, hogy sok udvarlója lehetett ezután és válogathatott a legények között. Tán még az ország túl feléről is eljöttek egy ilyen talpraesett, önfeláldozó leányért, aki az országos újságokban is szerepelt. Ugyanez a hír, pár nappal korábbról egy másik újságból. |
|
|
|
A hír értékén való értelmezéséhez némi helyismeret is szükséges. Ikervárnál 1896-ban megépítették az ország első vízierőművét, ami a falu melletti Rába vizének nagy részét elvitte. De ha az Osztrákoknál nagy eső esett, vagy olvadt a hó, akkor a nagy víztöbbletet a falu felé eső ágon engedték le. Amikor felhúzták a zsilipeket a duzzasztónál, akkor pillanatok alatt megnőtt a folyó vízszintje és a sodrása is. Az eset történésének idején, még csak két éve volt meg a duzzasztó, így érdekes volt az új helyzet, a nagy változások figyelése a folyón a legényeknek. |
|
Mit is jelentett az a negyedfélméteres víz? A falu két végénél volt a két kedvelt fürdőhely, a Malomkőnél és a Sehőben. Gyerekként fürödtem párszor a Malomkőnél, de mint "fővalósinak" a Sehőbeli fürdőhelyünk volt közelebb, oda gyalog is lesétáltunk, míg a Malomkő már biciklis táv volt. Személyes történetem a hirtelen áradással, hogy 1976-ban egy ilyen zsilip
nyitás
történt este, a víz 2 métert emelkedett és egy partoldalból kissé bedőlt fán
megroppantotta az egy hónapos csónakomat. Menthetetlen volt. A zsilip
nyitásának semmi előjele nem volt, nálunk nem esett az eső napok óta. De
ilyenkor elég volt, ha az osztrákok megnyitották a zsilipeket és az árhullám
elért Ikervárig, itt meg tovább engedték. Szóval ilyenkor van látnivaló a
folyón, vadul vágtat, hatalmas gyökeres fákat kimos a partoldalból, visz és
forgat maga előtt a víz. Máskor meg még a folyását is alig látni, olyan
csendes. A negyedfél méteres víz nem tűnik veszélyesnek, de egy 5 éves gyereknek a derékig
érő sodrás, már olyan erős nyomást tud kifejteni, hogy nem képes állva maradni
és elsodorja a víz. A régies szóhasználat a "kanyargós víz" sem mutat sok veszedelmet a mai szóhasználatban, de ha behelyettesítjük az örvénylő szóval, akkor már a vizet látott emberek hátán már feláll a szőr. Mert tudják, hogy azzal nem sok mindent lehet kezdeni. Ha az örvény megpörgeti és leszívja az embert, akkor csak a meder alján engedi el az áldozatát. A szomszéd faluban, Rábakovácsinál a Rábán a nagybátyáim szórakozása volt beleugrani az örvénybe és mikor levitte őket, akkor alul kirúgták belőle magukat. Édesanyám három fiú báttyal ezt is túlélte, bár egyszer úgy húzták ki az aljából a testvérei. A másik veszélyforrás a part menti, bedőlt fák. Ha valakit az ár
bevitt a vízbe bedőlt fák lombja alá, onnét nem tudott még a jól úszó sem menekülni, mert a víz be
és lenyomta a fa ágai közé. A legtöbb kenus baleset is így történik, elég egy rosszul
vett ív és kész a baj. Az 1896-ban épült régi duzzasztóról teszek be ide két
képet, ami akkor működött még. A vízszint gyors változását érzékeltetném a két nem éppen szélső állapotról készült fotóval. A jobb
oldali képen nincs még áradásos állapot, de ha csak a két felhúzott zsilipen
átfolyó víz tömegét megnézzük, akkor is eléggé félelmetes. Ma már új duzzasztómű
van helyette, de a víz nem változott, az csak jön és jön. |
|
|
|
A képen a kis vizet látjuk, minden zsilip leengedve. Csak a réseken csordogál át a víz. |
Ezen a képen a nagyobb vizet látjuk, már két zsilip fel van húzva és a többi felett is átcsap már az ár. |
|
|
A hullámtörő felett kis víznél arasznyi víz van normál esetben. Ha alacsony a vízállás, akkor a beton placc teljesen száraz, csak a két átfolyóban csordogál a víz. |
Itt a hullámtörő felett a nagyobb víznél fél méter sincs a víz, de olyan
sebességgel folyik, hogy azon ember meg nem áll. |
Áradáskor a hullámtörő felett csak egy "csendes" örvénylő víztükör látható, jele sincs a mélyben lévő hullámtörőknek. Ezek alapján úgy gondolom, hogy érthető az a "negyedfélméteres" vízbe való ugrás nem csak annyit jelent, hogy a térdig vizesek leszünk. Az újsághír szerint Szabó Rozália egy faágban
kapaszkodott meg, mert valószínűleg őt is ledöntötte a sodrás a lábáról. Az első hírből megtudhatjuk a helyszint is és a pontosabb
helyzetét is. A Malomszeg falurész Ikervár déli végén van, ahol a folyó először
éri el a falut ott egy nagy S kanyart ír le. Mivel magas partról írnak, akkor
ez az S kanyar külső ívét jelenti, ahol a víz a magas partot rombolja. Az S
alak felső íve esik a falu felé lévő oldalra. Ahol a víz a külső ívén
nekiütközik az akadálynak ott mélyebbre mossa ki a medret, míg a belső oldalon
kisebb a folyó sebessége és ott alacsonyabb a meder mélység is. Vagyis a part
menti "negyedfélméter" után egyet lépve már két méter is lehetett a
mélység. Nem a legények voltak a félősek, hanem a leány volt nagyon elszánt.
Mondhatnánk, hogy egy erős anyai ösztön elnyomta a saját sorsa feletti
félelmét. Még utószóként berakok ide egy 2023.03.21.-ei felvételt a hullámtörőről és ez még nem a nyári szárazság szezonja. A vízben lévő kidőlt fán pedig lehet látni, hogy mire képes a víz ereje. Kidönti, hozza-viszi, legallyazza. |