Rába - ide szeretném rendezni a környezetvédelmi, a vízi turisztikával kapcsolatos témákat és a terület ökológiájához tartozó Zsidahó, vagy a kockásliliom témáját is. Gyerekkorom szerves része volt a folyó.  

Nyolcadikos voltam, amikor nyarat az Állami Gazdaságban végig dolgozva a keresetből egy csónakot készítettem. Máig büszke vagyok rá, hogy egyedül képes voltam rá. Augusztus végén tettük vízre, párszor elkötötték az intézeti gyerekek, aztán egy szeptember végi árhullám megroppantotta, elsüllyesztette. Kihúztuk, de pár nap múlva jött a következő ár, ami végleg elvitte. Hiába való lett volna a munkám? Szerintem ez alapozta meg, hogy fejlesztő mérnök lettem a honvédségnél. 1989-ben megépítettem a következő csónakomat, a folyó az alkotás örömét nem vette el, csak az eredményét.

 
     

Ide gyűjtök pár linket, melyek a folyón való vízi túrázással kapcsolatosak. Jómagam is több mint 10 évig kenuztam a Honvéd Aurora túraszakosztályában. Sokfelé eveztünk, de a Rábára nem jutottam vissza még. De már elkezdtem betonozni a kertünkben a kenutárolónk alapját, ahová az új kenunk kerül majd egyszer. A kis kép alá beraktam egy túra élménybeszámolóját, ami a folyó igazi arcát, veszélyességét mutatja. A résztvevők lelkesedéséből kiolvasható, hogy még így is lehet szeretni. A blogon sok fénykép és video látható, érdemes elidőzni köztük (link) Rábáról tömören vizes emberek számára itt, hasonló fényképekkel itt, arra, hogy milyen veszélyes ez a víz itt egy példa!

Sajnos nem tudom miért, de nincs kiépített kenu kiemelőhely a duzzasztó előtt. Talán majd az új polgármesternek nem kerüli el a figyelmét ez a hiány. A vízi emberek elkerülik a falut, elmennek inkább a csatornán. Egy kis bozót irtás révén le lehetne vinni a kenukat a gát mögé rövidebb úton. A kiemelőhely sem igényelne milliókat, inkább csak egyeztetés kérdése az intézmények között.

 
 

 

 

Horgász szemmel a Rába. Gyerekkoromban sok időt töltöttem el pecázással a vízparton, még sötétzöld, keményfedeles  horgászengedélyem is volt. Ettől egész komoly embernek hittem magam, bár a halak ezt nem vették figyelembe. Nem sok kárt tettem a halállományban, viszont élmény volt az a pár amit kifogtam. Egy erőmű mögötti kisharcsázást nem lehet elfeledni, vagy amikor a Pásti kanyar után a folyó által összehordott fákból lévő 'stég' egyik oldalán kifogott nagy hal a kiemelés után a másik oldalon leakadva visszaesett a folyóba. Kifogtam, de senki sem hitte el :-) Az akkori gyerekeknek közül sokunknak ez volt a nyaralás, az úttörőtáborok mellett. A képre kattintva elérhető leírást mindenkinek ajánlom, nagyon szép természeti képeket és leírást tartalmaz a területről.

http://www.vasihorgasz.hu/vizek/raba-ikervar.htm - egy tömör képes bemutató a mi szakaszunkról.

http://www.vasipeca.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=34&Itemid=40 - van itt élet és hal

 
     

Habzik a Rába. No meg a mi szánk is, hogy a sógoroktól ezt kapjuk. Gyerekkorom vasfüggönyös idejében kiváltságosnak éreztem magam, hogy két osztrák TV adót is nézhettünk. Ki is alakult gyerekként a kép bennem, hogy odaát a táj gyönyörű, rendezett, az emberek mindent megtesznek a természetért és a környezetükért. De úgy látszik a szomszéd környezetével már nem sokat törődnek és átengedik a szennyüket. Nem újkeletű a téma, annak idején a hóolvadás, vagy a nagy eső okozta nagyvíz mindig hozott nyugati szemetet. Persze volt nekünk saját bűnünk is, például az intézet szennyvize, de az eltörpül az osztrák ipari szennyezés mellett. A téma legjobb összefoglaló hírcsokrát ajánlanám az érdeklődő számára, mely a képre kattintva érhető el. Az M1-es csatorna videó híre került fel az internetre valakinek a jóvoltából a Rába habzásáról.

http://videa.hu/videok/hirek-politika/a-megdobbent-raba-hab-bulvar-diszko-gyogy-XiPtFZLE5OnRp0gv#

 
     

Hóolvadás vagy hosszantartó esőzések esetén egyesül a Csecsér, a Herpenyő és a Rába vízhozama és kiönt  a Rába a medréből egészen a hegyig, majd a sárvári híd után tér csak vissza a medrébe. Ikervárt megvédi a csatorna gátja, de a hegy felé lévő földek és erdők tengerré változnak.  A kis kép nem egy tó partján készült, hanem a Sótonyra vezető út jobb oldalán 2004-ben. Ekkor történt, hogy egy helyi ember ökrös szekerét ökröstül lesodorta az útról az árokba az úton átfolyó víz. A kis kép alatt elérhető videó a sótonyi út másik végén készült 2009-ben (a víz balról jobbra folyik). Az alsó kis kép a duzzasztó mögötti részt mutatja kis vízállásnál, az alatta elérhető videón láthatjuk mennyi víz is megy rajta a régi ágon, amikor kinyitják a gátat. Légi felvétel a vízmennyiségről itt.

Az áradás egyik kellemetlen utóhatása a szúnyoginvázió. Hiába pusztítja mindenki őket,  kilátástalan a hadakozás újra termelődő tömegük ellen. Légi támadás ellen csak egy másik légierő bevetése lehet a megfelelő válasz. Mint minden háborúban itt is a pénz a központi kérdés, bár az ott lakók szempontjából ez inkább élhetés kérdése, a következő hírből is látni a kérdés súlyát és komolyságát - http://www.sztv.hu/cgi-bin/sztv/cikk.cgi?cikk=41894

 
     

Kockás liliom - Hazánk védett növényeinek egyik legszebbike, magányosan vagy csoportosan növő, hagymás évelő. Hosszan kihegyesedő levelei vannak. vöröses vagy lilásbarna sárgásfehér sakktáblaszerű foltokkal mintázottak. A növény szára a termésérés idején fokozatosan megnyúlik, mintegy felemeli a fejét. Mocsárréteken, nedves réteken, kaszálókon él. Európa nagy részén megtalálható. Hazánkban védett növény.

Pár szó a virágról, a védett természeti területről és a hozzá való viszonyunkról.

 
     

Ikervári "Zsidahó-dűlő"- fás legelő - Minden falu környezetében van olyan terület, amely egyedi nevet visel és csak a helyiek tudják, hogy mit is jelent és merre van. Nekünk ilyen a Zsidahó, Gróf Batthyány József 1809-ben ajándékozta a falu jobbágyainak ezt a legelőt.

Múltkor találkoztam az interneten egy ezzel kapcsolatos kérdéssel. A kérdező tudta, hogy Ikervárott van a Zsidahó, csak nem tudta merre. Gondoltam, körbejárom a kérdést egy kicsit. Az eredeti kérdés csak a helyre vonatkozott, de úgy vélem hasznos lehet  még pár gondolatot hozzá csatolni.

 
     

Szerintem sokan nem is tudják, hogy milyen értékes nagy fák vannak a környezetünkben, ezért úgy gondoltam itt az ideje, hogy megismerjük azokat. A kis képre kattintva szerezhetünk ismereteket róluk.

 
     

Krimi, mint minden közösség életében található takargatni való. Tekintve, hogy eltelt már 25 év, így a büntethetőség már elmúlt. Valamikor történt egy közösségi gyilkosság, de inkább úgy mondanám, hogy beindult a közösségi vadászösztön. Egy nyári napon valaki felfedezte, hogy a harcsa király csapdába esett. A duzzasztó mögötti beton teknő foglya lett. No ezzel elkezdődött az ikervári bálna vadászat. Ne gondold kedves olvasó, hogy túlzok. Ez  egy igazi szigonyos, csáklyás akció volt, az elemekkel küzdő férfiakkal. Több órás küzdelem volt, melynek végén az óriás hal egy szekéren kötött ki. Akkora volt, hogy még arról is lelógott. A kis halak rémét, a horgászok megkeserítőjét körbe húzták a faluba, hogy apraja- nagyja láthassa a csodát. Erről az eseményről szeretnék kapni képeket és némi elbeszélést valakitől.

 
     

v20101120