Vízerőmű - országunk első vízierőműve a község mellett található, amit 1896-ban kezdtek építeni. Magyarország első villamosított települése Ikervár volt, 1898-ban egyenáramú hálózat volt még csak, de csaknem 50 évvel megelőzte korát. Az vízierőmű ma is termeli az áramot, ipari jelentősége csökkent ugyan, de ipartörténetileg fontos műtárgy. Az erőmű épületében egy kis múzeum is működik, mely összekapcsolva mutatja be a technikai fejlődés és a természet együttesét. Itt mutatom be a témához szorosan kapcsolódó duzzasztóművet is.
Anno 1976-ban tanulmányi versenyen földrajzból a járási másodikként mehettem a megyei versenyre, ahová egy dolgozatott is kellett írnom. Természetes volt, hogy a falu hírességéről, az erőműről írtam. Második szomszédunk, Feri bácsi ott dolgozott, így párszor beljebb jutottam, mint más földi halandó. Biztos, hogy ezek a gyerekkori hatások, és élmények meghatározóak voltak abban, hogy villamosmérnök lettem.
Németh Endre - A Millennium évében született az ikervári villamos erőmű - ezt az írást tartom legérdemesebbnek elolvasni, ha az érdeklődő egy átfogó képet szeretne kapni a vízerőmű keletkezéséről. Egyszerre szerteágazó, alapos, mérnöki, ugyanakkor olvasmányos. Látszólag egymásnak ellentmondó oldalak kerültek összhangban Németh Endre ny. okl. villamosmérnök írásában, aki Szombathelyi kötődésű. A cikk forrása: Vasi honismereti és helytörténeti közlemények. 1996/2. szám 85-95.o.
Hogyan kerül ide egy kubikos talicska? Tisztelgésül annak a sok kétkezi munkásnak, akik azt a sok földet megmozgatták. Ne feledjük, hogy itt több mint három kilométer hosszan töltések közé lett építve a csatorna. 1/15 m3 föld, azaz 100 kg teher fért bele, szóval kellett párszor fordulni vele ekkora töltéshossznál.
Vasárnapi újság 1900. május 20.-án írt az ikervári vízerőműről!!!
Először a korabeli újság kivágásai láthatók a kis képre kattintva elérhető oldalon, majd lentebb az általam feldolgozott változat, ami talán könnyebben olvasható. Megőriztem az eredeti szöveget és tördelést, valamint a korhű helyesírást is. A képek végett nem szabad kihagyni. Ekkor tudatusul az emberben, hogy a telepi lakások 100 évesek már.
Az első vízerőművünk címmel Varga Nóra írását linkelném ide, melyen összefoglalva megismerhető az erőmű története. Az eredeti cikk itt található.
Tekintve a hírportálok kapcsán nyert tapasztalataimra, biztos ami biztos kiemeltem ide a minket érintő részt, nehogy elvesszen a forrásunk. (Amúgy az a Ferenc igazán a Lajos volt.)
Az ipar, kereskedelem és hitelügy Vasvármegyében - című régi kiadvány technikai adatok sokaságával büszkélkedhet a vízerőműről, a csatorna vízéről, az elektromos rendszerről és a turbinákról. Minden mérnök szívét megdobogtató információ csokor ez, feltéve ha még otthon van a lóerő mértékegységében. Megtudhatod, hogy másodpercenként hány köbméter víz hajtja a turbinákat. A kis képre kattintva léphetsz tovább.
No ez egy érdekes oldal. A Geocaching-esek is felfedezték és növelik, a vízerőmű és a benne található kiállítás hírét. Szóval ezek a jó emberek azok, akik rábízzák magukat pár számra és egy kütyüre, cserébe ezen hitükért és merészségükért sok-sok látnivalóban és élményben részesülnek. Persze olykor ez csaláncsípéssel, néhány bozót szabta karccal is jár, de nem hagyják magukat. Érdemes elolvasni a hely leírását, az arra járók élményeit és fényképeit (ezek kinagyíthatóak). Például megismerhetjük az erőmű félelmet nem ismerő, de simogatásért kuncsorgó őrző kutyáját. Link a kis kép alatt.
Itt egy másik Geocashing oldal, a duzzasztóról, mert hát ott is van ám látnivaló. Pláne, ha nagy a víz és megnyitják a zsilipeket. Már maga a víz hangja is félelmetes, de a látvány, ahogyan nagy farönkökkel dobálózik, egyszerre megtanulják tisztelni a víz erejét. Akik az előbb az erőműnél látták a csatornát, talán nem is gondolkoztak el azon, hogy honnét lesz itt az a nagy energia, miből lesz az áram? A csatorna vize gyakorlatilag csak akkor fodrozódik, amikor a horgászok bedobják a fenekezőjüket. Álló víznek tűnik, mivel nincs a csatornán hordalék, ami mutatná a folyási sebességét. No, itt mindez látható és hallható, vagyis vétek kihagyni a látványt és az oldal látogatását is, ahol a képekre ne felejtsünk kattintani.
No de mi van a kerítés mögött és az épületben?
A kis képre kattintva léphetsz át egy képeket tartalmazó oldalra, amit 2002-es és 2009-es felvételeimből állítottam össze, hogy meghozzam a látogatásához a kedvet. Igazi múlt századi hangulata van a csarnoknak. Engem gyerekként a műszerekből felépített vezérlőfal töltött el csodálattal. De akkoriban még a zaj és az olaj szaga is meghatározó volt. Fiam alig bírta el ekkor még a kiállítás részét képező nagy villáskulcsot, számára az volt a lényeg akkor.
Batthyány? No de melyik? Amikor valaki a vízerőmű kapcsán hallja a Batthyány nevet, automatikusan összekapcsolja Batthyányi Lajos gróffal, az első felelős miniszterelnökünkkel, akit 1849. október 6.-án golyó által kivégeztek Pesten. A vízerőmű építésének terve pedig csak 1894 nyarán jelent meg először a megyei lapban. 1895 szeptember 20.-án kezdték meg a munkálatokat. Itt bízza van 46 évnyi eltérés.
Sok cikkben is keveredik, hogy melyik Batthyányi Lajos is volt alapító tagja a vízerőművet finanszírozó Vas Vármegyei Elektromos Művek Részvénytársaságnak. De előfordul még Batthyányi Ferenc és Géza neve is ezzel kapcsolatban. Egy kis írással megpróbálom a helyzetet tisztázni, hogy megszüntessük ezeket a félreértéseket. A kis képre kattintva lehet majd elérni az írást, ahol pár példát is mutatok a névkeveredésekre, melyek többsége azért létezik, mert az idézések és vágások, átfogalmazások az internet kommunikáció velejáró sajátossága. Egy hiba sokszorozódik és már nem lehet kijavítani egyszerűen. Az első szerző hiába korrigálja tévedését, az idézésekre már nincs hatása.
Németh Endre 1996-os írását dolgoztam fel, melyben az ikervári vízerőmű történetét kötötte csokorba, amikor kutakodni kezdtem a szerző után, akkor találtam ezt a riportot és videót. Sajnos az eredeti video hangja speciális formátumú, de nem adtam fel és végül sikerült átkódolnom.
Gondoltam nem sokan láthatták, pedig érdemes megnézni ezt a rövid összefoglaló riportot a vízerőművünkről.
Sajna itt is előfordult az erőmű kapcsán már-már rendszeresnek mondható baki. Lajosnak Lajos, no de melyik?
A duzzasztógátat szerves részének tekintem a vízerőműnek, mintegy kinyújtott karjának. Légvonalban és autós mértékkel nézve közuton sincs messze egymástól. Bemutásaként felteszek pár képet és videót.
1963 májusában az Elektrotechnika újságban megjelent egy múltidéző cikk Turán György tollából az ikervári vízerőmű villamos elosztó rendszeréről.
Nagyon sok információt nyerhetünk az írásból falunkkal kapcsolatban is. Tekintve, hogy egy szakmai közönségnek szóló cikkről van szó, így az olvasása nem könnyű. Viszont az erőmű történeti irodalmához szervesen hozzátartozik, ezért közkincsé teszem. A 12 oldalból szemezgetek olyan bekezdéseket, melyben szereplő információkra fel szeretném hívni a figyelmet. Ezek többnyire nem kívánnak szakmai ismereteket.
1896-ban villamos hajsütővas? Szivargyújtó? Akkumulátoros lámpák a lovas kocsikon?
1902-ben villamos főző? Sütő és fűtőkészülék?
