Vasárnapi újság 1900. május 20.-án írt az ikervári vízerőműről!!!

Először a korabeli újság kivágásai láthatók, majd lentebb az általam feldolgozott változat, ami talán könnyebben olvasható. Megőriztem az eredeti szöveget és tördelést, valamint a korhű helyesírást is.

Itt található az újság forrása és innét le is tölthető.

AZ IKERVÁRI VILLAMOS TELEP.

Európaszerte ismert a szakkörök előtt az ikervári nagyszerű telep, hol a Rába folyó vizének esését használják fel villamosság fejlesztésére, mely aztán vasútnak ad mozgató erőt, városokat világít, gépeket hajt, csépel, szánt, szóval bemutatja a villamos tekhnika minden csodáit. Négy éve működik már ez a nevezetes telep, de a hazában is — kivévén szakköreinket — mentől kevesebben tudtak valamit létezéséről. S csak most lépett úgyszólván a nagy nyilvánosság elé, midőn Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter a múlt hó végén a soproni villamos vasút megnyitására utazott, mely alkalommal megtekintette eme villamos telepet, mely a vasút hajtásához szükséges erőt is szolgáltatja.

Hegedűs kereskedelmiügyi miniszter megszemléli a csatornát

Ikervárott a Rába vizében rejlő erőt értékesítik. E czélra mesterséges vízesést létesítettek, a mi a sík vidéken elég hosszú műcsatorna építésével volt csak lehetséges. Öt kilométernyi műcsatorna vezeti a Rába vizét a vízeséshez, s onnan három kilométer hosszúságú csatorna vissza a Rábába. Hogy a víz e műcsatornába vezettessék, a vizet saját medrében mesterségesen duzzasztják fel. A duzzasztó mű  78 méter hosszú beton-építmény, három részből álló duzzasztó szerkezettel.

A duzzasztó-mű

A duzzasztással 22 köbméter vízmennyiség szorítható másodperczenként a műcsatornába, melynek elején egy táblás zsilip van építve a műcsatornába ömlő vízmennyiség szabályozására.

A műcsatorna mentén van a turbina-ház a turbinákkal. Az ide vezetett víztömeg öt turbinát hajt, a melyek mindegyikének hatásképessége 330 lóerő. A turbinák hajtására nem szükségelt víztömeg oldalt az árapasztó zsilipen át levezettetik egy beton viztörőbe, mely hat beton lépcsőfokkal fokozatosan vezeti a felesleges víztömeget a nyolcz méter magasságból az alsó csatornába.

A turbina-ház az alsó műcsatorna felöl

A turbinák vízi kerekek, melyeket a keresztül haladó vízsugár hoz forgásba. A turbinák hajtására fordított mechanikai erőt dinamó-gépek alakítják át villamos erőre. A turbinák forgó tengelye közvetlen forgásba hozza a dinamó-gépek tengelyét, s ez által a dinamó-gépekben villamosság fejlődik.

A turbina-ház belseje

A villamos áram néhány milliméter vastag rézvezetéken kering, a géptől ki a szabadba, a hol munkára van szükség, s visszatér ismét a géphez, hogy zárt áramkört képezzen.

Két ilyen áramkör van az ikervári berendezésben. Az egyik a 65 kilométer hosszú szombathelyi fő áramkör, a mely Szombathely, Sárvár városokon, Ikerváron s még 10 községen és néhány pusztán vezet át; a másik a 150 kilométer hosszú soproni fő áramkör, a mely Sopron és Sárvár városon, s még 26 községen halad keresztül. Két ilyen óriási áramkör egyesítése egy központi állomásban egyik fő érdekessége a telepnek.

A szombathelyi áramkör számára három turbina szolgáltatja a munkát hat dinamó-géppel, melyek együtt 9000 volt feszültségű áramot adnak; a soproniban két turbina négy dinamó-géppel 10,000 volt feszültségű árammal. Ez utóbbinak ment most végbe felavató ünnepélye; az előbbi még 1896-ban megnyílt.

Az áramkörben végig futó villamosság sokoldalú és változatos munkája, érdekes példája az emberi elme találékonyságának. Világítás, vasutak hajtása, ipar és mezőgazdaság mind a villamosságban találja fel itt mozgató erejét.

Az áramkör mentén ugyanis, a hol munkát kell végezni, az áram ismét villamos gépeken fut át, a melyek a világításhoz, vagy villamos vasút hajtásához szükséges kisebb áramot szolgáltatják.

A villamos telep

A szombathelyi főáramkör árama világítja jelenleg Szombathely és Sárvár városokat s az ikervári uradalmat j hajtja a szombathelyi villamos vasútat s a város vízvezetékét. Változatosság tekintetében különösen érdekes az iparban kifejtett munkássága. Sárvárott az «Ella»-műmalom villamos hajtásra van berendezve; a kisiparosok műhelyeiben az áram követ gyalul és fürészel, esztergályoz, gabonát rostál, köszörűl, dolgozik asztalosműhelyben, nyomdában, szikvízgyárban, sőt húsfüstöldében is. A sokoldalúságnak szintén élénk példája az ikervári uradalom, melyben nemcsak világít az áram, hanem hajtja a kastély vízvezetéki berendezését, öntözi a parkot, szökőkutakat táplál, s még a háztartásban is szerepet játszik: világítja a kocsik lámpáit, melegít vasaló vasat, hajfodorító vasat, szivargyújtót, forgat ventillátort, stb.

Hasonlóan van szerkesztve a soproni fő áramkör is, a mely világítja jelenleg Sopron várost, s hajtja a soproni villamos vasútat; de ép oly változatos munkákra képes, mint a másik áramkör.

Legjelentékenyebb azonban a villamosságnak kiváló szakértelemmel való mezőgazdasági felhasználása. A szérűs kerteken cséplő motorokat hajt az áram, a melyek a cséplő-gépeket hozzák mozgásba, a takarmány-készítő helyeken szecskavágót, darálót ós kukoricza-morzsolót is; a szántóföldeken szántó motorokat hajt, a melyek az ekét vonják a barázda nyomán.

Jelenleg 30 cséplő-motor dolgozik a különféle uradalmakban; oly nagy szám, a mire máshol sehol sem akadunk. A szántásra az ikervári uradalom van ez idő szerint berendezve.

E telep létesítésében s tervezésében az érdem első sorban Batthyány Lajos gróf hazafias áldozatkészségéhez, valamint segítő társainak, Edelmann Sebő és Gothard Jenő ügyvezető igazgatóknak munkásságához fűződik, a kiket teljes joggal ünnepeltek is a hatalmas mű nyilvános bemutatása alkalmával.

                                                                                                                                                             Dalmady Ödön,

     1900. május 20.