Az első vízerőművünk címmel Varga Nóra írását linkelném ide, melyen összefoglalva megismerhető az erőmű története. Az eredeti cikk itt található.
Tekintve a hírportálok kapcsán nyert tapasztalataimra, biztos ami biztos kiemeltem ide a minket érintő részt, nehogy elvesszen a forrásunk. (Amúgy az a Ferenc igazán a Lajos volt.)
Az ikervári áramtermelés kezdetei egy évszázadnál is korábbra nyúlnak vissza
Az első vízerőművünk - Varga Nóra írása
A Rába vízenergiáját több mint száz éve hasznosítja az ipartörténeti kuriózumnak is beillő ikervári vízerőmű. Egykor a Batthyány-grófok uradalmát és a vasi városokat látta el energiával, korszerűsített generátorai azonban már az országos hálózatot is táplálják árammal. A létesítmény néhány éve német tulajdonban van.
2008. február. 26. kedd | Szerző: Varga Nóra
Az Ikervári Vízerőmű Magyarország első vízerőműve, 1895 és 1896 között épült. Az erőmű tervezője Gothard Jenő csillagász, mérnök volt. Húsz törpe vízerőmű található hazánk nyugati végén, Alsószölnöktől Vasszécsényig, s e húsz közül az ikervári a legnagyobb.
A Rába folyón, az erőmű előtt hat kilométerre építették meg a duzzasztóművet. A felduzzasztott víz csatornán keresztül, megemelt gátak között folyik az erőműhöz. Az üzembe helyezés után a turbinák két egyenáramú dinamót hajtottak. Ezek egyike ma is megtekinthető az erőmű géptermében. Az ikervári áramtermelés kezdetei egy évszázadnál is korábbra nyúlnak vissza. A vasi község határában elterülő Batthyány-birtokon már az 1700-as években vízimalom működött a Rába folyásirányában. A lapátkerékre rőzsegáttal vezették a vizet. Ezt tavaszonként mindig elmosta az áradás, mígnem az 1800-as években olasz mérnökök beeresztőzsilipet készítettek. Ők tettek javaslatot a gróféknak a Rába vízmennyiségének hasznosítására is, akik megfogadták a tanácsot.
1895-ben Batthyány Ferenc gróf vezetésével megalakult a Vas Vármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság. A múzeumban kiállított eredeti építési napló bejegyzésének tanúsága szerint: a munkálat megkezdetett 1895. évi szeptember hó 20-án. A múzeumban az elsárgult okmány szomszédságában látható az eredeti vízjogi engedély is.
A grófok Svájcból, a zürichi gépgyárból szállították a dinamót, turbinákat. 1896-tól 1919-ig ezekkel üzemelt az ikervári erőmű. Létének köszönheti Sárvár és Szombathely egykori közvilágítását, az 1900-ban megnyitott soproni városi vasút és a környék ipari üzemeit is ellátta árammal. A három turbina-generátoregységgel megépült első főáramkör jelentette az ország első közcélú villamos erőművét.
Az eredeti gépeket 1925-ben cserélték ki a Ganz gyár által gyártott turbinákra és generátorokra. A Francis-turbinákat a fallal elválasztott vizes kamrákba építették be. A turbinák közvetlen tengelymeghajtással csatlakoztak a falon át a generátorokhoz. Az áram indukálásához szükséges elektromágnesekhez az egyenáramot a közös tengelyen levő egyenáramú dinamók biztosították. A váltakozó áramú generátorok 200 kilowatt teljesítményűek voltak és 3150 volt váltakozó feszültséget szolgáltattak. Ezek a gépek 70 évig, 1995-ig üzemeltek.
A generátorok ma is láthatók a gépteremben, ezek közül az egyik ma is működik, amelyet a látogatók meg is tekinthetnek. 1995 óta négy új, svéd gyártmányú Kaplan-turbinával egybeépített generátor van üzemben az erőmű vizes kamrájában.
A Vas megyei Ikervár ipartörténeti büszkeségét bárki megtekintheti, segítőként pedig ott az Ikervári Vízerőmű Múzeum kiállítása. Az erőmű emeletén lévő múzeumban fényképes tablók mutatják be a vízerőmű létesítésének történetét, a régi vízimalmok működését, a környékbeli törpe vízműveket, a vízgazdálkodással és az árvízvédelemmel kapcsolatos munkálatokat, adatokat. Az erőművek működését a falon elhelyezett, háttérvilágítással ellátott sematikus rajzok szemléltetik. A víz áramlását mozgó fénypontok jelzik. Hasonló kivitelű tablók mutatják a napenergia felhasználását, a szélerőmű működését és más energiafajták hasznosítását is. Érdekes, tanulságos az a térkép is, amely a Föld napsugárzás-eloszlását mutatja.
A gépházban eredeti állapotban látható az 1925-ben, valamint 1959-ben üzembe helyezett Ganz-turbina és Klement-Gottwald-generátor. A generátorsor végén eredeti kapcsolótábla látható. A sarokban áll a múzeum egyik büszkesége, a Thury-féle egyenáramú dinamó, amely a szombathelyi villanytelepen üzemelt 1896-tól. A falon lévő tablók az erőmű egy-egy kiépítési fázisát mutatják be. Alattuk, a tárlókban eredeti, az építkezéssel kapcsolatos dokumentumok, emléktárgyak láthatók.
Az emeleti bemutatóteremben a kiállítás első része a vízenergia általános célú hasznosítását mutatja be az ókortól napjainkig. Működő hajómalommakett és régi vízimalmi berendezések maradványai egészítik ki a színes tablókat. A második rész az Ikervári Vízerőmű létesítését, fejlődését taglalja. Terepasztal mutatja be az erőmű létesítményeinek térbeli elhelyezkedését, az üzemvízcsatorna és a Rába folyó kapcsolódását. A harmadik rész a Rába-környezet élővilágát és a vizet, mint az élet egyik fontos elemét szemlélteti az őskortól a jelenkorig. Külön tabló ismerteti a vízszennyezés káros hatását, a kárelhárítás folyamatát.
A negyedik rész a vízgazdálkodás és árvízvédelem munkáját mutatja be. Az ötödik rész a nyugati törpe vízerőművek telepítési helyeit és egy-egy jellegzetes kialakítási módját ábrázolja. A világító zöld pontok egy-egy kiserőművet jelentenek. A piros pont az ikervári erőmű telephelye. A hatodik rész a megújuló energiaforrásokat, azok energetikai hasznosításának lehetőségeit tartalmazza. Egy makett a napelemes villamosenergia-termelést és háztartási hasznosítását szemlélteti, egy másik makett példa a szélenergia lehetséges hasznosítására szélgenerátorral és villamos fogyasztókkal. Egy háztetőrészlet a napkollektoros melegvíz-előállítás gyakorlati megvalósíthatóságát mutatja be.
Az erőműépület bejáratával szemben álló emlékoszlopot egy sikeres buzgárelfojtás emlékére állították. A rajta látható évszámok az erőmű életében fontos események időpontját jelzik. Az üzemterület sarkában lévő kazánházban egy eredeti hajókazán volt látható. Téli időszakban a turbinákat fűtötte forró gőzzel. Ma villamos árammal történik a gerebrácsok fűtése, így elkerülhető azok lefagyása.
A bejárat mellett szabadtéri tárlóban régi erőműves és vízépítészeti emlékek láthatók. A Girard-turbina a Pinka folyón létesített erőműből származik. Az Iker-Francis-turbinát 1925-ben építették be az Ikervári Vízerőműbe. A Pohl gyártmányú, függőleges tengelyű Francis-turbina a beledi malomból származik. Egy fafogazású kúpos kerékpárt, amely a Girard-turbina tartozéka, meg is tekinthetnek az érdeklődők. Az istrángos cölöpverő működtetése 12 ember kézi erejét igényelte. Látható még egy földszállító csille az erőmű építésének idejéből, egy nagy teherbírású csörlő, amit a csatorna építése és kotrása során használtak, és egy rocsó csónaktest, amelyet 1952-ig a vízi rendészet is használt.
Az erőmű és múzeum Sárvár közelében található. A bekötőutat jelzőtábla mutatja az Ikervár és Sótony közötti út mentén. Az erőmű és a múzeum hétfőtől péntekig látogatható szolid belépődíj ellenében, reggel 7-től fél 12 és délután fél 1-től fél négyig.