Batthyány? No de melyik? Amikor valaki a vízerőmű kapcsán hallja a Batthyány nevet, automatikusan összekapcsolja Batthyányi Lajos gróffal, az első felelős miniszterelnökünkkel, akit 1849 október 6.-án golyó által kivégeztek Pesten. A vízerőmű építésének terve pedig csak 1894 nyarán jelent meg először a megyei lapban.  1895 szeptember 20.-án kezdték meg a munkálatokat.  Itt bízza van 46 évnyi eltérés.

Sok cikkben is keveredik, hogy melyik Batthyányi Lajos is volt alapító tagja a vízerőművet finanszírozó Vas Vármegyei Elektromos Művek Részvénytársaságnak. De előfordul még Batthyányi Ferenc és Géza neve is ezzel kapcsolatban. Egy kis írással megpróbálom a helyzetet tisztázni, hogy megszüntessük ezeket a félreértéseket.

A lentebb példát is mutatok a cikkekben lévő névkeveredésekre, melyek többsége azért létezik, mert az idézések, vágások és átfogalmazások az internet kommunikáció velejáró sajátossága. Egy hiba szétszóródik és már nem lehet kijavítani egyszerűen. Az első szerző hiába korrigálja tévedését, az idézésekre már nincs hatása.

Szóval nem a mártír halált szenvedett miniszterelnökünket, hanem a fiumeni kormányzósággal megbízott másik Lajost és apját győzte meg Károlyi Antal alispán, hogy az ikervári birtokon legyen az erőmű. Szombathely és vízrajzi szempontból Molnári-ig megfelelt volna bárhol, de Ikervárnál volt a legnagyobb esése a folyónak és a régi Herpenyő meder is adta a lehetőséget.

Nézzük csak meg mit is ír a Wikipédia erről a másik Lajosról?

Gróf Batthyány Lajos (Egyed, 1860. július 27. - Polgárdi, 1951. december 27.) Győr megye és város főispánja, fiumei kormányzó, Győr országgyűlési képviselője. Gr. Batthyány Géza és gr. Batthyány Emma legidősebb gyermeke.

Jogi tanulmányait Budapesten, Berlinben és Párizsban végezte. Eleinte diplomáciai pályára készült, ezzel a tervével azonban később felhagyott. 1882-ben feleségül vette Andrássy Ilonát, gr. Andrássy Gyula egyetlen lányát, majd visszavonult gazdálkodni Ikervárra. Az ikervári uradalmat mintagazdasággá fejlesztette. Az uralkodó őt nevezte ki alispánnak, 1883. december 1-jén, miután gr. Khuen-Héderváry Károly, Győr megye és város főispánja Horvátország bánja lett. Batthyány eréllyel, ugyanakkor megfelelő tapintattal számolta fel a nagy városházi anomáliákat, Zechmeister Károly nagyra törő városfejlesztési terveit teljes mértékben támogatta. Fontos szerepe volt Győr ipari nagyvárossá válásában is, pártolta a győri vízvezeték építését, s számos urbanizációs kezdeményezés indítványozója volt a Győri Szépítő Egylet elnökeként. Mint lokálpatrióta, megszerette a várost, így polgárság körében is kivívta tiszteletét és népszerűségét. Abban, hogy 1892-ben Fiume kormányzójává nevezték ki, eredményes győri munkálkodása is nagyban közrejátszott. Tisztségéről 1896 őszén lemondott, ugyanezen évben Győr a város országgyűlési képviselőjének kérte fel, mely kérésnek eleget is tett. 1894 februárjában választották díszpolgárrá. Munkásságának elismeréseként császári és királyi kamarás valamint belső titkos tanácsos lett. A főrendiháznak családja révén örökös tagja volt.

No itt egy hiteles aláírás, amiből egyértelmű, hogy Lajosról beszélünk. A dátum alapján pedig biztosak lehetünk, hogy melyik Lajos játszott központi szerepet a vízerőmű létrejötte kapcsán. Az elnöki aláírás alatt, mint hitelesítő Gothard János szerepel, testvére Jenő tervezte az erőművet. Jenő 5000, János 1000 Forinttal volt részvényes a részvénytársaságban, hasonlóan Koller Ernő-hőz aki a másik hitelesítő volt.

Nemes József doktori értekezéséből vettem ki ezt a képet, melyben forrásként kicsit kódoltan a VaML. CT 198- van megjelölve, no ezt még nem sikerült megfejtettem. De mint Édesapám szokta mondani, a hosszú téli estékre is kell hagyni valami elfoglaltságot.

A bizonyítékok sorába idézném még az 1900. május 20.-án megjelent Vasárnapi Újság  cikkét is, melyben ismét olvasható a Lajos név, mely olvashatósága és korban közelisége révén biztos meggyőzi a kétkedőket is.

Problémás cikkekből párat bemutatok, melyek között erős összetartozás is megfigyelhető

Ez így korrekt volt abban az időben, csak mi érthetjük félre, a mi korunkban már nem hangzik olyan éles választó vízként, hogy a képviselőség alatt melyik Lajos is volt az, és ezért sokan a miniszterelnökre asszociálnak ezt olvasva.

 No itt megjelent Ferenc neve, Lajosnak híre sincs.

  Ferenc itt is tartja magát, Lajost elírásnak gondolhatták tán?

  Ferenc itt is. Már nem is tudom, hogy a tyúk, vagy tojás volt-e előbb.

Mindezek a cikkek szerepelnek az oldalon, ezért is tartottam fontosnak, hogy ezen kis tévedésüket legalább itt korrigáljam. Mert csak az tud hibázni, aki dolgozik, aki tesz valamit - tartja a nép bölcselet. De szerintem adott helyzetben a semmittevés nagyobb bűn, mintha tudott volna tenni valamit az ember és nem tett. Biztos hibázok itt én is, de majd legfeljebb lesz mit javítanom.