Batthyány Lajos gróf és családjának meghatározó szerepe volt falunk fejlődésében. Az első felelős miniszter - eddig mindenki eljut, ha megkérdezik tőle ki is volt ez az ember. Jelentős szerepet játszott az 1848-as évek történéseiben és a hozzá köthető változásokban, de a közismertsége sajnos inkább csak 1849-es kivégzéséhez kötődik.
Ha pár oldalt elolvasunk róla, akkor kirajzolódik előttünk egy ember élete, tetteinek mozgató rugói és megismerhetjük magukat a tetteit is. Manapság tettek hiányában szenvedünk, helyettük csak szavak vannak, de ennyit a napi politikáról. Legalább mi, akik még valamilyen szinten élvezői is voltunk, vagyunk az ő tevékenységének, mi emlékezzünk rá kellően. De ne csak október 6.-án! Ha ellátogat valaki a falunkba, akkor adjunk neki pár érdekesebb kis történetet útravalóul Batthyány-ról.
Egyik téma feldolgozása során belefutottam újra, hogy milyen sokan összekeverik a két gróf Batthyány Lajost, a miniszterelnököt és az unokáját a Fiumei kormányzót. Természetesen a többi azonos nevű személy sem úszta meg. De ez velejárója a tradíciónak, ha fel kell venni két-három ős keresztnevét is. Ráadásul még különböző ágak is vannak.
Az ikervarert_hu oldalon tárgyalt Batthyány család az úgy nevezett Német-újvári Zsigmond ágból származik, de felrajzoltam az Éleskői és a Pinkafői ágak kapcsolódását is, mivel a házasságok révén kapcsolódtak ide.
Összeraktam egy felfelé menő szemléletű, apai vérvonalú családfát segítségül a ki, kinek a kicsodájának megfejtéséhez. Az átláthatóság végett kihagytam azon testvéreket és felmenőket, akik nem szerepelnek a honlapon tárgyalt cikkekben. Szükség esetén bővítem majd.
Hol állították az első egészalakos szobrát gróf Batthyány Lajos miniszterelnöknek?
A mai napig találkozni azzal a hamis hírrel, hogy Polgárdiban volt az első. Pedig nem. Ikervárott állították az ország első egészalakos, köztéri, ma is látható Batthyány szobrát.
Bemutatom, hogy egy buzgó jegyző, hogyan volt képes meghamisítani a valóságot a korabeli médián keresztül, ami napjainkban sem kopott még ki.
Köllő Miklós szobrász élete és tragédiája három korabeli sajtón keresztül. Öngyilkosságának okáról. Utolsó munkájáról és a Zeyk Domonkosról. Valamint a szobrász síremlékművéről.
Polgárdi 2000-ben állított Batthyány szobráról dióhéjban, ami Nagy Benedek műve. Illetve rámutatok, hogy a „másik” Batthyány Lajos a miniszterelnök unokája milyen szerepet töltött be Polgárdi életébe.
Melyek lehettek gróf Batthyány Lajos utolsó szavai kivégzésekor? Mi hangzott el az utolsó pillanatokban? Miért kérdőjelezhető meg az elterjedt szöveg és miért terjedt el az?
Látszólag nincs nagy jelentősége. De napjaink közmédiájának közemlékezet és köztudat deformáló hatásához hasonlót véltem felismerni, amikor Szilágyi Sándor - A Magyar forradalom napjai 1849. július elsője után - című, 1850-ben kiadott könyvében Batthyány Lajos kivégzésének leírását olvastam. Ez a könyv köti össze a három részt: a kutakodást, az írót és a könyv megőrzőjét.
Szilágyi Sándor történészről, történetíróról csak pár gondolat erejéig a könyve kapcsán.
Mary Lowell Putnam, Georgina hagyatéka, Harvard College Library, Kossuth Lajos, a magyar szabadságharc és a rabszolga felszabadítás ezek, hogyan kapcsolódnak ide?
A nagy mesemondónk, Benedek Elek 1905-ben kezdett bele egy nagy tervbe, hogy megírja a „Nagy magyarok életét”.
Batthyány Lajos életéről az 1870. június. 13.-ai újratemetése kapcsán megjelent több életrajzi összeállítás is, melyek között erős hasonlóság figyelhető meg. Benedek Elek 1910-ben írta meg Batthyány Lajos gróf életét.
Ajánlom azérdeklődők figyelmébe, mert egyedi módon mutatja be Batthyány cselekedeteit a lehetőségeinek tükrében.
Benedek Elek szinte elmesélte ebben az írásban a szabadságharcot, Batthyány életére hivatkozva.
Megismerhetünk még pár másik írását az "Én Újságom"-ból.
dr. Szerdahelyi Péterné összeállításában a 2007-es emlékévben készült Batthyány életét bemutató oldalra hívnám fel a figyelmet, ami a itt érhető el online. A kis képre kattintva érhető el az off-line verziója. Gyorsan átfogó képet kaphatunk Batthyányról. Sajnos az oldalon lévő vezérlő linkeket takaró betűk színe nem hívja fel magára kellően a figyelmet. A Batthyány címer melletti szövegrészekre kattintva lehet tovább lépni. Az oldalakon lévő szövegben halványszürke háttérrel szedett szavak további információt rejtenek maguk alatt, érdemes rájuk kattintani.
Kezdjük talán Batthyány-val való az ismerkedésünket azzal, hogy megismerjük az életútját térben és időben. Ehhez ajánlom Molnár András tematikus összeállítását, melyek a linken keresztül elérhetők el eredeti környezetükben.
Batthyány Lajos Gróf életútjának időrendi áttekintése és életútjának helyszínei.
Tekintettel az olvasóközönség igényére és az ottani apró betükre, áttettem másik formába az írásokat, amely a kis kép alatt érhető el.
Itt fogták el, itt végezték ki, itt temették el rejtve, itt temették el véglegesen - Ebben a kis összeállításban Gróf Batthyány Lajos életének befejezéséhez szorosan kapcsolódó négy fontos pesti helyszínt szeretnék bemutatni, a hozzá tartozó eseménnyel.
1 - Itt fogták el - Károlyi palota, 1849. 01. 8.-án sógora palotájában
2 - Itt végezték ki - Új épület észak-keleti sarka, ma Batthyány örökmécses áll itt
3 - Itt temették el rejtve - Ferencesek temploma, a templom alatti kriptában
4 - Itt temették el véglegesen - Kerepesi úti temető, Batthyány mauzóleumban
Bibliográfia Batthyány Lajos grófról - Hermann Róbert és Molnár András
Tematikusan összerendezett könyv címek, amelyekből a tudásszomj kielégíthető. A képre kattintva léphetsz tovább.
Méltatlanul kevés szó esik róla - itt egy érdekes írás, amely rámutat pár mondatban, hogy nem vagyunk eléggé hálás nemzet. Nem tisztáztuk még Batthyány szerepét az oktatásban. A történelem ezen területén jártasak tudják, hogy nem egészen van helyén Batthyány megítélése, mely főkként az oktatás hiányosságának tudható be. Valamint egy hír is olvasható itt - A magam útját jártam címmel volt egy kiállítás a nagykanizsai Thúry György Múzeumban Magyarország első felelős kormányának miniszterelnöke, gróf Batthyány Lajos életművéhez kapcsolódóan. Forrás.
Mikor is született? Sokáig még az év sem volt egyértelmű, 1806-1807-1809 voltak a fő változatok. Később már csak egy napot kellett módosítani, 11-ről 10-re. A bizonytalanság időbeliségét mutatja be Urbán Aladár egy 2000 évi írásának széljegyzete. Ma már tudjuk a születés pontos időpontját - 1807. február 10. , így tudjuk megemlékezéseinket is időzíteni. Számomra kicsit elgondolkodtató az a fordított bizonyosság, hogy egy főúri sarj születése körül bizonytalanságot találunk, de ismertnek véljük például a jánosházi fogolykiszabadításkor szóban elmondott beszédének szövegét, mint utolsó közszereplését. Kisképre kattintva érhető el az oldal.
Gróf Batthyány Lajos az első magyar miniszterelnök élete és halála - című korabeli könyv olvasható a képre kattintva, mindenkinek ajánlom.
Megjelentette a Vasárnapi újság kiadó-hivatala, Pest 1870
Online elérhetősége itt , pdf, 12,5 MB
Fellelhető: Országos Széchényi Könyvtár - Apró Nyomtatványok Tára
Megjelenés: Pest, 1870, Kiadó: Vasárnapi újság kiadó-hivatala
Lelőhely: Országos Széchényi Könyvtár, Apró Nyomtatványok Tára
Batthyány ismeretlen katonaportréja - írta Ács Tibor
Batthyány Lajos katonai pályafutásáról tudhatunk meg sok-sok információt a Honvédségi Szemle írásából. Természetesen ezen időszakra vonatkozó magánéleti vonatkozások sem kerülnek mellőzésre, mint például anyjához írt levele. Olvashatjuk a szolgálatból kilépésének kérelmét is. Főként szakmai érdeklődőknek ajánlom. A cikk 2007.03.19.-ei állapotában az eredeti környezetében itt érhető el. Off-line verziója a kis kép alatt található, mely egy 1848-49-es Honvéd Emléklapból került kiemelésre.
Találtam egy régebbi érdekes írást, Batthányi pisztolya néven. Egy tárgy, amely összeköti az 1848-as eseményeket, Batthyányin keresztül Ikervárral. A Kaliber magazinban jelent meg még 1998 nyarán Dr. Kedves Ferenc írása, melyben Gr. Batthyány Lajos által Pulszky Ferencnek ajándékozott pisztolyról ír. Nem csak technikai jellegű leírás, hanem a cikkből képet kaphatunk az ajándékozási körülményekről és még történelmi eseményekkel is bekeretezi ismereteinket. A pisztoly markolatának hátán lévő táblán szerepel, hogy Ikervárott ajándékozta 1848 október 9.-én Batthyány.
Urbán Aladár - Gróf Batthyány Lajos emlékezete - írás olvasható a kis kép alatt, mely Szegeden kelt 2000.07.01.-án és az AETAS Történettudományi folyóirat 2000 évi 1-2 számban jelent meg. Eredeti online helye itt érhető el. Főként azért ajánlom, mert ez az írás összefoglalja, hogy miként emlékeztünk Batthyányra a halálát követő években és az azt követő évtizedekben és évszázadokban. Ez az a fajta írás, amelyben még az apró betűs részt is javaslom a téma iránt érdeklődőknek elolvasásra.
1870. június. 13. - Gróf Batthyány Lajos újra temetése. Talán a politika elhatárolódásának köszönhetően, nagy tömegeket és tiszta érzelmeket megmozgató esemény volt. Minden újság megemlékezett az eseményről, így tette ezt a Hazánk s a Külföld nevű hetilap is.
Ha valakinek kevés az ideje, de szeretne átfogó, gyors képet kapni Gróf Batthyány Lajosról, akkor mindenképpen olvassa el az első másfél oldalt. Batthyány Lajos életét összefoglalja dióhéjban a cikk elején az író, majd átfordult egy kis rögtönzött jellemzésbe, hogy az embert is megismerjük és az embert próbáló időkre adott válaszait is jobban megértsük.
Pár információt összesepertem még a Hazánk s a Külföld újságról, a teljesség igénye nélkül, az igényesebb olvasók kiszolgálására.
