Batthyány Lajos gróf és családjának meghatározó szerepe  volt falunk fejlődésében. Az első felelős miniszter - eddig mindenki eljut, ha megkérdezik tőle ki is volt ez az ember. Jelentős szerepet játszott az 1848-as évek történéseiben és a hozzá köthető változásokban, de a közismertsége sajnos inkább csak 1849-es kivégzéséhez kötődik.

Ha pár oldalt elolvasunk róla, akkor kirajzolódik előttünk egy ember élete, tetteinek mozgató rugói és megismerhetjük magukat a tetteit is. Manapság tettek hiányában szenvedünk, helyettük csak szavak vannak, de ennyit a napi politikáról. Legalább mi, akik még valamilyen szinten élvezői is voltunk, vagyunk az ő tevékenységének, mi emlékezzünk rá kellően. De ne csak október 6.-án! Ha ellátogat valaki a falunkba, akkor adjunk neki pár érdekesebb kis történetet útravalóul Batthyány-ról.

 
     

dr. Szerdahelyi Péterné összeállításában a 2007-es emlékévben készült Batthyány életét bemutató oldalra hívnám fel a figyelmet, ami a itt érhető el online. A kis képre kattintva érhető el az off-line verziója. Gyorsan átfogó képet kaphatunk Batthyányról. Sajnos az oldalon lévő vezérlő linkeket takaró betűk színe nem hívja fel magára kellően a figyelmet. A Batthyány címer melletti szövegrészekre kattintva lehet tovább lépni. Az oldalakon lévő szövegben halványszürke háttérrel szedett szavak további információt rejtenek maguk alatt, érdemes rájuk kattintani.

 
     

Kezdjük talán  Batthyány-val való az ismerkedésünket azzal, hogy megismerjük az életútját térben és időben. Ehhez ajánlom Molnár András tematikus összeállítását, melyek a linken keresztül elérhetők el eredeti környezetükben.

Batthyány Lajos Gróf életútjának időrendi áttekintése és életútjának helyszínei.  

Tekintettel az olvasóközönség igényére és az ottani apró betükre, áttettem másik formába az írásokat, amely a kis kép alatt érhető el.

 
     

Itt fogták el, itt végezték ki, itt temették el rejtve, itt temették el véglegesen - Ebben a kis összeállításban Gróf Batthyány Lajos életének befejezéséhez szorosan kapcsolódó négy fontos pesti helyszínt szeretnék bemutatni, a hozzá tartozó eseménnyel.

1 - Itt fogták el - Károlyi palota, 1849. 01. 8.-án sógora palotájában

2 - Itt végezték ki - Új épület észak-keleti sarka, ma Batthyány örökmécses áll itt

3 - Itt temették el rejtve - Ferencesek temploma, a templom alatti kriptában

4 - Itt temették el véglegesen - Kerepesi úti temető, Batthyány mauzóleumban

 
     

Jövet-menet elmegyünk a szobra előtt naponta. Tudjuk, hogy ott van. Tán még azt is megjegyeztük valamelyik emlékműsorból, hogy Bory Jenő alkotása.

De ki is volt Bory Jenő? Mit takar az a név, hogy Bory-vár?

Észrevettük-e, hogy egy szabadságharcosnak, aki megszervezte hazánk nemzetőrségét,  annak nem jutott kard? Mi tartja a vállán a köpenyét, a csat hiányában? De még felhívom a figyelmet az ujjainak tartására is, mert azok is változtak a tervezés és a kivitelezés közben. Minderről a szokásos módon olvashatsz többet, ha a kis képre kattintasz.

 
     

1913. október 12.-én avatták fel a közadakozásból elkészített szobrát Ikervárott gróf Batthyány Lajos-nak. Október 6.-a hétfőre esett, így a következő vasárnapra tették az avatás. A képen gyermekei láthatók a szoboravatáson.

A Vasárnapi Újság október 19.-én megjelenő számában szerepelt az esemény pár kép erejéig. Ahhoz képest, hogy az újság címlapján szerepel Batthyány egészalakos szobra, mintegy  fő témaként megjelölve, gyakorlatilag nem írtak róla semmit. Vajon miért nem került méltatásra írásban az esemény? Nem szabadott volna? Kínos lett volna valamiért? Pedig a lapban szerepelt pár könnyen felejthető vers, se füle - se farka írás, amit ki lehetett volna cserélni egy kis tudósításra.

 
     

Bibliográfia Batthyány Lajos grófról   -  Hermann Róbert és Molnár András

Tematikusan összerendezett könyv címek, amelyekből a tudásszomj kielégíthető. A képre kattintva léphetsz tovább.

 
     

Ki volt Kuthy Lajos?  Völgyesi Orsolya - Kuthy Lajos estélyei - írásából megtudhatjuk.

Kuthy 1843-ban gróf Batthyány Lajos titkára lett, aki aztán magával vitte az írót Pozsonyba az 1843/44-es országgyűlésre, nagyjából  1845 elejétől  nem szerepel már Batthyányi köreiben. Írói munkássága, bohém élete, egyénisége, ellentmondásos életútja, viszonya a 48-as költőkkel és írókkal, mindezekről olvashatunk pár oldalon Völgyesi Orsolya munkájában, mely az alábbi linken, vagy a szokásos módon a kis képre kattintva érhető el az off-line verziója.

 
     

Méltatlanul kevés szó esik róla - itt egy érdekes írás, amely rámutat pár mondatban, hogy nem vagyunk eléggé hálás nemzet. Nem tisztáztuk még Batthyány szerepét az oktatásban. A történelem ezen területén jártasak tudják, hogy nem egészen van helyén Batthyány megítélése, mely főkként az oktatás hiányosságának tudható be. Valamint egy hír is olvasható itt - A magam útját jártam címmel volt egy kiállítás a nagykanizsai Thúry György Múzeumban Magyarország első felelős kormányának miniszterelnöke, gróf Batthyány Lajos életművéhez kapcsolódóan.  Forrás.

 
     

Mikor is született? Sokáig még az év sem volt egyértelmű, 1806-1807-1809 voltak a fő változatok. Később már csak egy napot kellett módosítani, 11-ről 10-re.  A bizonytalanság időbeliségét mutatja be Urbán Aladár egy 2000 évi írásának széljegyzete. Ma már tudjuk a születés pontos időpontját - 1807. február 10. , így tudjuk megemlékezéseinket is időzíteni. Számomra kicsit elgondolkodtató az a fordított bizonyosság, hogy egy főúri sarj születése körül bizonytalanságot találunk, de ismertnek véljük például a jánosházi fogolykiszabadításkor szóban elmondott beszédének szövegét, mint utolsó közszereplését.  Kisképre kattintva érhető el az oldal.

 
     

Gróf Batthyány Lajos az első magyar miniszterelnök élete és halála - című korabeli könyv olvasható a  képre kattintva, mindenkinek ajánlom.

Megjelentette a Vasárnapi újság kiadó-hivatala, Pest 1870

Online elérhetősége itt ,  pdf, 12,5 MB

Fellelhető: Országos Széchényi Könyvtár - Apró Nyomtatványok Tára

Megjelenés: Pest, 1870,    Kiadó: Vasárnapi újság kiadó-hivatala

Lelőhely: Országos Széchényi Könyvtár, Apró Nyomtatványok Tára

 
     

Batthyány ismeretlen katonaportréja - írta Ács Tibor

Batthyány Lajos katonai pályafutásáról tudhatunk meg sok-sok információt a Honvédségi Szemle írásából. Természetesen ezen időszakra vonatkozó magánéleti vonatkozások sem kerülnek mellőzésre, mint például anyjához írt levele. Olvashatjuk a szolgálatból kilépésének kérelmét is. Főként szakmai érdeklődőknek ajánlom. A cikk 2007.03.19.-ei állapotában az eredeti környezetében itt érhető el. Off-line verziója a kis kép alatt található, mely egy 1848-49-es Honvéd Emléklapból került kiemelésre.

 
     

Találtam egy régebbi érdekes írást, Batthányi pisztolya néven. Egy tárgy, amely összeköti az 1848-as eseményeket, Batthyányin keresztül Ikervárral. A Kaliber magazinban jelent meg még 1998 nyarán Dr. Kedves Ferenc írása, melyben Gr. Batthyány Lajos által Pulszky Ferencnek ajándékozott pisztolyról ír. Nem csak technikai jellegű leírás, hanem a cikkből képet kaphatunk az ajándékozási körülményekről és még történelmi eseményekkel is bekeretezi ismereteinket. A pisztoly markolatának hátán lévő táblán szerepel, hogy Ikervárott ajándékozta 1848 október 9.-én Batthyány.

 
     

Batthyány Lajos emlékérmék

A 2007-es Batthyány Emlékév kapcsán került kiadásra az 5000 Ft-os érme, ami jó befektetés lett volna, mert már 8900 Ft-on áll az ára. Tekintettel, hogy nem vagyok járatos a témában, keresek majd valakit, aki pár gondolatot tud ezek kapcsán megosztani velünk.

 
     

Batthyányi Lajosról olvasgatva többször emlegették különböző írásokban, hogy egyetlen nyomtatott írása van csak. Felkeltette az érdeklődésemet és elmentem a Szabó Ervin Könyvtár - Budapest archívumába és segítséggel felkutattam a cikket (B051/135). A Magyar Gazda 1842. évi második számába Az ikervári répaczukorgyár ismertetéséről címmel írt egy kicsit mezőgazdasági, kicsit ipari, kicsit gazdasági szemléletű cikket. Célom csak annyi, hogy elérhetővé tegyem az érdeklődők számára. Pár gondolatomat fűzöm csak hozzá, mint egyszerű olvasó. Úgy gondoltam, hogy ez az írás hozzátartozik Batthyány összképéhez, főképpen mivel unikum is egyben.

 
     

Urbán Aladár - Gróf Batthyány Lajos emlékezete - írás olvasható a kis kép alatt, mely Szegeden kelt 2000.07.01.-án és az AETAS Történettudományi folyóirat 2000 évi 1-2 számban jelent meg. Eredeti online helye itt érhető el. Főként azért ajánlom, mert ez az írás összefoglalja, hogy miként emlékeztünk Batthyányra a halálát követő években és az azt követő évtizedekben és évszázadokban. Ez az a fajta írás, amelyben még az apró betűs részt is javaslom a téma iránt érdeklődőknek elolvasásra.

 
     

Batthyány Lajos bélyeggel nem bővelkedünk, de azokban sincs sok köszönet. Nem igazán vagyunk jók abban, hogy megköszönjük Neki azt a tevékenységet és önfeláldozást, amit meg szeretnénk.

1981-ben adták ki az első bélyeget, születésének 175. évfordulójára.

1999-ben került kiadásra - Az 1848-49 évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulója II.- sor. A 27 Ft-oson Batthyány Lajos (1806-1849) látható. Ekkor még Batthyány 1806-os születési ideje tartotta magát.

A 2007-es Batthyány Emlékév kapcsán került kiadásra a 135 Ft-os címletű bélyeg. Ekkor már tudták mikor született, csak azzal nem foglalkoztak, hogy olyan esemény legyen a bélyegen, ami pozitív és Batthyányhoz köthető. A felhasznált kép egy meg sem történt és dicsőnek sem mondható eseményt ábrázol! Szégyelje magát, aki elkövette!

 
     

v2011217