Egyik téma feldolgozása során belefutottam újra, hogy milyen sokan összekeverik a két gróf Batthyány Lajost, a miniszterelnököt és az unokáját a Fiumei kormányzót. Természetesen a többi azonos nevű személy sem úszta meg. De ez velejárója a tradíciónak, ha fel kell venni két-három ős keresztnevét is. Ráadásul még különböző ágak is vannak.

Az ikervarert_hu oldalon tárgyalt Batthyány család az úgy nevezett Német-újvári Zsigmond ágból származik, de felrajzoltam az Éleskői és a Pinkafői ágak kapcsolódását is, mivel a házasságok révén kapcsolódtak ide.

Összeraktam egy felfelé menő szemléletű, apai vérvonalú családfát segítségül a ki, kinek a kicsodájának megfejtéséhez. Az átláthatóság végett kihagytam azon testvéreket és felmenőket, akik nem szerepelnek a honlapon tárgyalt cikkekben. Szükség esetén bővítem majd.

Gróf Batthyány I. Pál vérvonalát még megkülönböztették azzal is, hogy az ifjabb grófi ágnak hívták. Bár némi ellentmondást érzek, hogy a három évvel fiatalabb öccse, II. Kristóf vitte tovább az idősebb hercegi ágat.

Gróf Zichy Antónia felmenő ágát Éleskői ágnak hívják III. Ádám után, akinek a testvére volt II. Zsigmond és I. Imre.

Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök a II. Zsigmondtól számolt Zsigmondi ághoz tartozott,  Németújvári (németül Güssing) helyiségben lévő családi birtokhoz tartozó ágból származik.

Gróf Batthyány Lajos fiumei kormányzó vérvonala az I. Imré-hez tartozik, melyet Pinkafői ágnak hívnak, ők voltak jelen Polgárdiban, de ilyen megjelölés nincs a családfában, hogy polgárdi ág.  Ennek az ágnak a végén van Batthyány Géza, akinek a fia Lajos, de nem a miniszterelnök, hanem annak az unokája. ITT egy példa, hogy milyen könnyű keverni, még annak is, aki felkészült. Arról nem is beszélve, hogy ez az egy ág is még négy ágra szakadt.

Ikervárt Batthyány Lajos későbbi miniszterelnökünk nagyapja, Miksa vette 1795-ben. Amikor 1804-ben nagyapja meghalt, akkor a miniszterelnök apja, József Sándor gróf kilépett a katonaságtól és átvette az uradalmat, majd családot is alapított Ikerváron.

A miniszterelnök ugyan Pozsonyban született, de Ikervárott nevelkedett, amíg Bécsbe nem ment tanulni. 1831-ben kilépett a katonaságtól, 1834-ben megházasodott és családot alapított Ikerváron. Életvitelszerűen ott élt, a szabadságharc időszakát kivéve, mert akkor Pesten volt többnyire, illetve utána osztrák rabságban volt.

Az ítélet része volt a birtok elkobzása is. 1850-ben árverésre bocsátották az ikervári birtokot, de nem kelt el. 1852-ben Batthyány özvegyének testvére, gr Zichy János bérbe vette, majd 1859-ben visszaváltotta a birtokot. 1871-ben a mártír miniszterelnök fia, Elemér nagykorú lett és az ikervári és még más uradalmakat is visszakapott.

Elemér utazott, vadászott, nem gazdálkodott és ennek eredménye is lett. 1877-ben Emma testvérének és Géza férjének adta át a birtokot. 1882-ben Géza fia Lajos, a miniszterelnök unokája, a későbbi fiumei kormányzó  vette kézbe a birtokot. Andrássy Ilonával kötött házasságot és Ikervárott telepedtek le családot alapítani. 1883-ban megszületett a kislányuk, aki az apai nagyanyja nevét is vitte tovább, így lett még egy Emma, hogy legyen kiket összekeverni. 1887-ben megszületett Batthyány Gyula a festő is ikervárott. Emma és Gyula elmondhatták magukról, hogy az 1848-as miniszterelnök dédunokája és az 1867-es miniszterelnök unokája is voltak egyben.

Gróf Batthyány Lajost 1892-ben kinevezték Fiuméba kormányzónak, 1896-ban lemondott és győri főispán lett. Ikervárott az ezredforduló előtt elkészült a vízerőmű, nagy fejlődésnek indult a kastély és a környező gazdaság is.

1913-ban felavatták a Miniszterelnök egészalakos bronz szobrát Ikervárott.

1915-ben eladásra kínálták fel a birtokot, majd 1916-ban feldarabolták, a kastélyt a kincstár megvásárolta tűdőbeteg katonát gyógyítására.

Ettől kezdve a Batthyányiak nem játszottak szerepet Ikervár mindennapi életében, de a szelleműk büszkévé tette a falut.

v20240107