|
Időről-időre újra felbukkan az elsőbbség kérdése, hogy hol állt gróf Batthyány Lajos vértanú miniszterelnökünk első egészalakos szobra. Sok helyen még a helytelen válasz: Polgárdi szerepel, pedig a helyes válasz: Ikervár. Ebben a kis írásban ezt szeretném tisztázni, rámutatva, hogy kitől is eredt ez a kalamajka.
Bár ma már Polgárdi honlapján van némi tisztázása kérdésnek, elismerték a második helyüket. Megírják, hogy a köztéri szobruk 2000-ben került avatásra. Bár még kicsit körmönfont a megközelítés, amíg eljutnak Ikervár elsőbbségéhez. A „nem is olyan messze”, „másik szobor” kifejezések, a visszafelé szerkesztett mondatos megfogalmazás és a a zárójelbe tett kijelentő mondat még mindig arra enged következtetni, hogy ez a gombóc még nagyon megakadt némelyek torkán.
|
|
|
|
A fentebbi bejegyzés olvasható Polgárdi jelen honlapján (2023.12.28). Mennyivel korrektebb lett volna, ha nem zárójelben és nem a „másik szobor” kifejezéssel mondanák ki, hogy - Ikervárott 1913-ban közadakozásból felállították a falu közepén a másfél magas alakos ércszobrát gróf Batthyány Lajosnak. Látható, hogy még 2023-ban sem tudják kimondani, hogy az első szobor Ikerváron állt. Pedig ez nem egy versengés, hogy ki szerette jobban Batthyányt.
Itt nem egy elvett elsőbbségről van szó, hanem egy buzgó korabeli jegyző ferdítéséről, amiből eredeztethető a legenda. 1899-ben már több országos napilapban megjelent a hír, hogy Ikervár lakossága már évek óta gyűjt egy emlékműre és már összejött annyi, hogy nem obeliszk, hanem szobor állítása a céljuk. Sőt Bory Jenő egy dokumentuma alapján már 1904-ben elkészült egy az általa mintázott Batthyány szobor is agyagból. Lehet ennek hírére gondolta a polgárdi jegyző1905-ben, hogy gyorsan kell lépnie és elkérte Batthyány Lajos gróftól (a miniszterelnök unokájától) a vértanú miniszterelnököt ábrázoló családi szobrot, amit Köllő Miklós (1861-1900) alkotott már évekkel korábban, feltehetően 1891-1897 között. Ezt állították ki egy terem sarkában és ennek a leleplezését tartották szoborállításnak. Lényegében ez a trükkös elsőbbséget hangoztatták és maradt rajta a falun (ma már város). S úgy tűnik nehéz ettől az örökségtől szabadulni.
Polgárdiban a miniszterelnökünk nem élt életvitelszerűen. Ikervárott nevelkedett, majd 24 évesen odajött vissza gazdálkodni, családot is ott alapított és átépítette a régi kastélyt is. Polgárdihoz inkább a „másik” Lajos, az unokája köthető, a miniszterelnök 1842-1849 között volt részbirtokos Szabadbattyánban, a kastélyt pedig Batthyány Imre családja birtokolta. A fiumei kormányzóként aposztrofált gróf Batthyány Lajos és fia, gróf Batthyány Gyula a festő, ők a vértanú miniszterelnök unokája és dédunokája éltek Polgárdiban. Bár először ők is Ikervárott laktak, amíg el nem adták a nagyobb kastélyt és birtokot. Átköltözve a kisebb, fenntarthatóbb Polgárdi kastélyba. A szobrot a fiumei kormányzó Batthyány Lajos adta kölcsön a falunak.
Javaslom inkább azt a megközelítést a Polgárdiak számára, hogy ne azt hozzák fel, hogy kit akartak megelőzni, mert ez nem vezet eredményre. Ne a múlton akadjanak el, inkább a jelent domborítsák ki. Nem az a lényeg, hogy mit nem tettek meg anno, hanem az, hogy mit tettek meg a maiak, amit mások nem.
Gondoljanak arra, hogy kiket előztek meg a második hellyel. Vegyük figyelembe, hogy gróf Batthyány Lajos miniszterelnökünk jelentősebb szerepet játszott Szombathely és Sárvár politikai életében, mint Polgárdiéban. Polgárdi 7000 fős település és 1997 óta város, Sárvár lakossága duplája ennek (15000 fő) és 1968 óta város, Szombathely lakossága tizenegyszeres (77000 fő) és városként szerepel már 1882 óta? Ezekben a városokban még nincs egész alakos szobra a miniszterelnökünknek, csak mellszoborra futotta az utóbbi években. Tehát Polgárdi a 2000-es egészalakos szoborral joggal lehet büszke a második helyére. Jó lenne túllépni az elsőbbség siratásán és nem táplálni a legendát tovább félreérthető megfogalmazásokkal.
|
| |
|
|
|
A Vasárnapi újság 1905. 04. 09-es számában jelent meg egy fénykép és egy kis hír a polgárdi szobor "állításról", leleplezésről. Köllő Miklós életrajzában nem találtam forrást erre a szoborra nézve, hogy mikor készíthette. Csak ez az egy kis hír mutat arra, hogy ő készítette. Az életrajza alapján 1891 és 1897 közzé tehető az alkotás, amikor Köllő már önálló szobrász volt. 1897-ben vett egy házat, műteremmel, de ezután már sokat nem alkotott betegsége okán. Utolsó évei jobban dokumentáltak a művei alapján. Olvassuk akkor a hírt:
|
|
Kuzmányi Gyula amatőr fényképe - köszönet érte Neki, mert nélküle nem maradt volna fenn semmi a szoborról.
|
|
Miért 1905. április 5.-én leplezték le Polgárdiban a szobrot? A dátumot nem tudom Batthyányi családhoz kötni.
Egy terem sarkába összehordtak terméskőből egy halmot, amire feltették a kölcsönkapott, a Batthyány család által birtokolt szobrot. A fénykép megjelent még a Herceg Ferenc szerkesztette Új Idők képes hetilapban is.
|
|
|
|
Szerencsére az Új Idők újság nyomtatási képén a tábla valamelyest olvashatóbb.
|
|
|
BATTHYÁNY LAJOS grófnak
MAGYARORSZÁG ELSŐ ALKOTMÁNYOS
MINISZTERÉNEK
AZ OSZTRÁK ZSARNOKSÁG VÉRTANU HALÁLT
HALT MÁRTÍRJÁNAK ÁLLÍTOTTA
POLGÁRDI NAGYKÖZSÉG
KÖZÖNSÉGE
Talán a közössége kifejezés jobb lett volna, de ez itt N betű. Számít valamit ez? Közösség - akik összefogással emléket állítanak, közönség - akik együtt megnéznek valamit. Azért van némi különbség az aktivitást illetően.
Polgárdi 1948-ban állított Szabadságharc emlékművén is van egy Batthyány dombormű és alatta lévő tábla ugyanezzel a szövegezéssel csak már lakosság szerepel rajta a közönség helyett.
|
| |
|
Szeretném leszögezni, hogy az akkori polgárdi lakosok őszinte Batthyány emlékezetét nem vitatom. Hisz ugyanazt a becses emléket, értéket tartjuk szem előtt. Csak az utókorban, a félresiklott szekérrudat szeretném visszafordítani a helyes irányba. Nem is annyira az elsőbbségre tenném a hangsúlyt, hanem a két eseményhez vezető útban és megvalósításban lévő különbözőségre mutatnék rá egy kis párhuzam felállításával.
|
|
Polgárdiban a szobor
- a szobor a jegyző akarata alapján csak kölcsönbe került !
- a terem sarkába létrehozott terméskő halom tetejére került
- fél alak magas bronz szobor
- Batthyány család fizette a szobor készítést korábban
- a szobor sorsa, holléte nem ismert
- egy teremben kiállított szobor leleplezése történt
- családi emlékezés céljából készült a szobor
|
Ikervárott a szobor
- a falu lakosai és népakarat révén indult el a gyűjtés
- köztéren, nagy alapzatra került
- másfél alak magas ércszobor (210 cm az alak)
- évtizedes gyűjtésből, báli bevételekből jött össze
- azóta is ott áll és látható
- valódi szoborállítás történt bekerített területen
- köztéri szoborként került megrendelésre
|
|
|
|
1913. szeptemberében kitűzték az ikervári szoboravatás időpontját október 12-re. Ez sok országos újságban megjelent, ezeket most nem idézném. Körülbelül akkor szakadt el az a bizonyos cérnám, amikor a Polgárdi jegyzője képes volt az ikervári elsőbbséget megkérdőjelezni és egy helyreigazítást betetetett az egyik újságba még a szoboravatás előtt. Azzal, hogy "az első érdem Polgárdié" . Itt is erős csúsztatások vannak a szövegben: "Batthyány Lajos grófnak terméskő alapon nyugvó 270 centiméteres szobrát." - mondja a jegyző.
Nos, a fenti fénykép magáért beszél. Elég ránézni, a teremben az egy méter magas szobor feje teteje van 270 cm-en, alatta pedig 170 cm -re felgúlázott terméskő kupac. Rafkós a jegyző, nem azt mondja, hogy ők állították a szobrot, csak leleplezték. Most meg az ő ármánykodása került leleplezésre! Nem hiába nem vállalta a saját nevét!
|
|
|
|
Ezzel a hamis helyreigazítással mai szóhasználattal meghekkelte, lekicsinyítette az ikervári lakosok és sok más adakozó évtizedes fáradozását. Mert ők beadtak a szoborra és nem kölcsönkérték! No, itt a különbség! De még dühítőbb, hogy azon a napon, amikor az ikervári szobor avatása történt, vagyis október 12. -én a Magyarország újságban megjelent cikkben is leminősítették az ikervári szobrot másodiknak! A valós történések híradása és fényképei értelemszerűen csak ezt követő napokban megjelent újságokban kaphattak helyet. Így keletkezett a legenda a polgárdi elsőbbségről, ahogy azt a jegyző kreálta.
|
|
|
|
A következő újsághírt 1899-ből csak azért hozom fel példaként, hogy Ikerváron már ekkor összejött annyi pénz, hogy nem csak egy obeliszkben gondolkoztak, hanem szobor állítása mellett döntöttek.
|
|
|
|
Ha már megidéztem az egyik szobrot a cikk elején, akkor a másikat is illik megmutatnom így a végén. Hiszem, így már mindenki másképpen értékeli az ikervári közösség erőfeszítését a szobor állítását illetően. Kis falu, nagy emlékezettel.
|
|
|
|
Még nem jutottam a végére. Szeretnék rámutatni, pár kérdésre a pártatlanság végett.
|
|
Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök kapcsolódása Polgárdi településhez.
Batthyány Lajos miniszterelnök csak 1842-ben örökölt birtokot Szabadbattyánban, amikor Batthyány Nepomuk János rokona örökös nélkül halt meg. Ekkor részbirtokos volt a környéken lévő birtokból, de a kastély nem az övé volt. A helyi életben nem játszott szerepet, azt id. és ifj. Batthyány István, illetve Batthyány László töltötte be, utóbbi volt Polgárdi nemzetőr kapitánya 1848-ban. Később Batthyány István, aki 1853-ban templomot is építetett, majd 1870-től Batthyány Géza gróf, a fiumei kormányzó Batthyány Lajos apja, majd maga a kormányzó volt, akik befolyással voltak a település életének fejlődésére. Batthyány Lajos miniszterelnököt 1849-ben vagyonvesztés ítéleték, ennek következtében elkobozták ezen birtokát is.
|
|
|
|
Bemutatnám a szoborállítás Polgárdi előzményeit, amiből látható elkötelezettségük.
Hungaricana oldalán elérhető Erdős Ferenc – Fülöp Gyula – Szakály Ferenc – Polgárdi története. Ebből megtudhatjuk a polgárdi szoborállítás előzményeit, melyek azért nagyon fontosak, mert bizonyítják a polgárdiak nemes elhatározását. A téma érdekében fontosnak találom ebből részek kiemelését változtatások nélkül:
"Közel 150 év múltával is tisztelettel kell szólnunk a képviselő-testület azon határozatáról, hogy a kivégzett gr. Batthyány Lajos miniszterelnök halálának 50. évfordulójára szobrot emeltet. 1898-ban meg is alakult a szoborbizottság, amelynek szellemi atyjai H. Földes János bíró és Schwaiger Ferenc jegyző voltak. A kivégzett miniszterelnök emlékét megörökítő szobor költségeire országos gyűjtőakció engedélyezését kérték a belügyminisztertől. Ott azonban elutasításra találtak. Nem érdektelen azon levélből idéznünk, amelyet a szoborbizottság nevében a bíró és a jegyző Fejér vármegye alispánjához, Sárközy Aurélhoz intézett."
„Nagyságos Alispán Úr!
Polgárdi község közönsége elhatározta volt, hogy egykori földesurának, magyar hazánk első, független, felelős miniszterelnökének s a nemzet vértanújának emlékére szobrot emel. Gróf Batthyány Lajosnak ezen közadakozásból létesíteni szándékolt szobrára országos gyűjthetésért folyamodott a magas minisztériumhoz. Most vett értesülésünk szerint a magas minisztérium az országos gyűjtésre az engedélyt azon oknál fogva nem adta meg, mert Polgárdi községet sokkal kisebbnek tartja, hogysem az egy országos gyűjtés által létesítendő szobornak területén leendő felállítását igényelhetné. Alulírottak, mint Polgárdi község képviselő-testülete által kiküldött szoborbizottság tagjai, mély alázattal folyamodunk nagyságos alispán úrhoz, hogy gróf Batthyány Lajosnak Polgárdi község főterén felállítandó mellszobrára e megye területén eszközlendő gyűjtésre az engedélyt kegyesen megadni méltóztassék..."
Az 1898. június 18-án kelt kérelemre nem késett az alispán engedélye („...Polgárdi községben létesítendő gróf Batthyány Lajos szobrára Fejér vármegye területén megindítandó gyűjtésre az engedély megadatik. Az engedély 1898. augusztus 30-áig érvényes.")
Sárközy Aurél engedélye a gyakorlatban a Belügyminisztérium elutasításával volt egyenértékű, ugyanis másfél hónap alatt a gyűjtőakció megszervezését sem lehetett lebonyolítani. A határidő igen korlátozott volta miatt tájékoztatta a Székesfehérvári járási főszolgabíró az alispánt, hogy „tekintettel a jégkárokra" Polgárdi képviselő-testülete a „gyűjtőengedéllyel nem él, azt... igénybe nem veszi. Van szerencsém azt is jelenteni, hogy a kérdéses engedélyt visszavonva, irattáramba elhelyeztem" - fejezte be jelentését Kálmán Vince főszolgabíró.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
A gazdasági stabilitás megteremtette annak lehetőségét, hogy a községházát is átalakítsák és bővítsék. Egyetértésben a lakossággal döntött a beruházásról a képviselő-testület. A közös teherviselés újabb bizonyságát adták a polgárdiak, az állami adó mellett 18%-os községi pótadóból biztosították az átalakítás költségeit. 1904-ben fejeződött be az átépítés (a beruházás 7030 koronába került). Az új tanácsterem díszéül az idős Kossuth Lajos arcképét adományozta Fantusz Adolf uradalmi kasznár. Ugyancsak a tanácsteremben helyezték el Batthyány Lajos adományát, azt a mellszobrot, amely a vértanúhalált halt miniszterelnököt, az adományozó nagyapját, gróf Batthyány Lajost ábrázolta.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
No itt értünk a végére a kérdésnek, bizonyított a jó szándék, még ha el is gáncsolták őket párszor. A mellszobor és az adományozás ténye azonban helytelen információ, a fenti újság hír és fénykép felvételt tekintve alapnak. Nem egyértelmű, hogy a cikkben szereplő jegyző volt-e a buzgó kölcsönkérő és a hamis újsághírt elindító.
Utószóként megemlíteném még, hogy 1900-ban a Nemes utcát átnevezték Batthyány Lajos miniszterelnökre, majd a rendszerváltás során Vörös Hadseregre nevezték át. Majd ismét lett Polgárdinak Batthyány utcája, bár nincs pontosítva melyik Batthyányira gondoltak. De csak azt hitték vagy 50 évig, hogy az övék az utca, pedig valójában az államé volt, aki nem is volt jó gazdája, de aztán Polgárdiak győztek végül 2022-ben..
|
|
v20240107 
|
