|
Itt látható Nagy Benedek gróf Batthyány Lajos mártír miniszterelnökünket megtestesítő szobra, amit 2000-ben állítottak fel Polgárdiban.
Ismételném magamat. A Polgárdiak helyében én azzal dicsekednének, hogy kiket előztek meg a második hellyel. Vegyük figyelembe, hogy gróf Batthyány Lajos miniszterelnökünk jelentősebb szerepet játszott Szombathely és Sárvár politikai életében, mint Polgárdiéban. Polgárdi 7000 fős település és 1997 óta város, Sárvár lakossága duplája ennek (15000 fő) és 1968 óta város, Szombathely lakossága tizenegyszeres (77000 fő) és városként szerepel már 1882 óta?
Ezekben a városokban még nincs egész alakos szobra a miniszterelnökünknek, csak mellszoborra futotta az utóbbi években. Tehát Polgárdi a 2000-es egészalakos szoborral joggal lehet büszke a második helyére. Jó lenne túllépni az elsőbbség siratásán és nem táplálni a legendát tovább félreérthető megfogalmazásokkal.
A szobor talpazat göröngyös felszíne összhangban van a szobor felszínével. Bár egy-két koszorútartó szöget talán elbírt volna, hogy az emlékezés koszorúi ne a földre kerüljenek. Ott idő előtt elkoszolódnak az eső által felvert sártól. Tekintve az októberi megemlékezési időpontot, amikor eső és hó is eshet, ez utóbbi be is takarja a megemlékezés csokrait így. A függőlegesen elhelyezett koszorúk távolabbról is láthatóak lennének, mint a földre fektetettek.
Jó lett volna valami kiegészítő felirat is. Nem mindenki ismeri fel egy képről, a szoborról, hogy melyik Batthyány Lajosról is van szó. Mindketten megfordultak itt. Olvashattuk, hogy az 1905-ös szobor „leleplezés” alkalmával a fiumei kormányzóként aposztrofált Batthyány Lajos gróf mondott beszédet a miniszterelnök szobránál.
|
|
|
Máshol a főispán és a vértanú megkülönböztetést szokás használni, amikor a szövegkörnyezethez azok állnak közelebb.
Gróf Batthyány Lajos (Egyed, 1860.07.27 - Polgárdi 1951.12.27.) Batthyány Géza gróf és a vértanú miniszterelnök Emma lányának a gyereke, vagyis a miniszterelnök unokája volt, felesége pedig Andrássy Ilona grófnő lett.
Polgárdiban halt meg, 1951, december 27.-én 91 évesen hosszabb betegség következtében. Vagyis joggal gondolhatná bárki, hogy a fiumei kormányzó, a főispán emlékének állított szobrát látja Polgárdiban. Még élő ember is lehetett a kisvárosban a szobor 2000-es állításakor, aki személyesen is ismerhette.
Polgárdiban fontos lett volna megjelölni pontosabban, hogy melyik Batthyány Lajosnak kívánnak emléket állítani. Kicsit olyan kettő az egyben megoldásnak tűnhet ez a mostani állapot. A szobor 2000 éves állítása idején Polgárdiban már csak az unoka Batthyány Lajos-hoz köthető tevékenységek, épületek voltak az emlékezetben (iparosodás, ipar telep, Bálint major, vadászkastély, stb. ). Miért nem neki állítottak szobrot 2000-ben?
A szobor alakja egyértelműen a vértanú miniszterelnökünkre enged következtetni. De, aki nem ismeri azt a pár mérvadó korabeli ábrázolását a miniszterelnöknek, azok könnyen gondolhatják, hogy a mai Polgárdi környezetében fellelhető értékek alapján az unokának állított emléket a közösség.
A fekete szöveg háttér illik a gyászhoz, a megemlékezéshez. Nos, a szöveg viszont nagyon félre sikerült véleményem szerint. Egy ilyen komoly emlékműnél illett volna a tradicionális betűtípusoknál maradni. Itt az egyes betűk különböző betűtípusokból származnak, nem illenek össze. Még a kettő ékezet mintája is különböző. Három szó és más-más a betűk szélessége és magassága. ITT nagyobb méretben.
Nagy Benedek másik Batthyányit ábrázoló szobra Sukorón van, aminek a táblája minta értékű és ITT látható.
Bár, mint a közelmúltbeli sárvári szobor esete is mutatja, már a helyesen vésett névnek is tudnunk kell örülni.
|
|
|
|
|
Nagy Benedek szobra nekem tetszik, nem mintha számítana is valamit a véleményem. De értékesnek tartom, mert nem torzítja a korabeli ábrázolások által az emberekben kialakult, rögzített Batthyány képet.
Fejformában és ruházatban megőrizte a nagy elődök ábrázolását, mint például Barabás Miklós festménye, Alexy Károly szobrai (egészalakos és mell), Bory Jenő Ikervárott felállított szobra vagy éppen Köllő Miklós most tárgyalt szobrát tekintve.
Nagy Benedek szobrán a testtartás változik és a kard megléte, illetve annak dominanciája más az elődjeihez képest.
A szobor ábrázolása támogatja azt, hogy az emberekben kialakuljon egy belső kép, hogy hogyan is képzeljék el Batthyány Lajos miniszterelnökünket. Így képesek lesznek felismerni más műben is a hasonlóságot.
A fotó készítésekor az alak kezére felkötött szalag nem a szobor része, de nem akartam hozzányúlni. Gondolom mindenki képes ettől elvonatkoztatva nézni a szoborra.
A tábla alján találhatjuk a művész jellegzetes szignóját és a készítés évét.
Talán nem orrol meg rám senki, ha megidézem ide a szobrászművészt Pesti Tamás fotójával, ami a Fejér Megyei Hírlapban szerepelt 2018-ban, de ma már nem érhető el.
|
|
Nagy Benedek szobrászművészről dióhéjban:
- 1941. március 15-én született, a Csallóközben, Pozsonytól nem messze, Illésházán.
- 1961-től Képzőművészeti Főiskolára járt, tanára Szabó Iván volt
- 1965-ben költözött Mórra, ott él ma is
- 1990-től Iparművészeti Szabadiskolát alapított
- 2002 Mór díszpolgára
- 2012 Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje
- 2023 Székesfehérvár Tiszteletbeli Polgár címet kapott
- szobrait maga önti, fémmel, fával, kővel dolgozik
- lovas - kutyás ember, természet közeli
Aki többet szeretne megtudni a szobrászművészről és még a művész munkásságára is kíváncsi, akkor a Köztérkép oldalon, Aerdna blog bejegyzését ajánlanám figyelmébe. Amely ITT érhető el.
|
|
| |
|
Szeretnék még rámutatni, hogy Polgárdi többet köszönhet gróf Batthyány Lajos Fiume kormányzójának.
Hungaricana oldalán elérhető Erdős Ferenc – Fülöp Gyula – Szakály Ferenc – Polgárdi története. Ebből megtudhatjuk a polgárdi szoborállítás előzményeit, melyek azért nagyon fontosak, mert bizonyítják a polgárdiak nemes elhatározását. A téma érdekében fontosnak találom ebből részek kiemelését változtatások nélkül:
|
|
"Polgárdiban a földreform végrehajtása során gr. Batthyány Lajos az utókor számára is megörökítendő példát mutatott. 1921 tavaszán 2100 magyar holdat osztott ki Polgárdi, Jenő és Szárhegy lakói között. A zömében házhelyek juttatására kijelölt területeken új belterületi részek jöttek létre, amelyeket az érintett községek a Batthyány család tagjairól neveztek el. A Polgárdiban létrejött telepet Batthyányi Lajos unokájáról, Bálinttelepnek nevezték el. A Jenő községben kialakult belterület névadója a gróf felesége, Andrássy Ilona lett (Ilonatelep). Szárhegy határában létrejött településrész az ifjú gróf nevét vette fel (Gyulatelep).
A forradalmak időszakát követő konszolidáció folyamatában a hely szellemét - több kiemelkedő személyiséggel együtt - leginkább gróf Batthyány Lajos testesítette meg. Az 1931-ben megjelent törvényhatósági almanach az alábbiakban jellemezte a nagybirtokost: „Amikor fenyőszálhoz hasonló sudár alakja, őszbe csavarodott szobrász vésőjére méltó... magyar feje megjelenik a vármegye gyűlésein, úgy tűnik fel, mintha egy darab történelem lépne a terembe. Egész lényén elömlik a századokból eredő nemes származás finom patinája és az a legendás szívjóság, gavalléria, aminek híre van hetedhét vármegyében". A Sopron megyei Egyed községben született 1860. július 24-én. Középiskolai tanulmányait magánúton fejezte be. Egyetemi éveit Budapesten és Berlinben töltötte, jogi tanulmányait Párizsban fejezte be. Mint Andrássy Gyula volt magyar miniszterelnök és közös külügyminiszter vejét, 1882-ben követségi attasévá nevezték ki, tényleges diplomáciai szolgálatot azonban nem teljesített. 1882-ben kötött házasságot Andrássy Ilonával. 1883 decemberétől 1892 márciusáig Győr vármegye és Győr város főispánja. 1892. március 6-ától 1896. október 2-áig a fiumei és magyar-horvát tengerparti kormányzó. 1896-tól 1910-ig országgyűlési képviselő, előbb a győri, majd a bodajki választókerület országgyűlési képviselője. 1896-tól vett részt Fejér megye törvényhatóságának munkájában, különösen a közigazgatási bizottságban fejtett ki aktív tevékenységet. A századfordulótól a Polgárdiban levő birtokán ipari vállalkozásokat hozott létre. Gazdasági üzemeit kavics- és kőbányával, mészteleppel, krétagyárral, rézgálicüzemmel bővítette. Kísérleteket végzett gyümölcstermesztéssel is, hogy „a nemes gyümölcstermesztést átvigye a nép gazdálkodási rendszerébe".
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Már az első világháború kitörését megelőző esztendőben felvetődött a villanyvilágítás szükségessége. 1917 nyarán gróf Batthyány Lajos elnöklete alatt megalakult az a 10 főből álló bizottság, amely az áramszolgáltatás ügyében különböző vállalkozókkal vette fel a kapcsolatot. Egyetlen esetben sem jutottak el a konkrét tárgyalásig.
Ikerváron 1896-ban megépült gróf Batthyány Lajos fiumei kormányzó birtokán az ország első vízerőműve, mely árammal látta el a kastélyt és a települést. Ez volt Sárvár, Szombathely és Sopron ipari fejlődésének rugója.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Hányatott sors várt a Batthyány család Polgárdiban élő tagjaira is. Itt hunyt el 1951-ben Batthyány Lajos gróf, volt fiumei kormányzó. 1945 után elvonulva a világ zajától itt alkotott Batthyány Gyula gróf, festőművész. Hagyatékát kegyelettel őrzi a Batthyány család egykori szolgálója. Megrázó sors várt Batthyány Bálintra is, akit az 1848. évi forradalom 100. évfordulóján engedtek szabadon a szovjet hadifogságból, a diktatúra tombolásának időszakában is szülőhazájában maradt. Vasúti baleset következtében hunyt el 1962-ben, Budapesten.
|
| |
|
Látható a fenti pár sorból is, hogy a"másik" Batthyány Lajos, a miniszterelnök unokája is megérdemelné a figyelmet, sehol máshol jobban, mint Polgárdiban. De ha valaki szánna rá időt és megnézné, hogy a Batthyány Gyula- Lajos - Géza - László - István - Imre felmenői vérvonalat, akkor láthatná van itt Polgárdihoz esemény, bőven.
Kik születtek és haltak meg Polgárdiban a Batthyányi főág férfijai közül? Elsőre nehezen emészthető . Elindulnék a végéről és csak a férfiakat sorolom. Gróf Batthyány Gyula festőművész 1959-ben ott halt meg. Apja Batthyány Lajos a fiumei kormányzó 1951-ben halt meg ott. A fiumei kormányzó apja Géza is ott született 1838-ban. A fiumei kormányzó nagyapja László 1815-ben ott született. További családi viszonyítás nélkül: István 1786-ban ott született, Imre 1819-ben ott hunyt el, László pedig 1815-ben született Polgárdiban.
Ezzel a nagy számmal nincs arányban Batthyány Lajos miniszterelnök jelenléte Polgárdiban. Aki 1842 és 1849 között volt a térségben részbirtokos, miközben aktív szereplője volt a szabadságharcnak, illetve még raboskodott is. A részbirtok annyit tett ki akkoriban, hogy bérbe adták. Mint a fenti cikkből kiolvasható, unokája viszont aktív volt Polgárdiban.
|
|
v20240107 
|
