|
  
|
|
Először feleleveníteném a köztudatba átment utolsó szavakat, melynek a forrása többnyire a kivégzés leírása a
Vasárnapi újság kiadó-hivatala által 1870-ben kiadott: Gróf Batthyány
Lajos, az első magyar miniszterelnök élete és vértanúi halála - című könyvből
idézve:
"Batthyányi e napon át a nagy vérvesztés következtében többször beállott
ájulásból az izgató szerek mindannyiszor eszméletre hozták. Midőn tudtára
adaték, hogy nyaksebe miatt kötél helyett golyó vetend véget életének, szinte
vidámmá lett. A tőr iránt kérdőre vonatván, válaszolá: "Én az
istennel és az emberekkel leszámoltam; válaszolni többé senkinek sem
tartozom." Öt óra után a vesztőhelyre vezettetvén, a
katonaorvost, ki őt bágyadtságában támogatni akará, elutasította, s az őt
kísérő franczia papnak monda: "Tisztelendő úr, adja karját; nem
akarnám önnek egy ájulás látványát megújítani; de oly gyönge vagyok, hogy
lábaim alig bírnak." A papra támaszkodva, egy gránátos osztálytól
képezett kísérettel jelent meg a téren. Járása, bágyadtsága daczára is szilárd
vala. A tömegen keresztül haladva, mely öt hosszában hódoló üdvözlettel
fővizsga szemekkel kerese ismerősöket, kiket aztán, mint átalában az
üdvözleteket fejbillentésekkel köszönté. Arczán egy neme a nyugodt, vidám
szívességnek, a nézőkbe is vigaszt öntő magasabb szelidségnek volt kifejezve, s
azon meggyőződést látszék viszszatükrözni, hogy a legfőbb biró előtt pár percz
múlva igazságosabb Ítéletet nyerend, mint az emberektől.
Menet közben a paphoz még egyszer ily szavakat intéze: "erősen
kell önre támaszkodnom; de ne higyje, hogy szellemileg is gyönge vagyok, testem
azonban annál gyöngébb, s örülök hogy mindjárt helyemre érhetek, hogy ott
állhassak vagy térdelhessek, mert lábaim már alig bírnak." E nagy
testi gyöngeség egyébiránt alig vala észlelhető járásán, s csak arczának
hatványozott halványsága tanusítá kimerültségét. Elérkeztek a kivégzés helyére,
mely ma is akkori alakjában látható. Az Uj-épület északi oldalán, mely a
föpiaczra néz, a ma is fenálló korlát mellett, hol egy sor akáczfa látható, két
fa nagyobb távolra áll egymástól a többinél. E két fa volt a kivégzés helye.
Az ítélet fölolvasása után, míg a kisérö pap egyik s a katonaorvos másik
oldalra távoztak a gróf mellől, kinek szemei beköttettek, a felállított
katonaság sorai mögül öt vadász lépett ki, töltött fegyverekkel, s elfoglalta
helyét szemben az elítélttel. Ez, féltérdre bocsátkozva, leemelé ezüsttel
hímzett kék házi sipkáját, s mennyire csak aléltsága engedé, hangosan
kiáltott: "Éljen a haza! Allez Jager!"
|
| |
|
Kicsit önkényesen kiválasztottam pár művet, amelyeken keresztül elmélkedek ezekről az utolsó szavakról.
Itt van mindjárt Gróf Batthyány Lajos életéről kiadott első könyv: Horváth
S
– Graf Ludwig Batthyány, ein politischer Márther aus Ungarns
Revolutionsgeschichte und der 6. October 1849 in Ungarn. – Kiadva Hamburgban 1850-ben, német nyelven! Gróf Batthyány
Lajos, a magyar forradalmi küzdelem
politikai mártírja 1949. október 6.-án Magyarország - talán így lehetne magyarosítani a címet. Az író álnevet használt. Valamiért nincs hozzárendelve Horváth Mihály munkásságához ez a mű, pedig az életrajzát megíró Dr. Márki Sándor könyvéből eléggé részletes képet kapunk munkáságáról
és több adat is arra mutat, hogy az ő műve, amit tudta nélkül adtak ki. Később is írt álnéven, például Hatvani Mihályként.
Már a megjelenésekor tiltólistára került a könyv. Legtöbben talán a tiltó kormányrendeletből ismerték meg a mű létezését
. Kitíltották a magyar illetve az osztrák
birodalom területéről a könyvet, más neves szerzők könyvével együtt. (Forrás: Magyar Polgár 1871_08_27, 595. oldalon_olvasható, megnézhető ITT. Jobb oldalt láthatjuk a fennti könyv idevágó részletét. Batthyány mintegy vezényel a kivégző osztagnak, majd utána erőtlenül felkiált "Éljen a Nemzet!'?
|
|
Nos ezt a verziót biztos kizárhatjuk, csak ma használjuk ezt a szép szót fűre - fára - dohányboltra. Akkoriban a HAZA - a hazaszeretet, a HON - honvédelem fejezte ki azt az érzést, ami milliókat fűtött és amiért éltek, haltak elődeink.
A könyvet magyarról fordították németre. Biztos, hogy nem nyelvismereti hiányosságból lett a die Heimat (haza, hon, szülőföld)
helyett a die Nation (nemzet, náció) szó használva, de miért? Az á betű sem lehet szedési hiba.
|
|
|
|
|
1850-ben Pesten is kiadásra került több fontos mű a szabadságharc emlékeivel kapcsolatban, közöttük Szilágyi Sándor - A Magyar forradalom napjai 1849. július elsője után címmel. Az első kiadásnak nagy sikere volt, 1849. december 15.-én már írta a második kiadás előszavát. Sőt 1850. február 15.-én már a harmadik kiadás előszavát olvashatták. Persze a rossz indulatúak mondhatják, egy kis 200 oldalas műről van szó csak, nem nagy dolog. De ugyanekkor adta ki a Forradalom Története
1848-49-ben könyvét is, két kötetben, 424 oldalon.
Most értünk el ahhoz a részhez, ami az egész cikk megírását elindította. 1849. október 6.-a Batthyány Lajos kivégzése óta nagyon rövid idő telt el. A zárójelben fontosnak tartotta megjegyezni Szilágyi, hogy nem Batthyány szólt a kivégzőihez, az "allez, allez Jager"-t kivégzést vezénylő őrnagy mondta.
Miért tartom hitelesnek Szilágyi Sándor írását?
Történész, annak a kornak a meg- és átélője, közvetlen forrásokra, tanúkra támaszkodik az adatgyűjtéskor. A könyvének nagy sikere nagyon sok olyan információt eredményez számára, amelyek alapján finomítja
a történések leírását. Nem engedheti meg magának a ténybeli tévedéseket. A könyv megírása közvetlenül az események után történt, az emlékezet még friss, nem szépíti meg az idő és nem keseríti meg a törleszthetnék. Fontos, hogy nem befolyásolja az 1867-es politikai kiegyezés retorikája sem.
|
|
Batthyány
miért vezényelt volna utolsó leheletével az ellenség
katonáinak maga ellen? Gyorsítani a véget, ami pillanatokon belül amúgy is
bekövetkezik? Katonaként nagyon jól tudta, hogy mi a menete a kivégzésnek,
kinek mi a feladata. Tudta, hogy a végrehajtók nem az ő szavára fognak lőni. Ha
mindezt tudta, akkor miért mondta volna végszóként ezt? Egy volt katonatiszt, egy úriember egy katonai eseményt nem zavar meg bekiabálással. A saját kivégzését pedig végkép nem teszi méltatlanná ilyen viselkedéssel. Renitensként emlékezzen rá az utókor? Vajon miért nem tették fel ezt a kérdést eddig? Nincs jelentősége? Valaki egyszer
Batthyány szájába adta, hogy mit mondott és ráragadt a média hatására. Nem tud visszajönni és kikérni magának. Így helyette, mint falubelije, én méltatlankodok csak itt csendesen billentyűt koptatva.
|
|
|
|
Urbán
Aladár - Batthyány
Lajosné visszaemlékezései férje fogágára és halálára - 1981 évi Századok különlenyomat függelékében olvasható Gróf Zichy
János korabeli feljegyzése gróf
Batthyány Lajos utolsó napjairól és kivégzésről. Amely másolata a gróf
Batthyány Elemér tulajdonában lévő eredetinek. Gróf Zichy János feljegyzése
szerint Batthyány mondá: Éljen a haza!
|
| |
|
A kivégzés leírása a Vasárnapi Újság kiadó-hivatala által megrendelt, szerkesztett és 1870-ben kiadott: Gróf Batthyány
Lajos, az első magyar miniszterelnök élete és vértanúi halála - című könyvből
idézve:
"Ez, féltérdre bocsátkozva, leemelé ezüsttel hímzett kék házi sipkáját, s mennyire csak aléltsága
engedé, hangosan kiáltott: "Éljen a haza! Allez Jager!"
Ez alatt a vezénylő tiszt is jelt adott. A jel, előleges utasítás szerint
hangos vezényszó helyett csak a kivont karddal való intésből állott. Az első
intésre az öt vadász közül három előbbre lépett, alig két lépésnyire az elítélttől;
a másodikra czélzott; a harmadikra eldördült a hármas lövés. Egyik golyó a
homlokba, kettő a mellbe fúródott. Az áldozat alig egy percznyi halálküzdelem
után hátrabukott."
|
|
Parancs
a csendes vezénylésre? Miért gondolnánk, hogy az emberségesebb, kard sújtásos
vezényléssel történt volna a jeladás? Maga az egész per, a halálos ítélet és a kivégzés
a magas politikai elit felé szánt intés is volt, hogy senki sem érinthetetlen.
A félelem keltés eszköze volt a nyilvános kivégzés a nemzet ellen és megtorlás egy miniszterelnök ellen. Miért gondolja valaki is, hogy egy
embertelen, igazságtalan, pernek sem nevezhető eljárás végén majd emberségesek lesznek nyilvánosan
és nem teszik fel az i-re a pontot?
Kicsit olyan alapműnek tekinthető a Vasárnapi Újság könyve és az újságban az újratemetés kapcsán megjelent cikkek
a témában. Ezen az információk jutottak el szélesebb tömegekhez és később forrásai voltak más műveknek is.
Ne feledjük, hogy egy országos újság adta ki, és az
1867-es kiegyezés után sok tény került a közemlékezetbe plántálva kicsit
elferdítve, finomítva. Ezt tartom okának, hogy a Batthyány Lajos által elmondott vezényléses változat terjedt el. Amit aztán elfogadtak, hiteles forrásként a későbbiekben. Illetve nem foglalkoztak a miérttel.
Ha alig áll a lábán a vérveszteségtől Batthyány Lajos, akkor miért erőlködne vezényszavakkal? Volt ideje átgondolni korábban, hogy az utolsó
mondata mi legyen. ÉLJEN A HAZA! Ezeket
az utolsó szavakat nem lehet fokozni semmivel. Miért tett volna mást?
|
| |
|
Ha valaki azt gondolta, hogy feleslegesen töltöttem az időmet ezzel, annak
a figyelmébe ajánlom kormányunk hivatalos oldalán lévő írást (mentve 2024.01.06.-án). Amelyben kétszer is megismétlik, hogy az olvasó agyába biztos beleívódjon, hogy Batthyány maga vezényelt a kivégzőinek. Szóval esélytelen vagyok a véleményemmel
a kormány média ellen.
Az az "Allez Jager!" az osztrák vegyes nemzetiségű seregben használatos
katonai vezényszóként hangzott el. Nem számított, hogy a két rész eredetileg melyik nyelvből jött, egy egységet képeztek már. Allez
franciából származik a Jager németül a vadászokat jelent.
Álláspontom szerint, nem Batthyány szájából, hanem a sortüzet vezénylő őrnagy szájából hallották az ott lévők. Ügye, akinek jártányi ereje sincsen az
nem fog kiabálni, pláne
nem a kivégzőinek, akkor már inkább a szeretteitől búcsúzott volna hangos szóval, hisz látott jó pár ismerőst a vesztőhelyre menvén.
Gróf Batthyány Lajos első felelős miniszterelnökünk
több nyelven beszélt, írt és olvasott. A kor magyar arisztokratáihoz hasonlóan
az anyanyelve a német volt, de megtanult olaszul, franciául, angolul és végül még
magyarul is! Ez utóbbiban segítette 1843-ban Kuthy Lajos író, holnap neki is állok a Kuthy cikket leporolandóan a Mikszáth Kálmán megemlékezését feldolgozni.
|
|
|
|
v20231216 , v20240106, 
|
