Melyek lehettek gróf Batthyány Lajos utolsó szavai kivégzésekor? Mi hangzott el az utolsó pillanatokban? Miért kérdőjelezhető meg az elterjedt szöveg és miért terjedt el az?

Látszólag nincs nagy jelentősége. De napjaink közmédiájának közemlékezet és köztudat deformáló hatásához hasonlót véltem felismerni, amikor Szilágyi Sándor - A Magyar forradalom napjai 1849. július elsője után - című, 1850-ben kiadott könyvében Batthyány Lajos kivégzésének leírását olvastam. Ez a könyv köti össze a három részt: a kutakodást, az írót és a könyv megőrzőjét.

Szilágyi Sándor történészről, történetíróról csak pár gondolat erejéig a könyve kapcsán.

Mary Lowell Putnam, Georgina hagyatéka, Harvard College Library, Kossuth Lajos, a magyar szabadságharc és a rabszolga felszabadítás ezek, hogyan kapcsolódnak ide?

Szabadságharcunk  irodalmában megkerülhetetlen Szilágyi Sándor (Kolozsvár, 1827 - BP, 1899) történész, könyvtár igazgató, történetíró személye és munkásága. Nem vállalkozok életrajz megjelenítésre itt, inkább csak az érdeklődést kelteném fel és rámutatnék, hogy milyen sokrétű forrása a szabadságharcunk emlékeinek Szilágyi Sándor művei.

Bemutatás helyett Fraknói Vilmos - Szilágy Sándor emlékezete írásából idézek fel három egymást követő bekezdést ízelítőül.  Szilágyi egy komolyabb betegségének szerencsés kimenetelét még nem ismerve, Fraknóit kérte meg a megemlékezésének megírására, ami szerencsére csak évtizedekkel később lett aktuális. Terjedelme 106 oldal lett.

Megtudhatjuk, hogy ő volt az első író, aki a világosi katasztrófa után hatalmas lendülettel vetette bele magát a szabadságharc és az utána lévő idők tényfeltárásába és az események megörökítésébe.

Batthyány utolsó szavainak a kérdésben közvetlenül az októberi események után írta meg "A magyar forradalom napjai 1849. július elseje után"  könyvét.

Azt is megtudhatjuk, hogy milyen gondolatokkal indult neki a munkának Szilágyi és sajnos nem sikerült kiküszöbölnie mindig az emberi tényezőt. A megemlékezés minden bekezdésének, mondatának súlya van, képzeljük el ezt száz oldalon.

Szilágyi Sándor elképesztő munkatempójának érzékeltetésére Dr. Dézsi Lajos - Szilágyi Sándor irodalmi munkássága 1842- 1899 művéből kiemelem az 1849 és 1850-es évet. Még végig olvasni is idő ennek az egy évnek a termését.

Remélem nem okozott fáradságot átfutni a listát, de hát Szilágyi tehet róla, ő művelte ezt egy év alatt, de mellette még fordított szépirodalmat és újságokba is írt. A témánkban aktuális két könyvének az előlapját beemelem ide.

Szilágyi Sándor is tudta, hogy merész vállalkozás megírni a "tegnap" eseményeit, erről vall a könyve előszavaiban is.

Mondat foszlányok, melyek Szilágyi kapcsán beugranak:

- bölcsészetet és jogot tanult

- nemzetőr Kolozsvárott

- 1850-ben hírlapi kiadványokkal próbálkozott, elkobozták

- Kecskeméten matematika tanár

- Nagykőrösön földrajz és történelem tanár

- Ludovikán történelem tanár

- Egyetemi könyvtár igazgatója 1875 - 1899 között

- Magyar nemzet történetének (I-X kötet) szerkesztője

- Bethlen és a Rákócziak korának feltárója

- Tudományos Akadémia rendes tagja

- németül és franciául is beszélt

- Századok folyóirat szerkesztője 1875-től

- sírja a Deák mauzóleumhoz közel van

Életrajzokat az interneten könnyű találni, az érdeklődés mélysége határozza meg, hogy kinek melyiket érdemes elolvasni.

Nem rangsor, csak ajánlás végett két link: Wikipedia,    mek-oszk.hu,   és két nagyobb leírás címe:

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 13. kötet  Szilágyi Sándor (915-916. oldal)

A MTA ELHUNYT TAGJAI FÖLÖTT TARTOTT EMLÉKBESZÉDEK 11. KÖTET (1901-1903)- 1902. – 4. szám: Emlékbeszéd Szilágyi Sándor r. tag felett Fraknói Vilmos r. tagtól  (106 oldal Dr. Dézsi Lajos gyűjtésével)

v20231216