|
|
|
A fenti családfa részlet rendező elve az volt, hogy a Batthyány család tagjait és az ikervári anyakönyvi bejegyzéseket összepárosítsam. Ahhoz, hogy egy-egy személy életére rálátást kapjunk, ahol tehettem, ott a más helyen rögzített anyakönyvi bejegyzéseket is bemutatom. Sajnos, több ilyen adat csak pénzért érhető el, csak "bennfentesek" férnek hozzá, illetve vannak amiket mások sem találták meg.
Az egyik csoporba Batthyány Lajos miniszterelnökünk gyerekeit fogtam össze, a másik csoportba a fiumei kormányzó Batthyány Lajos gyerekeit tettem, akik valós ikervári születési hellyel bírtak.
|
|
|
|
Gróf Batthyány József Sándor nem annyira ismert szereplője történelmünknek, de ha azt mondom, hogy fia volt az első felelős miniszterelnökünk, akkor már mindenki el tudja helyezni térben, időben és pozícióban. A fenti egyházi bejegyzés a halálakor történt az ikervári anyakönyv halotti részébe. Nehezen de olvasható a latin szövegek között, hogy Josephus Alexander Batthyány Német Újvár, Ikervár, Sótony, Nyőgér, Rába-Kovátsi ura elhalálozott, temetése a Németújvári kápolnában történik, elhunyt 1812. julius 13.-án 35 éves korában.
Ami itt nem szerepel, hogy az öt éves fiára hagyta minden vagyonát, de a végrendelet kihirdetését felesége Skerlecz Borbála megakadályozta és a birtok hasznait felélve, azt még Batthyány Lajos nagykorúsága előtt el akarta adni, amihez nem volt joga. Ebből pereskedés lett, majd peren kívüli megállapodás anya és fia között.
|
|
|
|
A falu emlékezete szerint Batthyány József Sándor halála után a szíve és belső szervei egy urnába kerültek és az ikervári temető kápolnájába kerültek elhelyezésre. A temetőt ő alapította és adta a falunak, ahol az első temetés 1807 február 8.-án volt, ezt láthatjuk a fenti képen. Jelenleg is ez a használatos temetőnk.
|
|
|
|
1834. december 4.-én házasodott össze Batthyány Lajos és Zichy Antónia. Arra mutat ez az ikervári bejegyzés, mintha Ikervárott történt volna az esketés. De az Pozsonyban, a Szent Márton székesegyházban történt, ahol Batthyány Lajost is keresztelték. Vegyük elő a matekot újra, 1834-28=1806 vagyis az évben mért születési idő kiszámítása plusz-minusz egy év tévedést hordoz magában. Ennek a forrásnak hatására a Pallas és a Révai lexikonban is az 1806 szerepelt. Batthyány Lajos Pozsonyban a Szent Márton templomban keresztelték 1807. február 11.-én, de 10.-én született. A hetedik oszlopban olvashatjuk a szülőket titulusaikkal.
Állítólag gróf Batthyány Lajos 1834-ben még az apjának egy régi adósságát ment rendezni gróf Zichy Károlyhoz, amikor megismerte az akkor 17 éves Antóniát. Pár báli este és eljött a decemberi esküvő napja. Neje társasági életébe hamar bekapcsolódott, az addig kissé társadalmon kívüli Batthyány. Mondják, hogy minden sikeres férfi mögött ott áll egy még erősebb nő. Nos itt egy példa rá. Antónia személyisége, háttere és környezete nélkül Batthyány nem lett volna az aki lett. Természetesen ezért önmaga is rengeteget tett, szembesülve az új elvárások által felszínre hozott hiányosságaival, azok felszámolására nagy lépéseket tett. Most ne arra gondoljunk, hogy nem volt okos. Jogi tanulmányokat végzett, német, olasz, francia, angol, latin és magyar nyelv ismeretekkel is rendelkezett. Mondhatni az 1849-es vagyonelkobzási leltár alapján, hogy komoly idegen nyelvű társadalomtudományi könyv gyűjteménye volt. Az ikervári kastély hamar a környék kulturális központjává vált nejének köszönhetően. Színházi előadásokat tartottak a kastélyban.
Például Zichy Antónia 1888-as temetésének dokumentuma nem érhető el pénz nélkül. Azt még talán elfogadom, hogy a mauzóleum fénykép felvételéért fizessen az, aki nem megy oda saját maga. De az anyakönyvek közkincsből való lenyúlását és pénzzé tételét elítélem. Talán ennek fényében ez a kigyűjtés is értékelhetőbb lesz valakinek a jövőben, amikor már ezeket is bekebelezik és nem lesznek elérhetők.
|
|
|
|
1835. augusztus 26.-án született meg Batthyány Lajos és Zichy Antónia első gyereke Antonia Maria Ludovica Carolina Ikervárott. Az Antónia nevet használta, jobban mondva a szülei. Névválasztását valószínűleg meghatározta, hogy mindkét nagyanyja neve is Antonia volt. Az anyai nagyanyja egyértelmű, mert gr. Batthyány Antónia volt a neve. Batthyány Lajos anyjának, Skerlecz Borbálának a születési bejegyzése alapján több neve volt. Ezt itt megjelenítem, a Borbála latin megfelelője a Barbara.
|
|
|
|
1837. augusztus 28.-án elhunyt Gróf Batthyány Antónia kisasszony 2 éves 2 napos korában és Olaszországban a bergamoni temetőben nyugszik. Megfigyelhetjük majd, hogy a születéskori sok név esetén a halotti bejegyzéséből tudhatjuk meg biztosan, hogy melyik nevet is használták valójában.
1837. december 25.-én született meg Batthyány Lajos és Zichy Antónia második gyereke Emmanuela Anna Karolina Pozsonyban. Először a pozsonyi, majd az ikervári keresztelési anyakönyvbe való bejegyzését mutatom be. Figyeljünk fel arra, hogy a pozsonyi anyakönyvben 27.-e szerepel születésként. De alatta ott a későbbi bejegyzés, hogy nata vagyis született 25.-én. Az apja pozíciójának megfogalmazásában is van különbség a két anyakönyv között. Itthon csak Ikervár földesura, míg odakint magyar mágnásként szerepelt. Emma halotti, házassági és gyerekei vonatkozására majd később térek ki.
|
|
|
|
1842. július 1-én született Gróf Batthyány Ilona Helena Karolina Amália Mária Antónia Ikervárott harmadik lányként a sorban.
|
|
|
|
Batthyányi Ilonának két házassága volt. 1860-ban hozzáment gróf Keglevich Bélához, akitől 1862-ben született egy fia Béla. Viszonyuk megromlott és 1869-ben elváltak, de nem hivatalosan. 1879-ben Ilona áttért az unitárius hitre és így törvényesen is elváltak. Hamarosan hozzáment volt férjének a nőtestvérének a gyerekéhez Beniczky Gáborhoz. Akitől született a lánya Lea Valentina 1880-ban. Csak három évet élt meg, nyughelye a Batthyány Mauzóleumban van anyja halála óta. A házassági és rokonsági adatok lekövethetők ide kattintva a megjelenő oldalon lévő ábra bal alsó sarkában.
Batthyány Lajos három lány után 1845-ben fia született, végre van, aki tovább viszi a vérvonalat! De amilyen nagy volt Batthyány öröme, ugyanolyan nagy volt a bánata, amikor kettő hónap múlva elhunyt a fia. Széchenyi István naplójából tudjuk, hogy a gyereke elvesztése milyen mélyen hatott Batthyányira, "mint aki eszét vesztette olyan volt".
Ákoska Pesten született 1845. október 28.-án, Ákos Boldizsár Károly neveket kapva. A Károly nevet anyai nagyapja után kapta, a másik kettőre nincs most ötletem.
|
|
|
|
A fenti születési bejegyzés a pesti anyakönyvből való, míg a halálával kapcsolatos az ikervári anyakönyvből van. 1845. december 28.-án hunyt el Gróf Batthyány Ákos. Érdekes az utolsó oszlopba való bejegyzés:
"Az ikervári Angolkert rábaparti szigetén emelt halhatatlanság nemtőjének szobra alatt. Atyjának rendelete szerint."
A szövegben van pár érdekes információ. Batthyány Lajos a fiát nem a falu köztemetőjébe temette el, hanem magához közelebb akarta tudni. Az Angolkert a kastélyparknak a Rábán túli területe volt, amit a másik oldalról a Rába vizéből elvezetett malom csatorna szegélyezett. Így rá lehet mondani, hogy egy rábai sziget. Ezen a területen van emelve egy dombocska, amit több névvel, funkcióval és keletkezéssel láttak el a történészek. Lehetne ez a szigeten lévő nyughely, de az Angolkert területén volt egy régi Rába holtágból egy kis tó, rajta három kis szigettel, ezek megfigyelhetők az 1857-es térképen. De ezeken a területeken sohasem láttam kereszt jelölést. Viszont a hivatkozott szobor a kastély belső parkjában, szemben az épülettel volt gyerekkoromban. Ákoska nyughelyeként azonosítva, bár akkor sem értettem, hogy itt a szobor, de hol a sírhant? 150 év távlatában nem tudom mit várhattam volna miután a kastély több tulajdonos váltáson átesett. De érdekes, hogy amikor a "fiumei" Batthyány Lajos eladta a kastélyt, akkor ezt a szobrot nem vitték el Polgárdiba. Vagyis elképzelhető, hogy tényleges sírkőként tartották nyilván a családban.
Fia elvesztése után, 1847. április 8.-án megszületett Pesten az új trónörökös, Elemér Boldizsár Kázmér.
|
|
|
|
Elemér 84 évesen 1932. január 9.-én hunyt el Budapesten. Ne feledjük, hogy Buda, Óbuda és Pest 1873-ban egyesült. Családja nem volt, a legenda szerint anyja nem engedte, hogy elvegye szerelmét, egy osztrák főrendi házból való kisasszonyt. Anyja álláspontja szerint gyilkosokkal nem házasodunk, utalt itt az osztrák császári házra, mint férje kivégzőire.
1849. október 6. ezt a dátumot mindenki ismeri, az aradi vértanúk napja és ekkor végezték ki Pesten Batthyány Lajost az Újépületnek nevezett katonai kaszárnya mellett, ahol most a Batthyány örökmécses található. A lenti bejegyzés az ikervári halotti anyakönyvben szerepel. Beemeltem az előtte és utána lévő bejegyzéseket is. Egyrészt, hogy mutassam, hogy Németh Jánosból volt pár a faluban, ráadásul itt egy 62 éves korában elhunyt kiszolgált katonáról van szó, aki 32 évig volt katona, de nem ő volt Batthyány Jancsija, komornyikja.
|
|
|
|
A Batthyány halotti bejegyzése utánit azért tartottam meg, hogy lehessen látni a dátumot, október 12.-én jegyezték be az elhunytat. Vagyis Pestről a hír 5 nap alatt leért a Vas megyei kis faluba. A "magyar nemzeti posta" 2025-ben nem képes megdönteni ezt a rekordot egy sima levél esetén! De ennél is fontosabb, hogy mit jegyzett be a plébános az utolsó mezőbe: Pesti Ferencesek sírboltjába ideiglenesen temetve, mig Németújvári családi sírboltba átszállítatik.
Vagyis a kis faluban ismert volt, hogy hol van Batthyány Lajos holtteste. A téma iránt kicsit érdeklődők ismerik a történetet, ahogyan kalandosan megakadályozták Batthyány jeltelen sírba való temetését és a nagy titokba való elrejtését a ferencesek alkápolnájában. A bejegyzés szerint nem is volt olyan nagy titok a holttest hol léte. Ha valaki nem ismerné a történetet, akkor ide kattintva elolvashatja.
Most térnék vissza Batthyány Emma (1837-1922) házassága révén keletkezett ágra és az Ikervárral kapcsolatos személyekre. 1852-ben került a Batthyány Gézához (1838-1900) az egyedi uradalom, Egyed település a Rábaközben, Csornától 15 kilométerre található. 1859-ben Egyedre költözött feleségével Batthyány Emmával, aki az első felelős miniszterelnökünk Batthyány Lajos lánya volt . Az egyedi uradalom 1882-ig volt Batthyány Géza tulajdonában
Itt született meg az Batthyány Lajos, akit a "fiumei" jelzővel szokásos megkülönböztetni, aki később Ikervár második úra lett és az unokája volt a miniszterelnökünknek. 1860. 07.27.-én született Ludovicus Stephan Ladiszlaus Antonius Géza, vagyis Lajos István László Antal Géza. Batthyány Lajos Polgárdiban került eltemetésre végül 2013-ban, a családi sírboltba, amikor ünnepélyes keretek között kilenc rokonával együtt a végleges nyughelyükre kerültek. 1951-ben szegényen hunyt el Polgárdiban.
|
|
|
|
Gróf Batthyány Lajos (1860-1951) a volt fiumei kormányzó 1883.06.22.-én házasságra lépett gróf Andrássy Ilonával és Ikerváron telepedtek le. Andrássy Ilona Bécs és Pozsony között fekvő településen született, Petronell-ben 1858.05.21.-én és Polgárdiban hunyt el 1952. 04.02-án 93 évesen.
Gyerekeik abban az egyedüli kiváltságban részesültek, hogy mindkét nagyapjuk miniszterelnök volt, mert Andrássy Gyula gróf 1867 és 1871 között töltötte be ezt a tisztséget.
Az első szülött 1883.04.11.-én Ikervárott született Batthyány Emanuela Katallin. Nos innét kicsit csavaros lesz a tárgyalás, mert az 1883-as születési bejegyzés kiegészítésre került 1902-ben. Illetve volt két házassága is később.
A születési bejegyzés ekkor már kétoldalalas volt, nem akartam összepréselni, így a jobb és bal oldalt külön vágtam ki. A keresztelő plébános Somogyi József volt.
|
|
|
|
Az utolsó mezőbe utódja Bárdossy Kálmán plébános írt be utólag. Eléggé nehezen kiolvasható, de valami ilyen: Batthyány Emanuella grófnő rkath vallása a szombathelyi fő egyházmegyei főhatóság 1276 /1902 megis Vasvármegye ... alispán hivatala igaz által 17541/1902 anyakönyvek kiigazításra kiküldött vegyesbizottság 1902 évi január 7.-én gölvett jegyzőkönyve alapján pótlólag vezettessen be. Kelt Ikervárott 1920.jan.7 Bárdossy álmán plébános. Sokkal nem lettem okosabb, minthogy valami történt ekkor.
Következik az első házasságának bejegyzése gróf Dessewffy Emillel 1902. június 13.-án Budapesten. Házasságukból három fiú gyerek született Aurél 1903-1975, Tivadar 1905-1980 és Gyula 1909-2000.
|
|
|
|
A második házasságára 1920-ban került sor, amikor is hozzámegy herceg Hohenlohe Ferenchez. 1951-ben emigrált Braziliába, Rio de Janeiro-ba telepedett le. 81 éves korában, 1964.december 13-án hunyt el Brazilia városban Curitiba-ban.
|
|
|
|
Gróf Batthyány Lajos (1860-1951) születési bejegyzését fentebb mutattam most az ő és nejének, gróf Andrássy Ilona (1858-1952) a halotti bejegyzését emelem be ide, amelyekre Polgárdiban került sor.
|
|
|
|
Gróf Batthyány Lajos (1860-1951) a volt fiumei kormányzó és gróf Andrássy Ilona (1858-1952) második gyerekként született 1887-ben Batthyány Gyula, akit festőként ismerünk manapság. Ő sem úszta meg egy névvel, Gyula Lajos Géza Ádám. Gyulát anyai nagyapja után, Lajost az apja, vagy inkább dédnagyapja után kaphatta, Gézát apai nagyapja után, Ádámot pedig az ős Batthyány után. 1887.május 10.-én született Ikervárott (17.-én keresztelték) és 1959. január 4.-én hunyt el Budapesten.
Amíg az ikervári bejegyzések pontosak voltak, addig a fővárosiba becsúszott pár hiba. Batthyány Bálint a fia volt és nem az apja, helyesen Lajos lett volna a bejegyzés. Az irnoknak némi problémája volt, a kilencesek leírásánál tükörképeket használt, a másik irányból kanyarította a szárát a 9-eseknek. A dátum így olvasható akár 1050-nek is.
|
|
|
|
Gróf Batthyány Gyula (1887-1959) gróf Károly Zsuzsával házasodott össze Budapesten 1914. november 21.-én. Károlyi Zsuzsa 1930-ban elhunyt 47 évesen
|
|
|
|
Gróf Batthyány Gyulának és gróf Károly Zsuzsának egy fiúk született. Bálint 1916. február 8.-án Budapesten született és 1962. december 18.-án hunyt el Budapesten. Tanári diplomát szerzett, a II világháborúban orosz fogságba esett, családi kapcsolatok és az 100 éves szabadságharc emlékév (1948) kapcsán hazahozatták. Életét nem tisztázott körülmények között veszítette el a Nyugati pályaudvaron vonatbalesetben 1962-ben.
|
|
|
|
Ha tudom, akkor kibővítem majd ezt a részt, bár már csak igazán Batthyány miniszterelnökünk feleségének, Ilona testvérének és Bálint ükunokájának a halotti bejegyzését hiányolom. Természetesen az Emma-Géza és Lajos-Ilona házassági bejegyzések is fókuszban maradnak, mint keresendők.
|
