A KASTÉLY sorsáról, a benne élő emberekről és eseményeikről.
Kik birtokolták? Kik gyógyultak itt? Kik nevelkedtek itt?
A kastély időszakos funkcióihoz kapcsolódó történetek.
A feltöltése akadozik kissé, de folyamatosan történik.
Bajzik Zsolt Vas vármegye főlevéltárosa 2017-ben három részletben publikálta a Vasi Szemle 1-2-3. számában "Az ikervári kastély történetét." .
Az eredeti kiadványok a nyomtatott kivitelükből fakadóan korlátozott hozzáférést tettek lehetővé, amely az idő múlásával még jobban beszűkült. Ahhoz, hogy fenn maradjanak ezen értékes írások és kutatások, át kell emelni őket a mindenki által hozzáférhető online térbe, az internetre. Ehhez engedélyt kértem a szerzőtől, így a kevésbé elszánt érdeklődők is megismerhetik a művet és gyarapíthatják ismereteiket kis falunk büszkeségeiről és múltunkról.
Fontosnak tartottam, hogy elérhető legyen az oldalon egy történész által készített írás. Akiben egyesül a szakma és a hozzáférés a forrásokhoz, amiből egy átfogó képet rajzol fel számunkra 1800-tól 2000-ig a kastély sorsáról, a benne élő emberekről és eseményeikről.
A megjelenítésben a nyomtatott formát követem a gazdag lábjegyzetek gyors elérhetőségének biztosítása végett.
Az ikervári Batthyány kastélyban működött 1919 - 1936 között a Hadiárva intézet. A témát több cikken keresztül dolgozom fel a közeljövőben. Most a hadiárvák 50 éves találkozója van a fókuszban.
Szabó Károly ikervári tanár úr hagyatékából, felesége Nóra néni jóvoltából a kezemhez került egy újság kivágás gyűjtemény, melyet most közre adok. Katafai-Német József írása a Hadiárva intézetről.
Valamint Pósfai H János tollából És eljöttek a hadiárvák, valamint a Kastélyok a szocializmusban című írásokat ajánlom olvasásra.
Végül a 363-as sorszámú hadiárva sorsára mutatok rá, hogy milyen messzire jutott el egy ember az ikervári kertész segéd képzés során szerzett alapokkal. Stílszerűen, az itt elvetett magból mi volt képes kinőni - dr. Mészöly Gyuláról dióhéjban.
Kis falunk szerepel az Osztrák - Magyar Monarchia írásban és képben című 21 kötetes könyvsorozatban, mely 1885 és 1901 között került kiadásra, Rudolf főherceg közreműködésével. Bemutatnám ezt a könyv sorozatot pár kép erejéig.
Bevallom töredelmesen, azért is foglalkozok a témával, mert boldog tulajdonosa lehetek az ikervári Batthyány kastélyt ábrázoló színezett nyomatoknak. Az 1891-es bécsi kiadásban sárga a kastély színezése, míg az 1896-os nyomaton hús színű. Természetesen a falura vonatkozó szövegrészt is idézem.
