Tulipános láda, ilyenben tartották régen az értékes dolgokat, ez volt a szegény ember széfje. Azokat a témák gyűjtöm ide, melyek főként iratok és adatok feldolgozásán alapszanak és nem tartoznak szervesen valamelyik már meglévő fő témához. Értelmezésükhöz többnyire helyismeret is szükséges.

A képzeletbeli ládafiánkba főként helyi információs értéküknél fogva kerülnek a cikkek. De igyekszem  a helyismerettel nem rendelkezők számára is szolgálni érdekes összefüggésekkel.

 
     

A Hősök emlékművén a két világháború áldozatai szerepelnek név szerint, itt látható is. Amikor fotóztam akkor elgondolkoztam, hogy mi a helyzet az 1848-as honvédekkel? Biztos voltak, de miért nem tudok róluk? Kik voltak Ők?

A Vasi Digitális Könyvtár-nak köszönhetően választ is kaptam a kérdésre, az 1895-ben kiadott - Balogh Gyula  -  Vasvármegye honvédsége 1848-1849-ben című műben. Négy honvéd biztosan elesett a falunkból az 1848-as harcokban:

ŐRI FERENC, HORVÁTH GYÖRGY, DOMOKOS PÁL, MIHÁCZY GYÖRGY,

A hősök családnevei ma is élő famíliák a faluban. A hitelesség kérdésében több szempontból is bizakodó vagyok. Az író személye és foglalkozása a garancia számomra az adatok helyénvalósága vonatkozásában.

 
     

Mit tud elmesélni egy pár soros nyugtatvány 1858-ból? Faiszt Kelemen és neje  Fábián Anna közösen felvették a feleség addig gyámság alatt lévő örökségét.

Csodák már pedig vannak, mert ennyi véletlen nem lehet. Először is a nyugta fent maradt  153 évig, köszönhetően a "hivatali" megőrzésnek. Azután feltették az internetre, mint sárvári régiség. Valami megcsendült bennem, ismerős volt a név. Hasonló nevűtől vettük a fél házhelyünket, lehetett a déd vagy ükunokájuk.

 
     

1910. október 9.-én áldották meg a Batthyány utcában a Horváth Lajos és Németh Mária háza elé emelt Szűz Mária szobrot, melyet  saját költségükön készítettek.

A képen látható alapítók még egy alapítványi tőkét is elhelyeztek a sárvári takarékpénztárban, hogy a mindenkori ikervári plébános a haláluk után is tudja finanszírozni a szobor karbantartását. Ennek az Alapítványi levélnek a másolata került el hozzám a leszármazottak szíves segítségével.

 
     

Hogyan kapcsolódik falunkhoz egy hangfelvétel, amely 1963. augusztus 7.-én készült Amerikában?

A felvételen az ikervárott 1888-ban született Dala József beszél, aki a felvételek idején már 75 éves volt. 1906-ban hagyta el a szülőfaluját a jobb élet reményében. A felvétel már önmagában is 48 éves.

Dala József és neje ízes magyar nyelvű beszélgetését hallgathatjuk meg a felvételeken, amin alig hagyott nyomot a több mint fél évszázados idegen nyelvi környezetben élés. A kérdező Bakó Elemér, aki az amerikai magyarok nyelvének kutatására tette fel az életét.

 
     

Nem, ezek a csúcsok nem a falu határában vannak. De gondoltam nyitok egy kis sarkot a régiségeknek, pillanatnyilag legek címmel.

Például a legkorábbi ikervári telefonkönyv - ami 1943-as.   Vagy az 1898. december elsején lepecsételt bélyegek. Persze ezek királysága időleges, mert könnyen előkerülhet még náluk legebb:-)    Ahogy jönnek a dolgok, úgy bővítem majd ezt a sarkot.

 
     

v20110414