Mit tud elmesélni egy pár soros nyugtatvány 1858-ból? Faiszt Kelemen és neje  Fábián Anna közösen felvették a feleség addig gyámság alatt lévő örökségét.

Csodák már pedig vannak, mert ennyi véletlen nem lehet. Először is a nyugta fent maradt  165 évig, köszönhetően a "hivatali" megőrzésnek. Azután feltették az internetre, mint sárvári régiség. Valami megcsendült bennem, ismerős volt a név. Hasonló nevűtől vettük a fél házhelyünket, lehetett a déd vagy ükunokájuk.

Felkutattam az 1865-os jobbágy tagosítási térképen, hogy merre voltak földjeik. 19 területet találtam, ebből egy a házhely, egy a szőlő, egy erdős rész, a többi pedig elszórt nadrágszíj parcella a falutól nyugatra. Valószínűleg gondosan fektették be a neje örökségét.

  

Átíratban:

Eredetiben:

Fábián Anna árva vagyonának kifizetéserőli nyugta.

Nyugtatvány 

Egyezer egyszáznyolcvan forint harminchatt Krajtzár váltórul

1780……mellet mi alulirottak mint szüleink után

Maratt és a Sárvári Árva hivatalnál kezelt pinzünket

kamatjával együtt 858-ik évi 1-i májusig a Sárvári Cs. Kir.

Járás biróság által riszünkre megrendelt 355-ük számú

végzése szerint ki adatni rendeltetett. Nemes Sándor

Árva Gyámtul minden hejány nélkül fel vettük. S

ötett ezennel saját nevünk allirásankal valósít-

va meg is nyugtatjuk. Kelt Sárvárott 1 Máj

1858

Fájszt Kelemen                                               

Fábján Anna nőm    XXX                               

Előttem Fejér Ádám m.

  

Mielőtt fejemet vennék, hogy itt Fájszt név szerepel miközben a Faiszt névvel azonosítom, hadd mondjam el a védőbeszédem. 1858-at írunk, az írástudás ekkor nem volt általános. Amikor megírta az írnok a nyugta formáját és a tényleges aláírásra került volna a sor, akkor derülhetett ki a probléma. Ezért alkalmazták a bevett eljárást, hivatalos személy előtti kézjegy rátételét, ami Kelemen esetében egy kanyarítás, felesége részéről pedig három x. Ezzel meg volt a kézjegy és annak személyhez való csatolása is. A név elírás abból fakadhatott, hogy Fejér Ádám írta le a nevüket, hallás útján. Mivel az ő nevében j betű van, így a Faiszt és a Fábián névben is lecserélődött az i betű j-re. A Faiszt név kiejtési alakja ma is j-vel történik. A Fábián név pedig az okmány külső felén i betűvel helyesen van leírva. Ezek ebben a formában még ma is élő családnevek a faluban. A lap alján még kitérek a Feist alakban való előfordulására is.

A megjelölt földterületek Faiszt Kelemen nevén voltak 1865-ben. Akkoriban, ha a férj élt, akkor az ő nevén szerepelt a föld, a nők csak akkor jelentek meg, ha férjük meghalt. Ekkor még nem a né, hanem a nő toldatot használták.

        

A bejelölt adatok bizonyítékaként a számoknak megfelelő bejegyzéseket kigyűjtöttem ide olvasható méretben is.

01  

02  

03  

04  

05  

06  

07  

08    a bejelölt 74-es számmal jelzett házban laktak.

09  

10  

11  

12  

13  

14  

15  

16   erdő a Berekben.  

17  

18  

19   szőlő terület egészen a Sótony falu alatti részen.

 

A név Faiszt - Feist átváltozása a 19-es kisképen annak köszönhető, hogy a sótonyi területet felmérő személy németajkú lehetett. Így a nevet hallva, önkéntelenül átváltotta német eredetűre és úgy írta le.

A térképen a németességének több helyen is nyoma van, például neveknél a Józsefből következetesen Josef lett. Azt pedig, hogy ki melyik faluból származott a német aus - ból, -ből elöljárószóval jegyezte le. A képeken látható pár példa az aus Sótony, aus Nyöger, aus Ikervar-ra.

Megfigyelhető még az is, hogy az á betűket nem voltak a kedvencei, mindenhol csak a-t ír. Például Ikervar, Sarvar, Kald, pedig ez mind á betűs helyiségnév. De a nevekben lévő á és é betűk sem úszták meg, így többnyire Mihaly, Janos és Adam szerepel a térképen.

 

Egy kis kutatni való akad még itt. Van-e kapcsolat az itt szereplő házaspár és Faiszt Lajos későbbi plébános között. Esetleg a gyerekük? Az egyházmegye alább idézet könyvében ugyan az apa keresztneveként Lajos van írva és az anyja neve is j betűvel, de amint tapasztaltam már többször, a nevek sokszor torzultak az átírások és a hallás útján történt rögzítés következtében. Nem találtam Faiszt Lajos tulajdonosként földet bejegyezve az 1857-65-ös térképeken. Faiszt Ferencz lakott a 11-es házban, míg Faiszt Kelemenék a 74-es számúban. Az anya nevének nagyfokú hasonlósága és az idősík egyezősége végett, valószínűleg a két történet kapcsolódik egymáshoz. Majd még keresgélek ezen a tájékon, megpróbálom más forrásokból származó adatokkal összevetni.

A Szombathelyi egyházmegye történetének III. kötete (1935) a következőket írja :   246. Faiszt Lajos.

Sz. Ikervárott 1861. dec. 21-én F. Lajos és Fábján Anna szülőktől. Felsz. 1886. júl. 14-én. káplán volt Felsőpatyon (1886. aug.-1887. okt.), Hosszúperesztegen (1887. okt.-1894. máj.), Lendvavásárhelyen (1894. máj.-1897. nov.), Vasszentmihályon (1897. dec.-1902. márc.), Szombathelyen (1902. ápr.-1913. szept.), közben adm. Pecölben (1910. márc.-jún.), pléb. Kisunyomban 1913. okt.-tól 1920. aug. 23-án beköv. haláláig.

 

v20110408