Hogyan kapcsolódik falunkhoz egy hangfelvétel, amely 1963. augusztus 7.-én készült Amerikában?

A felvételen az ikervárott 1888-ban született Dala József beszél, aki a felvételek idején már 75 éves volt. 1906-ban hagyta el a szülőfaluját a jobb élet reményében. A felvétel már önmagában is 48 éves.

Dala József és neje ízes magyar nyelvű beszélgetését hallgathatjuk meg a felvételeken, amin alig hagyott nyomot a több mint fél évszázados idegen nyelvi környezetben élés. A kérdező Bakó Elemér, aki az amerikai magyarok nyelvének kutatására tette fel az életét. Többek között szó esik a beszélgetésben a fűzvessző termelésről, az emlékeikről, az életükről.

 


Először is talán ismerjük meg a felvétel történetét.

Bakó Elemér 1915. november 18-án született Hencidán és 2000. október 5-én egyesült államokbeli otthonában, Silver Springben (Washington, DC) hunyt el. 1938-ban magyar és német szakon végzett a debreceni egyetemen.  Lipcsébe (1936), majd Helsinkibe (1938–1939) folytatott ösztöndíjas tanulmányokat, ahol megismerkedett népnyelvi kutatási módszerekkel és a fonetikai vizsgálatokkal. A háború, a hadifogság következtébe Németországba került, ahol 1947 és 1951 között a müncheni egyetemen tanított magyar és finn nyelvet. 1951-től az USA-ban oktatott finnugor nyelvtudományt. 1952-től nyugalomba vonulásáig a washingtoni Kongresszusi Könyvtár kelet-európai gyűjteményének vezetőjeként dolgozott, közben egy ideig a New York-i Columbia Egyetemen adott elő.

Bakó Elemér 1963-ban augusztusában beutazta az amerikai magyar települések Chicago, Boston, Cleveland, Pittsburgh, Philadelphia és Washington közé eső legfontosabb pontjait, és hangszalagra vette több mint száz, főleg az első világháború előtt Amerikába érkezett magyar férfi és asszony személyes visszaemlékezését az elhagyott szülőföld és az amerikai életformával kapcsolatban.

1994-ben hozta létre   Debrecenben a "Bakó Magyar Népnyelvi Szótár Alapítvány"-t, az amerikai magyar nyelvjárási hangszalagokat 2000. júniusi hazalátogatásakor adományozta az alapítványnak. Bakó Elemér interjúinak 49 magnetofonszalagon megőrződött anyaga 2001-ben a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékéhez került.

 

Bakó Elemér interjúinak 49 magnetofonszalagon megőrződött anyaga 2001-ben a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékéhez került. Az interjúgyűjteményt Forgács Péter Hunky Blues (az amerikai álom)című filmje készítése során digitalizálták és kiszűrték a zajokat . Ezt az mp3 formátumban visszakapott anyagot hallgathatják meg az érdeklődők.

Jalsó Sándor (Kalamazoo, Mich.) lelkész volt közreműködő ebben az interjúban, amikor is segített a felvételekhez megtalálni a fontos és valóban értékes adatszolgáltatókat. Így neki is köszönhetjük, hogy ilyen érdekes felvételhez jutottunk.

Bakó Ilona, a férje halála után kiadás alá rendezte az életrajzi regényét. Mindkettő címe - Egy élet a magyarságért, borító lapjukra kattintva nagyobban megnézhetők.

   

A hangfelvétel elérhetőségéért köszönet a debreceni egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének! (forrás)


 Nézzük meg, helyesebben mondva hallgassuk meg a felvételeket.

A kis bejátszásból megtudható, hogy mikor és hol készült a felvétel - Kalamazoo, Michigan állam, 1963. augusztus 7.

 

     

A hangfelvételek nyilvántartásában hibásan szerepel a nevük, nem Dalia a család név, hanem Dala és a felesége sem Ilonka, hanem Róza (valószínűleg Rozália).

 

Tekintve a böngészők és a média lejátszók problémakörét, két lejátszási lehetőséget is biztosítok. FlashPlayer vagy WMediaPlayer többnyire van az otthoni gépeken.

     

Dala József született 1888. szept. 14.-én  Ikervárott, kiment Amerikába 1906-ban, dolgozott vasgyárban, tűzoltóként ment nyugdíjba. A fűzvessző termesztésről is beszél.

 

 

 

 

Dala Józsefné (Szakács Róza, született Tiszaszalkán, Bereg megyében) 19 évesen ment férjhez, papírgyárban dolgozott. Mesél a pusztáról, az életéről.

 

   

 


A cikk nincs még befejezve, a falubeli rokonokkal még nem tudtam beszélni, így nincs személyes kerete a cikknek.

     
     

v20110601