Három korabeli újsághírt is összekötök a Komáromi családnévvel most.
Aranylakodalom 1884-ben Ikervárott.
100 évesen halt meg az 1848-as honvéd Ikervárott 1921-ben.
Batthyány főispán kimentette a tűzből a 70 éves asszonyt Ikervárott 1887-ben.
Ez a pár cikk többszörösen összefonódik a múltban, mint a játék puzzle darabjai.
|
1884-ben ünnepelték az aranymenyegzőjüket, a házasságkötésük 50 éves évfordulóját. Komáromi Gergely ekkor 76 éves volt. A kataszteri térképek alapján a mai Kossuth utcában a negyedik házban laktak. A felesége lesz a főszereplője a harmadik cikknek. A férj 1808-ban született, ez azért érdekes, mert közel egykorú volt a vértanú miniszterelnökünkkel. |
|
|
Ebből az 1921-ben megjelent hírből azt tudhatjuk meg, hogy Ikervárott meghalt egy 1848-as honvéd 100 éves korában. Komáromi Mihály ezek szerint 1821-ben született. 1848-ban 27 éves volt. Az első toborzáskor a 19-22 éves korosztály került sorozásra, sorshúzással 127 lakos után 2 főt kellett kiállítani. Sajnos a 48-as honvédek kétharmadáról nincs információ Balogh Gyula levéltáros szerint, aki a téma tudora volt. |
 |
|
1887 május 13 pénteken jött a hír, hogy egy héttel korábban villámcsapott Komáromi Gergely házába és felgyújtotta azt. (1887. május 7.-én) Gróf Batthyány Lajos a fiumei kormányzóként vagy győri főispánként aposztrofált és nem a miniszterelnök Lajos volt, aki kimentette az idős feleséget. Gróf Batthyány Lajos ekkor 27 éves volt és már 3 éve ő volt a főispán Győrben. Rendet tett a városházán és pártolta a város fejlesztését, mint például a vízvezeték rendszer kiépítését. Ikerváron már 1882-től gazdálkodott, Édesanyja Batthyány Emma, a Batthyány Lajos miniszterelnök lánya volt, vagyis a vértanúnak az unokája volt a hős. Az első hírként szereplő aranylakodalom alapján a hölgy neve Musetics Julianna, bár szerintem elírták és Musatics volt. |
 |
A térkép részlet a falu felső felét mutatja, a nyugati oldalon laktak Komáromi Gergelyék, akinél az aranylakodalom és villámcsapásos tűzeset volt. A kép jobb oldalán, azaz a keleti oldalon laktak Komáromi Lőrincék, tőlük a harmadik házban Musaticsék.
Ebben az időben szokásos volt, hogy a testvérek közös udvaron osztoztak. Volt egy közös kapu, attól jobbra és balra egy kis ház, mögötte az állatok tartására épületek és a kertet is hosszában megosztották. Komáromi Gergely és János is ilyenben laktak. Ott volt a nagy tét, hogy a testvér házára is átterjed-e a tűz. Olvasható, hogy volt biztosításuk, de azzal nem biztos, hogy egyetértettek, hogy azt mondják nincs kár.
A következő két kis képen kinagyítottam a Komáromiak házhelyeit tartalmazó térképrészleteket. A jobb oldali kép tetején látható még, hogy Musatics József és Márton is egy előzőekben tárgyalt közös udvaros telken laktak. Valószínűleg Musatics Julianna testvérei voltak ők, aki a Komáromi Gergely felesége volt.
Engedtessen meg egy kis személyes kitérő, mivel ennek a teleknek a végére építkeztünk 1970-ben. Ahol a zöld kocka van, ott van a házunk, amit a szüleim építettek. Anno már nem Musaticséktől vettük meg, de akkor is sok tulajdonos volt. Az egyik oldalon tán négy, míg a másik oldalon hat tulajdonos volt az adásvételi szerződés alapján a két föld csíknak. Olyan széles volt mindkét csík, hogy a lóval pár kört mentek és már meg is történt a szántás, mindkét nadrágszíj közepén voltak a gyümölcsfák és a szőlő.
Vélelmezhetően a 100 éves korában meghalt Komáromi Mihály a Lőrinc apja lehetett. A másik komáromi házban az előzőekből tudható, hogy nagyobb volt a népsűrűség.
Az előzőkben nem akartam széttördelni a témát, ezért ide a végére teszek még kettő újsághírt, amelyek a 100 évesen meghalt Komáromi Mihályról szólnak. Ezek azt írják, hogy anno amikor gróf Batthyány Lajos miniszterelnökünket elfogták és vitték ki az országból fogságba, akkor nem Jánosházán történt a mentési kísérlet, hanem Sárvárott.
Ebből a két verzióból a jánosházi tűnik megalapozottnak a dokumentáltság alapján. De nem voltunk ott, így nem tudhatjuk, hogy nem történt-e meg kétszer. Történészek vitatkoznak rajta, hogy melyik igaz. Az eddigi kutakodásom alapján a jánosházi esetnél szólhatott Batthyányi a felszabadítóihoz. Sárvárott az apácáknál szállásolták el őket és ott már elszigetelték őket a külvilágtól az előző napi tapasztalat alapján. Még szalma alját is alig kaptak a fekhelyhez.
Röviden lehetett itt is szabadítási kísérlet, amiről a foglyok nem tudtak. Így nem került bele a foglyok memoárjába, amelyeket feldolgoztak később hiteles forrásként, de az ikerváriak szájhagyományába beleégett a tett. Az ikerváriakban erős volt a Batthyányihoz való kötődés, a sárváriak pedig kétszer is megválasztották Batthyányt képviselőjüknek.
Nem egyszerű egy témát abbahagyni. A Komáromi család névhez a fentieken kivül még több keresztnévhez kapcsolódik még, mint például Lajos, László, Tibor, Éva. József, János. Rajtuk keresztül sok hír köthető még ikervárhoz, pár kulcsszó ezekből a hírekből: selyemhernyó tenyésztés, traktoros, cukorrépa termesztés, burgonya termesztés, I. VH-s veszteség, vitézé avatás, matematikus, pedagógus, történész, tűzoltó, stb. Most már tényleg nem írok ide egy sort sem, mert nem kerül ki a fiókból a cikk.
