Templomunkat, mint műemléket és a kisközösséget összetartó erő kézzel fogható bizonyítékaként mutatom be. Természetesen a plébánosokról sem feledkezek meg, hisz ők töltötték meg élettel a falakat.
A különböző vallás hívei mindig jelen voltak a faluban. 1569 és 1651 között az evangélikusok, majd 1674-től a római katolikusok tették ki a többséget.
Valószínűleg már az 1073-as esztendőben, azaz Salamon király korában is lehetett valamilyen templom itt.
1332-ből származik a Szent György névre keresztelt szentély.
Birtokomban van egy kis kulturális emlék kiadvány a templomunkról, ami tükrözi az itt élő emberek hozzáállását a közösségi élethez, egyben rávilágít a múlt megőrző tevékenységükre is.
A közösség számára a templom és a hit mindig meghatározó volt.
Ezt a pár lapos kiadványt szeretném elérhetővé tenni azok számára, akiknek már nem jutott belőle.
A Magyar Katolikus Lexikonból idézem a településhez kapcsolható részeket itt. A lexikon interneten a következő linken érhető el - http://lexikon.katolikus.hu/
A kiemelt részekből érdekes információkat tudhatunk meg a harangjainkról, a papok és nővérek életéről. A kis képre kattintva tekinthető meg a kiemelt részek.
A kiadványban olvashattunk a templom felújításairól, de nem csak az szépült meg mostanság, hanem a plébánia is. Erről a kisképre kattintva elérhető linket olvashatunk. Egy 2008-as évi zarándoklatról, pedig itt láthatunk képeket.
Ikervári templom harangjainak hangjait is megidézném. A 72 cm átmérőjű nagy harangot 1893-ban öntötte Wiener Neustadtban Hikzer Peter. A 98 és 56 cm átmérőjűt Szlezák László öntötte Budapesten 1930-ban. A harangokról általában itt olvashat az érdeklődő.
2007 nyolcadik hetében (február 19 és 25 között) a Kossuth rádió déli harangszóját az ikervári templom szolgáltatta. Apropóját Gróf Batthyány Lajos születésének 200 éves évfordulója szolgáltatta. Itt hallgatható meg.
A másik felvételen a halotti harangozás hallható, mely 2003.03.02-án szólt Édesapámért. A háttérben a hitelességet bizonyító hangokkal itt hallgatható meg a felvétel.
Tekintettel, hogy az internet szorosan kapcsolódik a munkámhoz (jórészt azon élek), így eléggé sűrűn belebotlok érdekességekbe. Mivel adott volt a lehetőség, így gondoltam kigyűjtöm, hogy kik voltak a papjaink 1777 és 1935 között. ABC sorrendben vannak most, majd ha egyszer késztetést érzek rá, akkor összerendezem idősorrendbe. A forrás könyv címlapját mutatom be először, maga a forrás elektronikus formátumban a következő linken érhető el.
Fontosságát abban is látom, hogy ez egy olyan időskálát ad a falu életébe, melynek segítségével más történeti események is elhelyezhetők az idősikon.
Batthyány Lajos emlékezete címmel 2008-ban megjelent Zichy Antónia gyerekeihez írt levelére alapozva egy könyv, mely tartalmaz egy rádióhangjáték mellékletet is.
Melyben találkoztam egy rejtélyes kérdéssel. Ki is volt az öreg ikervári pap 1849 januárjában? Akit az osztrák katonák nem engedtek be a kastélyba. S valószínűleg a korának is betudható, hogy Zichy Antónia a nyögéri papot kérte meg, hogy utazzon fel Pestre és értesítse férjét a veszélyről.
A válasz megfejtéséhez segítségül kaptam az ikervári plébánosok és káplánjaik listáját.
Végül pár szó Dancsecs józsef és Königmayer Károly plébánosok életéről.
Ki volt dr. Pénzes Balduin? Miért kellene ismernünk?
A második kérdésre egyszerű a válasz, a falunk szülötte és születésének századik évfordulója lesz 2010 szeptember 5.-én. Az első kérdésre röviden talán azt mondhatnánk, hogy az 1945 augusztus 9.-én elindult katolikus hetilap, az Új Ember első főszerkesztője volt.
Bővebben pedig azok adjanak választ erre, akik ténylegesen ismerték az embert és munkásságát. Életrajza és az évek során az Új Ember újságban Szeghalmi Elemér tollából megjelent írások is elolvashatók itt. De Szijártó Gábor egykori diákja által írt emlékállító írását is elérheted, ha a szokásos módon a kis képre kattintasz.
100 éves születésének évfordulóján megemlékeztek Pénzes Balduinról és munkásságáról Ikervárott. Márványtábla került az emlékére a templom belső falára. Erről készült egy videó riport és megjelent elektronikus formában is.
Gondolom nem sokan láthatták ezt eddig. Azon az oldalon ez a hír aktualitását veszíti, de nekünk az érintettségünk révén fontos emlék lesz a későbbiekben, így átvettem a riportot. Remélhetően nem lesz szerzőjogi bonyodalom belőle, a készítőket és forrást is jelölöm.
Még tavaly nyáron felkerült a honlapra Pénzes Balduin életéről egy kis összeállítás, ami itt érhető el. Tekintve az emléktábla és a megemlékezés helyszínét, ezt a hírt a templom témájához kötöm.
Sárvári kápolna avatásán elhangzott beszéd 1844-ben - Mayer József plébánostól.
Intelmekkel az életre, a halál kapcsán.
Sárvár nincs messze, a gyűjtésemkor elém került, megvettem. Feldolgoztam a témát, elküldtem a Sárvár Anno-hoz 2019 őszén, semmi reakciójuk nem volt, nem érte el az ingerküszöbűket egy ilyen régi anyag, de tapasztalatom alapján inkább valamilyen emberi gyengeség, érdek áll többnyire az érdektelenség mögött.
Tekintve, hogy a jó sors rám bízta ezt a kis kiadványt, nem lehetek vele mostoha. Kérem elnézni nekem ezt a kis kitérőt, lehet, hogy valakinek fontos lehet pár gondolat az írásból.
