Kutakodásom során az egyik Batthyányival kapcsolatos könyvben találkoztam egy rejtélyes kérdéssel. Ki is volt az öreg ikervári pap 1849 januárjában? Akit az osztrák katonák nem engedtek be a kastélyba. S valószínűleg korának is betudható, hogy Zichy Antónia a nyögéri papot kérte meg, hogy utazzon Pestre és értesítse férjét a veszélyről.

Batthyány Lajos emlékezete címmel, és  gróf Batthyány Lajosné Zichy Antónia visszaemlékezései férje fogságáról és haláláról alcímmel rendelkezik az említet könyv, mely Zichy Antónia gyerekeihez írt levelén alapszik, ami Elemér fia levéltárában került megőrzésre. 2008-ban adták ki ezt a könyvet, ami tartalmaz két audió CD-t is, melyeken rádió hangjáték formájában meghallgatható a történet.

Röviden felidézem a korabeli történéseket. 1849. január 2.-án osztrák katonák jelentek meg a kastélyban Batthyány Lajos ingó és ingóságainak zár alá vétele miatt. Ekkor Batthyány Lajos, Deák Ferenc, Majláth György, Majláth Antal és Lonovics József egri érsek békeküldöttség keretei között kereste Windich-Gratz-t, akit végül Bicskén találtak meg január 3.-án. Ekkor esett meg, hogy nem fogadta Batthyányt  a küldöttséggel Windich-Gratz. Majláth György adta elő a küldetésük célját, de az osztrák főparancsnok teljes feltétel nélküli megadást követelt, tárgyalásról szó sem lehetett.  A küldöttséget elszállásolták és csak 8.-án kisérték fel őket Pestre, amit időközben elfoglaltak. Még aznap este Batthyány Lajost lefogták a Károlyi palotába és bebörtönözték.

Visszaugornék időben és térben, január harmadikára és Ikervárra.  A fenti könyvből idéznék pár sort, amit Zichy Antónia írt gyerekeinek:

"Az öreg plébánost, ki a katonák ott léte alatt több ízben hozzám akart jönni utána nézni, mi történik a kastélyban, nemcsak hogy nem eresztették be, hanem igen gorombán utasították vissza a bajonétot feléje tartván."

"Könnyebben lélekzettem, mikor harmadikán reggel elhagyták végképpen a falut, mert lehetőség volt valamit tenni, valakit találni, ki rászánná magát, a veszélyes utat Pestre megtenni, hogy azonnal mentől előbb Lajost felkeresse és neki tudtára adja az ellene történt eljárást, Úti levelet nem lehetett kapni és pár napig tartott volna, mindenféle bizonyítványokat kelletett beadni az út indoklására. Szomszédjaimat, Erdődy S.-t, Vidost nem akartam felszólítani, az elsőnek neje volt, a másik el volt foglalva saját dolgaival, Königmayer nyögéri plébános eszembe jutott és éppen, mikor ezen eszmém jött, őtet arra a lépésre felszólítani, jelentették őt, ő is hallotta, hogy katonák vannak a kastélyban és átjött utána nézni és megtudni, mi oknál fogva jöttek és mi történt Ikervárott?

Előadván neki tervemet, azonnal nagy készséggel ajánlotta magát arra a veszélyes útra; nagy kerülettel (császári tábort el kelletett neki kerülni úti levele nem lévén) ért ő négy nap alatt Pestre, de fájdalom, Lajost már nem találta ott. Bicskén volt küldöttséggel, Pesten pedig látván, hogy minden magyar készült onnét távozni és részint Debrecenbe, részint onnét szét az országba mentek, ő sem mert tovább ott maradni, hogy minden perczben Windishgtarz herceget várták, és mentül előbb vissza, hazafelé sietett intő szavak már akkor minden esetre későn jött volna, ha visszaérkezését is bevárta volna, mert tulajdonképpen már Bicskén fogoly volt, csak becsületszavára volt még szabad ott és visszajövet Pestre is még félnapot."

.........................................................

"Königmayer (most kanonok Szombathelyen) 14 nap múlva jött csak vissza, nem tudott nekem egyebet mondani, minthogy Lajos Bicskére ment a küldöttséggel, és hogy onnét valószínűleg Olmützbe ment a császárhoz. Azt is hallotta, hogy lakásunkban úgy, mint a Károlyi-féle házban császári katonák szállásolva vannak. Ennél fogva azt hitte, hogy a család elutazott, nem is merte magát sokat mutatni, azon czélt Lajossal találkozni úgy sem érhette el, tehát mentől elébb visszasietess, anélkül, hogy valakivel csak találkozhatott volna, kire izenetemet bízhatta volna! Azért mégis örökké hálás maradok Königmayer úrnak, ki ezen nehéz és veszedelmes megbízást elvállalta; hogy sikere nem volt utazásának, azzal ő nem tehetett."  (12 - 14. oldal)

Ki volt az ikervári öreg pap?

Nos az öreg pap, Dancsecs József plébános volt, akit nem engedtek be az osztrák katonák a kastélyba. 1825-től 35 éven át, 1860-as haláláig szolgált plébánosként Ikervárott. Dancsecs József 1788-ban született, 1849-ben 61 éves volt. A 30 éves Molnár József ikervári káplánhoz és az ekkor 31 éves Königmayer Károly nyögéri plébánoshoz képest volt öreg. Dancsecs Józsefről készülget egy önálló oldal.

Haller László plébános gyűjtésében Molnár József szerepel, mint, aki 1848. januártól – 1849. februárig Ikervárott volt.

Az 1935-ben kiadott Szombathelyi Egyházmegye Története című műből (III. kötet) a következőket tudhatjuk meg. Molnár József 1819. június 9.-én született Söptén. Molnár István és Palkovics Erzsébet szülőktől. 1847. szeptember 30.-án szentelték fel. Káplán volt Ikervárott 1847 és 1849 között, majd 1849. augusztus 11-től 1874. december 8.-án bekövetkezett haláláig Oladon szolgált. Vagyis a történések idején 30 éves volt csak!

Visszatérve a kiinduló történethez elidőznék Königmayer Károly plébánosnál. Stílszerűen mondva személye megérne egy misét. Nem ikervári, de kapcsolata a Batthyányi családdal még többször fontos számunkra a most említett eseten kívül is. A "hegyfalusi levél" megírója, majd a Batthyányi ellen történt vizsgálat egyik fő kihallgatottja, aki Deák Ferenc és Széchenyi István temetésén beszédet mondott, országgyűlési képviselő,stb. Érdemes róla megemlékezni, amit egy hajdani keresztlevél kapcsán fogok megtenni majd, ahol is Édesanyjával voltak a keresztszülők.

Haller László plébános úr összeállított egy listát az ikervári plébánosokról és káplánokról, amit mindjárt közkincsé is teszek:

A színeknek jelentősége van, pirossal írt személyek voltak a papok, a kékkel írtak a káplánok.

Dancsecs plébános úr 1788-ban született az adatok alapján, így 1849-ben 61 éves volt. Königmayer Károly Miksa a nyögéri pap ekkor 31 éves volt, így már az öreg pap viszonyítás jobban érthető.

Ki is volt az a Königmayer Károly Miksa, aki szolgálatokat tett Batthyány feleségének?

Königmayer Károly

Forrás

Született Szombathelyen 1818. júl. 4-én K. János és Donászy Julianna szülőktől. Teol. tanulmányait a budapesti egyetemen mint a központi papnevelde növendéke végezte. Tanulmányainak befejeztével korhiány miatt szentelhető nem volt, a kőszegi Kelcz-Adélffy árvaházba került mint segédgondnok (1838. nov. -1839. jún.), majd Skublics József családjánál Zalabesenyőn volt nevelő (1839-45). Felszentelve 1841. aug. 4-én. 1845-ben plébános lett Nyőgéren, 1863-ban Zalaegerszeg plébánosa lett s egyben ker. esperes és tanfelügyelő, Zala vármegye 1847-ben táblabírájává választotta. 1868-ban Sz. Miklósról címzett madocsai apát lett, Szenczy püspök Kopsz J. és Lipovics I. segédletével júl. 28-án benedikálta. 1873-ban székesegyházi kanonokká neveztetett ki, 1874-ben pápóci perjel, 1876-ban őrkanonok, 1883-ban vál. tribunici püspök, 1886-ban éneklőkanonok, 1891-ben olvasókanonok lett. Meghalt 1892. június 22-én Szombathelyén. 1861-ben és 1881-ben országgyűlési képviselő volt.

Szabó Imre halála után ő volt a király jelöltje a szombathelyi püspökségre (l. Hidasy Kornél naplóját), de Róma vétót mondott a kinevezés ellen. A vétó okát nem sikerült megtudnunk. Jeles szónok, kifogástalan pap volt. Németül és franciául is beszélt. - Az 1848-iki egyházmegyei papi gyűlésnek jegyzője volt.

Körl. 1892. VI. 1648. sz.: "Egyházmegyénk egyik jeles tagja húnyt el ő benne. Halála egyaránt veszteség az Egyházra és a Hazára, mert egyaránt hű fia volt mindkettőnek. Kiváló képzettsége, humanitása és egyházi hivatásával párosult hazaszeretete által a közélet terén is általános tiszteletet és elismerést vívott ki magának. Őszinte testvéri fájdalommal kísértük őt az örök nyugalma helyére." - Sz. E. T. II. 81, 82, 110, 328, 359. l.           

Magyar Katolikus Lexikon - Kőnigmayer Károly Miksa (Szombathely, Vas vm., 1818. júl. 4.-Szombathely, 1892. jún. 22.): választott püspök. - A teológiát 1838: a KPI-ben végezte. 1838. XI-1839. VI: a kőszegi Kelcz-Adelffy árvaház s-gondnoka, 1839-45: Skublics József családjában nev. 1841. VIII. 4: pappá szent. 1845: Nyőgér plnosa, 1848: az egyhm. papi gyűlés jegyzője, 1863: Zalaegerszeg plnosa, 1868: madocsai c. apát, 1873: szombathelyi knk., 1874: pápóci perjel. 1881: Szabó pp. halála után ~t jelölte a kir. a szombathelyi székre, de a Sztszék elutasította. 1883: tribunici vál. pp. - 1861: Hollán Ernő után a kőszegi ker., 1881-84: a sárvári ker. ogy. képviselője. Vallásos költeményeket írt. - M: Egyh. gyászbeszéd... gr. Széchenyi István... hamvai felett... Nagykanizsa, 1860. - Gyászbeszéde Deák Ferenc fölött... 1876. febr. 7.... (Adatok Zalam. tört-éhez. Nagykanizsa, 1876. II:22.) - Utóda a tribunici c-en 1892: Holtházy János. T.E.

     LBE:581. - Vas vm. 1892:30. - M. Sion 1893:852. - Szinnyei VII:51. - Géfin II:328; III:220. Arck.                            Forrás

Königmajer Károly irodalmi tevékenységként feldolgozta Mózes halálát: Mózes halála (Őrangyal, 1844.), tudhatjuk meg Staud Géza: Orientalizmus a magyar romantikában - című művéből. Forrás