Batthyányi Lajosról olvasgatva többször emlegették különböző írásokban, hogy egyetlen nyomtatott írása van igazán. A Magyar Gazda 1842. évi második számába Az ikervári répaczukorgyár ismertetéséről címmel írt egy kicsit mezőgazdasági, kicsit ipari, kicsit gazdasági szemléletű cikket.  Felkeltette az érdeklődésemet a létezése. Elmentem a Szabó Ervin Könyvtár Budapest archívumába és segítséggel felkutattam a cikket (B051/135). Célom csak annyi, hogy elérhetővé tegyem az érdeklődők számára. Pár gondolatomat fűzöm csak hozzá, mint egyszerű olvasó. Úgy gondoltam, hogy ez az írás hozzátartozik Batthyány összképéhez, főképpen mivel unikum is egyben.

Fent az éves kötet borítója látható.

Az éves tartalomjegyzékből kiemeltem az ipari részt. Ebből kiolvasható, hogy milyen fontos téma volt abban az időszakban a cukor gyártása. Természetesen az örök téma, a pálinkafőzés mellett, a gőz felhasználása, vagy a kukoricamorzsoló, mint újdonság is megjelent az újságban.

Olvastam valahol, hogy a cukorgyár megnevezés nem teljesen állja meg a helyét, hisz a cukor gyártása a répában történik valójában. A gyárban csak kivonják a répából a cukrot :-)

Csak az első pár sorban zavaró a cikk archaikus nyelvezete. Fellelhető benne a kor cikornyás fogalmazása és a műszaki nyelv még nem kellően kifinomult volta. Mindezt összevéve érdemesnek tartom elolvasni az ízes nyelvezete végett eredetiben. Először azt gondoltam, hogy  majd átírom olvashatóbb alakba. De aztán úgy gondoltam, hogy a tartalom és a forma ebben az esetben együtt érvényesül igazán. Végül sikerült olvasható kivitelbe hozni a képeket, mert ügye azért ne feledkezzünk, meg róla, hogy ez egy 169 éves forrás!

Fontosnak tartom a cikket még az adat gazdagsága végett is! Jó pár cikkben olvastam téves adatokat. Például, hogy mikor is épült az ikervári cukorgyár? 1930 vagy 1939? Mennyi répát dolgoztak fel évente, stb.

Az utolsó lap alján jobb oldalon látható egy felkérés az újabb cikk megírására. Nem tudom miért nem lett folytatása, hisz komoly szerepet vállalt az iparosodást támogató egyesületek megalakítása terén és azért a cikkből kiolvasható az írói vénája is. Sokoldalúan közelítette meg a témát, felhívta a figyelmet az előnyökre, hátrányokra és nehézségekre. Sőt még a végén egy összefoglalást is tett, pontokba szedve a főbb problémákat. Látható, hogy ekkor már a magyar nyelvet is jobban birtokolta, mert ne feledjük, hogy csak 24 éves korában, hazaköltözése után kezdte elsajátítani a magyar nyelvet igazán.