Megyehíd és Ikervár között,  a falutól mintegy kilométerre lévő keresztet 1911-ben  Kondor József szombathelyi kőfaragó mester készítette. Szerencsém volt, hogy megtaláltam ezt a kis információ morzsát, de ha már rá leltem, akkor közzé is teszem. Feiszt György írt róla egy emlékezést is, gondolom az ő céljával is egybevág, ha ezt is megosztom az érdeklődőkkel.  Egy kis képet nyerünk arról, hogy akkor sem volt problémamentes az élet, de a küzdelemnek és a munkának volt és van értelme.

Az anyag eredeti forrása: Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 17. évf. 1-2. sz. / 1990   128-131( tekintettel arra, hogy máshol találtam rá)

 

 

FEISZT GYÖRGY -  KONDOR JÓZSEF KŐFARAGÓMESTER EMLÉKEZETE

A helytörténeti kutatás adósságai közé tartozik az útmenti szobrok kápolnák, feszületek és a temetői keresztek vizsgálata. De nemcsak a helytörténet kutatás hanyagolta el ezek vizsgálatát, hanem a néprajz és a művészettörténet sem fordított kellő figyelmet elemzésükre. Vitathatatlan ugyanakkor, hogy ezek globális feltárása nemcsak egy ember, de még kisebb munkacsoportok számára is erőt meghaladó feladat. Nem kis mértékben ez volt az oka annak, hogy ezidáig a kőemlékek feldolgozását, területi alapon kísérelték meg. Helytörténeti pályázatok kisebb dolgozatok végeztek adatgyűjtéseket ebben a témában. Mi most az alkotóműhely oldaláról próbáljuk a kérdést megközelíteni.

Mint köztudott Vas megye igen gazdag országút mellett felállított szobrokban, keresztekben.1 Ezek a sokszor 80-100 évet megélt kőfaragványok az esetek többségében rossz állapotban vannak, a rájuk vésett feliratok, évszámok már lekoptak. Van azonban az emlékeknek egy csoportja amelyek talpazatán a "készítette Kondor" felirat még jól olvasható. Ez indított bennünket arra, hogy a kutatást elkezdjük. "Az ipartestület elöljárósága mélyen megrendülve fogadta a gyászhírt, amely Kondor József kőfaragómester úr elhunytát jelentette. A boldogult példaképe volt a képzett és iparáért élő iparosnak, ezért emlékét a szombathelyi ipartestület elöljárósága jegyzőkönyvben örökítette meg." Ezekkel a sorokkal emlékezett meg az ipartestület Kondor József haláláról.2 A 69 évet megélt mester kőszegi polgárcsalád gyermekeként született 1867-ben. Ipariskoláit Pesten és Grazban végezte. Önálló iparos működését 1896-ban Kisczellben kezdte meg min kőfaragó.3  Műhelye a Kossuth utcában lévő házának udvarán volt. Másfél évtizedes kisczelli működése idején is folytatta tanulmányait és szobrász képesítést szerzett, ahogy erről a celldömölki ipartestület lajstrombejegyzése tanúskodik.4

Tehetségét nemcsak fennmaradt szobrai dicsérik, hanem méltóképpen bizonyítják az ipartestület segédnyilvántartásai is. Népmesei fordulattal élve azt mondhatjuk "messze földön ismert" mester volt, hiszen Selmecbányától Zágrábig, szerte az országból jártak hozzá a kőfaragó legények a szakma fortélyainak elsajátításáért. A Kondor család képzőművészeti tehetségét nem csak az apáról fiúra szálló kőfaragó hagyomány mutatja. A képzőművész zsenialitása Kondor József testvérének unokájában Kondor Bélában testesült meg. Sajnos semmiféle információval sem rendelkezünk a kőfaragóhely mindennapjainak működésére vonatkozóan. Kondor József műhelyének iratai sem levéltárban, sem pedig a család őrizetében nem maradtak fenn. Nem sikerült fellelnünk mintakönyveit és semmit sem tudunk a kövek beszerzésének forrásairól.5

Kondor József 1909-ben határozta el, hogy működésének színterét Szombathelyre teszi át. A Széli Kálmán /ma Savaria/ utcában vett meg egy telket 22 ezer koronáért. Lakóházat terveztetett és itt kívánta felállítani kőfaragó műhelyét és raktárát. Elképzelése nem várt ellenállásba ütközött. Első fokon azzal utasították el, hogy a tervezett lakóház földszintes, ezért nem illik az utcaképbe. Ekkor a Weiss Oszkár céggel terveztetett emeletes háztervet nyújtott be.6

Az igazi küzdelem azonban ezután következett. A szomszéd telkek tulajdonosai nem járultak hozzá műhelyének telepítéséhez. Beadványukban arra hivatkoztak, hogy a kőfaragás és fűrészelés zajos, egészségkárosító tevékenység. De elutasító álláspontra helyezkedett a város mérnöki hivatala is. Városrendezési és esztétikai szempontokat hoztak fel, amelynek alapján kőfaragó műhely és sírkőraktár telepítését nem támogatták. Ez az álláspont azért is érthetetlen, mert a Széli Kálmán és a Szt. Márton /ma Thlbuhin/ utcák közötti területen két másik Rudetz és Viola féle sírkőraktár is működött már akkor. Erre az ellentmondásra épített Kondor József is fellebbezésében és joggal feltételezhette, hogy az elutasítások indokai mögött a konkurens cégek megfoghatatlan és bizonyíthatatlan félelmei húzódtak meg. A közigazgatási huzavonát végül is a belügyminiszter 1912. márciusában kelt véghatározata zárta le, amely a Kondor cég működésének akadályozására felhozott indokokat törvényes alap nélkülinek nyilvánította.7

1928-ban a szombathelyi iparkiállításon Kondor József munkásságát aranyéremmel tüntették ki.8

Károly és Béla nevű fiai az ő műhelyében tanultak és 1930-tól Kondor József fiai cégelnevezéssel apjuk iparát folytatták.9

A Kondor cég munkássága az államosításig zavartalanul folytatódott. Az emlékmű készíttetők itt rendelték meg a szovjet hősi emlékmű talapzatának és az Éhen Gyula szobor javításának munkálatait 1950-ben.10

Ebből a műhelyből került ki az Entzbruder gimnázium (1962) az SZTK palota és a Derkovits lakótelep alapköve (1963) valamint a Hősök szobrának alapzati köve is (1964).

Kondor József munkássága véleményünk szerint önmagában is érdemes volna egy művészet szempontú feldolgozásra, de mindenképpen szükséges volna egy a megye területén, utak mentén temetőkben álló kőszobrászati emlékek topografikus felmérésére, értékelésére.

A szombathelyi műhely utcai része

       JEGYZETEK

1. Itt is köszönetet mondok Kovács Jenőnek aki e témában végzett gyűjtőmunkája eredményeit a legnagyobb készséggel bocsátotta rendelkezésemre.

2 Vas Megyei Levéltár /VaML/ Szombathelyi ipartestület iratai 1396/1935.

3. A magyar ipar almanachja. Bp. 1929.424.p.

4. VaML Szombathely város polg.mestir. III.648/1912  Az iratok kőzött a celldömölki iparlajstrom kivonatának másolata. Tanulmányaira Id. a 3.sz. jegyzet A felsorolásból valószínűsíthető, hogy a szobrászatot Bécsben tanulta.

5. Ezúton is köszönöm Krisztiánná Kondor Máriának, hogy a családi iratokat és fényképeket betekintésre ill. közlésre átadta.

6. VaML. Szhely. Polg.mestir.III. 648/1912

7. u.o.

8. mint3.sz.

9. u.o.

10. Kondor Mária közlése
     

Kondor József által készített szobrok, keresztek

Csipkerek: Szt. József szobor 1911 (a templom előtt),  Szűz Mária szobor 1911 (a templom előtt)

Gencsapáti: Szt. Flórián szobor 1913. (Hunyadi u.223.)

Gyöngyösfalu: I. világháb. emlékmű. 1923.

Mersevát: Mária kis Jézussal szobor 1905. , Kereszt (Kelemen J.) 1925.

84-es országút: Rábapaty-Zsédeny között  Korpuszos kereszt 1913.

Rum: Könczöl István pléb. síremléke 1912. (temető)

Vép: Oszlopos szentháromság szobor (1913). , Pietás kereszt 1917. (Rákóczi u.42.)

Vámoscsalád: Kereszt 1917. (templomkert)

Megyehíd és Ikervár között az országút mellett  Kereszt 1911.

Rábahídvég: Madonna szobor 1915.

Sárvár-Rábasömjén: Kereszt (Kupi M.és fiai) 1926.

Sárvár: 88.út vasúti átjárónál  Kereszt (Szálai István és neje) 1900.

Szombathely-Zanat: (Zanati u.67.)  Kereszt (Kiss J. és neje) 1920.

Jánosháza: (Damjanich u.39.) Kereszt é.n.

Kissomlyó: temetőkereszt

v20101024