Manapság már teljesen természetes, hogy megnyitjuk a csapot és folyik a víz belőle. De csak 50 évet kell visszautaznunk az időben és nincs csap a lakásban. 50 éves évfordulóját ünnepli a vezetékes víz Ikervárott, a víztorony pedig már 52 éves lesz idén.

Miért fontos lépcsőfok a vezetékes víz megléte a falu fejlődésében?

Mikor kezdtük a vezetékes víz kiépítését Ikervárott?

Milyen problémák merültek fel korábban és mostanság?

Mikor lett szennyvíz hálózata Ikervárnak?

Mi lesz akkor, ha elöregszik a karéjos vasbeton víztornyunk?

Mi lesz akkor, ha elfogy alólunk a víz?

Mi lesz akkor, ha katasztrofális szennyezés éri a Rábát a tisztítóból?

A kis képen a víztorony éjjeli építésének felvétele látható, amit Jarina József fényképezett.

Miért fontos lépcsőfok a vezetékes víz megléte a falu fejlődésében?

Nálunk könnyen megoldható volt az ivóvízhez való hozzájutás a faluban, ástak egy kutat és kézi erővel elérték a vizet. De ennek jósága sok mindentől függött. Mennyi vizet lehetett kimerni a kútból, hogy ne apadjon el, milyen gyorsan telik vissza? A víz mennyisége függött az időjárástól, mennyi eső vagy éppen hó esett?

Ha a mennyiség elegendő volt, akkor még kérdéses volt a minősége. Iható, egészséges? Itt beszélhetünk a szennyezettségről, illetve a víz összetételének problémájáról. Ez utóbbi okoz fog betegségeket, gyomor bántalmakat. Arzénes vízről hallomása lehet sokaknak, Békés és Csongrád megyében még a mai napig a határérték felett van ez az érték, persze lehet vitatkozni, hogy ott is élnek 80-90 éves emberek. Akkor mi van? Jó kis házi pálinka védő hatása?

A szennyezettség pedig a vérhas, tífusz járványok kiindulója volt. Honnét jött a szennyezés? A kútba beledöglött állatok tetemétől kezdve az állatok trágyadombjából, vagy éppen az emberek által használt kültéri illemhelyek, nevén nevezve a pöcegödrökből jött. A fekális baktériumok okozta hatást hamar felismerték az emberek, ezt úgy próbálták elkerülni, hogy a telek elejére ásták a kutakat és a telek végére vitték a szennyezést. Egy a Felszabadulás előtti felmérés alapján a falusi lakosság 90%-a saját kútból nyerte vizet és ennek 67%-a nem volt megfelelő minőségű.

Ebből a fenti példából megérthető, hogy a vízmű nem csak a jó víz odavezetéséből kell hogy álljon, hanem a szennyvíz elvezetését is kezelni kell.

Most már tudjuk a feltett kérdésre a választ. A jó víz az egészséget jelenti, ami a munkaképességet és a fejlődést hozza.

Amilyen könnyen létesítettünk a Rába partján kutat, olyan nehéz volt az élet a hegyen (Kemenes-hát) lévő községek életében. Honnét volt vizük? Volt pár forrás, de azok csapadék függő vízhozamúak voltak. Leásni nem volt értelme olyan mélyre. Ezért például 1906-ban Bejcgyertyános kiépítették a vezetékes vizet. Lent a hegy lábánál,  a Herpenyőhöz közel készítettek egy nagy kutat és onnét emelték fel 30 méterre a vizet tartályokba, amiből osztották szét tovább.

1963-ban építettek egy hidroglóbuszt és akkor korszerűsítették a rendszert. 1964-ben Nyögér, majd 1970-ben Sótony is a fejlődés útjára lépett.

Valószínűleg ezek is kiváltói voltak az ikervári akaratnak, felnéztek a hegyre és úgy érezték, hogy lemaradtak 1971-ben. Pedig nekünk volt elég és jó vizünk a Rába kavics rétegének köszönhetően a kutakban.

A Vas Népe cikkéből megtudhatjuk, hogy 1971. október 14.-én csütörtökön, a falu nem mondott csütörtököt, hanem megalapította a vízmű társulatot.

Az alakuló ülésig a falu magánszemélyeinek 89%-a igent mondott. Ehhez  jött még az intézmények, iskolák, munkahelyek.

Tekintve, hogy a régi lakóházak nem rendelkeztek kiépített vízvezeték rendszerrel, ott ez lényegesen magasabb költséget képviseltek, amit nem biztos, hogy ki tudtak fizetni. Az újabb házak pedig rendelkezhettek saját kútból vett vízvezetékkel, őket meg azért nem szorította a belépés.

A jó vízért mélyebbre kellett fúrni, ez az elején nem volt olyan erős érv a belépéskor. Ikerváron a falu magját képező házak, a házhelyek több száz évre visszamenőleg ugyanott vannak. Tekintve a gyakori tűzvészeket és az állattartást, így nagy vízhozamú kút volt minden portán.

6 ezer forint és természetbeli munkavégzés volt a belépés feltétele. A cél a telekhatáron belül megjelenő kerti vízcsap. Amihez a kerítés mellett kellett ásni és kibetonozni egy vízóra aknát minden telken, majd utána egy kerti csapot létesíteni. A következő lépések már a tulajdonosra voltak bízva. Bevezeti a lakásba, vagy vödörrel hordja be a vizet.

A vízmű társulat elnökének Jarina Józsefet választották meg, aki ekkor 54 éves volt. Róla ITT és ITT olvashatunk a honlapon. 

Gyerekként a kút és vödör változat mellett nőttem fel. Építkezésünk kezdetekor az első munka a kút ásása volt, a vízmű is épült közben.

A Vas Népe már egy évvel korábban beharangozta a vízmű megvalósulását.  1970. augusztus 5.-én jelent meg az itt olvasható hír.

Pontosítanék. A vízmű társulat csak következő évben alakult meg, a napi 440 m3 vízhozam sajnos a végén a 100-at sem érte el, nem oldódott meg a falu vízellátása.

A csattanó csak sok-sok év múlva jött elő, amikor kiderült, hogy a falunak van ugyan víztornya, de a telek amin áll, az nem az övé.  Azért megoldották, a telket megkapta a falu.

Nem közismert, de nem ez az első víztorony Ikerváron, az elsőről ITT olvashatunk.

1974. augusztus 17.-én átadták a vízművet Ikervárott ünnepség keretében. A Vas Népe cikke elején olvashatjuk, hogy a torony már lassan kettő éve áll. Még arra hívnám fel a figyelmet, hogy a 10 milliós bekerülési költségből 3 milliót a lakosok álltak és még 1,5 milliós társadalmi munkát is beleadtak.

Csak azért hangsúlyozom ki ennyire, mert a 2022-ben elindította a Magyar Állam az Integrációs Programot a vízművek kapcsán. Röviden, nem adnak pénzt a vízközművek fejlesztésére,  a hangzatosan megfogalmazás szerint átveszik az ellátás felelősségét. Magyarán ingyen elviszik azt , amire a lakosok adták össze a pénzt és társadalmi munkát. De hogy ha lúd akkor legyen kövér, a később megvalósult szennyvíz rendszert is kérik. Sok választást nem hagyva. Remélem, majd valaki megcáfol, hogy nem is így volt.

Ez kérem kevéssé burkolt államosítás, némi hivatalos maszatolással, a kilátástalanság víziójának felfestése az önkormányzatok elé, mivel nem a lakosság dönt, így egyszerűbben átmegy a dolog. Viszik a hálózatot, a berendezéseket, az ingatlanokat, aztán majd privatizálják pár év múlva és az éltető természet adta ivóvizünk többe fog kerülni, mint az orosz gáz. Ez utópia lenne? Elhiszi valaki, hogy csak akkor van pénz a fejlesztésre és az üzemeltetésre, ha az államé? Ha marad a falu tulajdonába, akkor nincs rá meg ugyanaz a pénz? A mi adó forintunkból gazdálkodik az állam, vagy inkább garázdálkodik.

Petőfi Sándor - FÖLTÁMADOTT A TENGER...  

Utolsó versszaka így szólt 1848-ban:

Ha ma élne, biztos így fejezné be:  

                                   Akié a víz, az az úr!

Jegyezd vele az égre

Örök tanúságúl:

Habár fölűl a gálya,

S alúl a víznek árja,

Azért a víz az úr!

A puding próbája az evés, a víz próbája az ívás. Arra talán még elég lett volna, de itt az emberek mosni, mosogatni, fürödni és pár elvetemült egyén még kertet is szeretett volna locsolni.

A Vas Népében 1975. június 27.-én jelent meg Dr. Fülöp József írása, amiből megtudhatjuk, hogy az egy éve átadott vízmű nem ad elég vizet. Pedig még csak fél terheléssel üzemel a rendszer.

Ikervár lakóházainak nagy része már több száz éves telekhatárokon nyugszik. Leszámítva az "új" utcákat, mint a Virág és Ifjúság utcákat. A falu a múltban többször leégett, ezért minden portán volt a tűz oltásához és az állatok itatásához elegendő vizet adó ásott kút. Ezek egy része került betemetésre, illetve a használaton kívüliség okán elszennyeződésre.

A tervezéskor 210 liter/perc vízhozammal számoltak, amikor a kút elkészült már csak 160 liter/perc, amikor pedig már a torony is állt csak 100 liter/perc volt a kapacitása a rendszernek.

Ráadásul a szivattyú is elromlott. A dátumokat is érdemes megnézni. A meghibásodás és a cikk megjelenése között eltelt 14 nap. Kettő hétig nem történt semmi beavatkozás.

Hamar rájöttek, hogy egy kút kevés, főként ha a falu még fejlődik is. 1981-ben már volt második kút, de az sem ment le 250 méter mélyre, így nem lett boldogság a vége.

1995-ben már a harmadik kutat is megfúrták. A következő 1996. június 10.-ei cikkből megtudhatjuk, hogy ez a kút volt a felelős egy szennyeződésért, amit március 20-ai méréskor kimutattak. De még az április 24-ei ellenőrzés során is fogyasztásra alkalmatlan volt a víz, a klórozás mellett is. Számoljunk csak! Nem tudni mióta szennyezett a víz, de 64 napnak el kellett telnie mire lezárták a szennyezett hármas kutat.  Így legalább három hónapig  a falu lakói a fogyasztásra alkalmatlan vizet itták.

A vízmű szerves részét képezi a szennyvíz csatornarendszer kiépítése. Az 1974-hez képest 2007-ig eltelt pár év, 33 év! A Vas Népe 2007. július 12.-ei cikkéből megtudhatjuk, hogy lesz csatorna Ikerváron és egy szennyvíztisztító is kilenc település szennyvizének tisztítására. A szennyvíz tisztító állomás Meggyeskovácsi felé  épült meg. A lakosságnak ingatlanonként 300 ezer forintba került a kiépítés és várható átadás 2008-ban lesz.

Az ivóvíz áramlása könnyen megérthető, fent van a víz a magas glóbuszban és a helyzeti energiája révén nyomást fejt ki a vízre, ami így könnyen veszi az akadályokat. De a szennyvízzel más a helyzet, annak a gravitációs energia kevés a rendszerben. A lakóházból gravitációval kifolyik a gyűjtő csatornába, ahol még az első útján szintén gravitáció mozgatja, de egyszer csak már nincs lejjebb. Ekkor lép üzembe az átemelő pont. Ikerváron öt darab is van, 1,6-2 m magassági és 4,5 - 7 l/s mennyiségi emeléssel.  Végül a 9 km-hálózat összegyűjti és továbbítja a szennyvíztisztítóba a szennyvizet.

Ott egy "eleveniszapos" rendszer és kémiai kezelés révén tisztul a víz. ebből lesz némi száraz anyag, a "tisztított" víz pedig megy a Rábába. A tervezéskor 9 l/s kifolyó vízzel számoltak, de azóta újabb falvak csatlakoztak a rendszerre. Megértem, hogy 1670-szeres a hígítása a Rábának, de a napi 80 liter vegyszer, ami mentesítésre kell, az is a Rábában végzi. Legalább ne Ikervár fölé tették volna közvetlenül, hanem például Rum mellé. Akkor nálunk még akár fürödni is lehetne a Rábában kockázat nélkül.

Szigetszentmiklósnál 2020 decemberében hatezer liter fáradt olajat engedett bele Soroksári-Duna-ágba. A rendőrség fél év után rámutatott egy tököli férfire, mint gyanúsítottra, de az nem vállalta hazugságvizsgálót és nem tett vallomást sem. 2023 októberében megszüntették az eljárást, nem bizonyíthatóság indokkal. Ilyen csak egy következmények nélküli országban lehetséges, nem hiszem, hogy a rendőrök maguktól voltak ilyen "ügyetlenek". A védekezés költsége 380 millió forint volt, 6700 liter olajjal szennyezett vizet és 200 tonna olajjal szennyezett talajt távolítottak el. A gyanúsított  szippantós autóval járt és neki lett volna dolga a szennyezések ártalmatlanítása. Később visszautalok erre a cikkre.

Ha abban a kilenc faluban, akinek a szennyvize az "ikervári" tisztítóba kerül, valamilyen extra szennyezés történik, akkor mi lesz az ikervári Rába szakasz élővilágával? Valaki észleli, mielőtt katasztrófa történik? Le lehet zárni a kiömlést a Rábába? Napi 500-770 m3 szennyvizet, hogyan tudnak megállítani? Van vész forgatókönyv, Havária terv erre?

Mi lesz akkor, ha elöregszik a víztorony a falunkban?

Már az 52. évét tapossa, jobban mondva azóta állja az időjárás viszontságait. Az 1973-ban épült karéjos víztoronycsalád egyik tagja Mindszenten kiszolgálta idejét. 35 kg robbantó anyaggal három lábát kihúzták alóla és ledöntötték. Az ikervári torony csak 32 m magas és 150 m3-es, míg a mindszenti 50 m magas és 500 m3 kapacitású volt.

A kép fölé vitt kurzor hatására a dőlés egyik pillanata látható.

A 2023.10.10.-ei torony robbantásáról egy videót javaslok megtekinteni a YouTube csatornán ITT, szerzőjének neve "kirandulasokidojaras" Az új víztorony beemeléséről is forgatott 2024.02.13.- án, ami ITT tekinthető meg. Mindkettő video nívós, nem csak technikai kérdés a drón használata, az ember szeme, akarata nélkül csak eszköz marad.

Mi lesz akkor, ha elfogy alólunk a víz?

Semmi sem tart örökké, nem vagyunk spórolósak, sőt pazarlóak vagyunk. Szombathely és térségének már régóta nincs elegendő ivóvize önmagának. Attól, hogy a víznyerő rétegünk szélébe fúrtak Pecölnél, ami közelebb van Szombathelyhez, attól még az alattunk lévő vízből táplálkoznak. Az igényük pedig csak nő, már 2019-ben kiszámították, hogy szükség lesz közvetlenül Ikervár mellett létesíteni 20 kutat a jövőben.

A termál víz, ami mélyen van a lábunk alatt, az sem végtelen mennyiségű. Szombathelyen  két termál kút, sárvári viszonylatban öt kút  üzemel (van 6. is) – gondoljunk csak bele, hogy napi 2686 m3 víz kivétele van engedélyezve a fürdőknek Sárvárott és ez nem friss adat, azóta épült még pár új luxus hotel.

Szakemberek próbálkoznak szabályozással megvédeni a vízadó rétegeinket az elszennyeződéstől. A talajvizünk már nem iható, a rétegvizünk is veszélyben az ipar által. Elég egy akkumulátor gyár a környékre és oda az egészség és az "olcsó" ivóvíz. Ahhoz, hogy a szennyezett víz iható legyen költséges eljárások kellenek. Egy biztos, szabályozókkal nem lehet megoldani, mindig vannak meggondolatlanok, felelőtlenek, illetve profit érdekeltek.

Mi lesz akkor, ha katasztrofális szennyezés éri a Rábát a tisztítóból?

Még egy kósza gondolat a szabályzókról. Tudott volt, hogy alattunk van jó víz két elérhető rétegben. Mégis gyakorlatilag a két falu közé a védett vízréteg fölé hozták össze a kilenc település szennyvízét és annak kockázatát.

Miért nem Rumnál építették meg a tisztítót, ahol közel a Rába? Rumhoz bekötött falvak szennyvíztermelése 385 m3 naponta, míg Meggyeskovácsi és Ikervár 335 m3.  Vagyis a többet mozgatják tovább a tisztító felé jelenleg. Ha Rumnál lett volna a tisztító,  akkor a szennyvíz kellően felhígult volna a Rábában, amíg az ivóvízbázishoz ért volna. Jelen állapotában a szennyvíztisztító Ikervár felöl 240 m3, míg a Rum irányából 480 m3 terhelést kap. Az az alacsonynyomású berendezés  ami Rumtól nyomja tovább a 2/3-ot, az Ikervártól is tudta volna nyomni az 1/3-ot a másik irányba.

2019-ben a távlati ivóvízbázis védelmére létrehozott övezet szép és jó terv. Egészen addig, amíg a társulat hét községének környezetéből nem érkezik olyan szennyezés, ami borítja a rendet. Lásd szigetszentmiklósi esetet, a katasztrófához nem kell 6 m3 fáradt olaj, jöhet itt más vegyszer is.

Szennyvíz kérdés vízikönyvi száma: Rába/1082 - 2009-ből, a távlati ivóvízbázis védőövezet kialakításának vízikönyvi száma: Rába/903 - 2019-ből. Ma már talán máshogy döntenének és nem hoznák ide a szennyezést és annak kockázatát. Lesz mit inni majd Szombathelynek? Mert az a 20 db tervezett kút nem a két szomszédos falut látná el valószínűleg.

A dolog pikantériájának tekinthető, hogy a megyeszékhely Vörösmarty u. 2-ben kapta meg az engedélyt a tisztító létesítése, majd ugyanitt kérték a védőövezet kialakítását rá 10 évre. A védőövezet nem tartalmazza a másik hét települést, vagyis onnét bármikor jöhet  ide a probléma, ha helyben nem is lesz. Közérthető példával, nálunk és a szomszéd faluban tilos a hígtrágya és trágyalé leürítése, de a másik hét faluban nincs tiltás rá. Viszont a "tisztított" lé nálunk megy a Rábába.

Remélem, ha beüt a vész, akkor lesz egy bátor ember, aki a duzzasztót lezárja és a vízerőműnél megnyitják a leeresztőt, hogy a szennyezett víz ne a falu melletti hosszabb folyószakaszt szennyezze, hanem a csatornán kerülje el a falut. Legalább az egyik ág megmeneküljön, ne legyen egy "holt" águnk, mármint egy kipusztult élővilágú Rábánk.

Havária terv - azonnali intézkedések leírása. Reméljük a legjobbakat, hogy létezik és nem csak nevében él, hanem alkalmazható is. Ha nyilvános, akkor jó, mert akkor mögötte van azok neve, akik megalkották és a nevüket adják hozzá. Ha titkos, akkor csak a fióknak készült és a haszna, a felelősség vállalása kétséges. Ha beüt a katasztrófa, akkor nincs sok idő keresni a döntéshozót, aki először tájékozódni akar, mert félti az asztalát, közbe a víz meg folyik, hátán a problémával. Az idő az, ami egy katasztrófa előtt van, de annak bekövetkeztekor nincs. Ha Rumnál lett volna a tisztító, akkor egyrészt felhígult volna míg ideér, másrészt lett volna egy hosszabb időablak a beavatkozásra. Ha a probléma a kipalánkozott csatornán folyik le, az a kisebbik rossz. A nagyobbik rossz, ha a lassabb folyású fő ágban rakódik le a szennyezés, ami hosszabb is és a partja fákkal, bokrokkal tarkított. Ne feledkezzünk meg az erdei állatokról sem, akik a Rábánkból isznak. Nem tudják a kitett táblát értelmezni, hogy fogyasztásra alkalmatlan a víz. Addig gondolkodjunk, amíg van időnk.

v20240329