Ikervár első víztornya?  Vezetékes víz 1896-ban?

Mikor épült Ikervárott az első víztorony? A válaszadók 99%-a rávágja, hogy 1973-ban épült a víztorony.

Mikor volt vezetékes víz Ikervárott először? 1974-ben épült ki a vízhálózat.

Nem az Ő hibájuk, hogy nem tudják a helyes választ. Kihalt az a korosztály aki még látta gróf Batthyány Lajos győri főispán, vagy a fiumei kormányzóként aposztrofált gróf víztornyát 1896-ban.

 

Kevesen tudják, hogy a vízerőmű áramának köszönhetően az ikervári kastélyban ugrásszerű fejlődés történt 1896-ban és azt követő pár évben. Pontosan nem lehet megmondani, hogy milyen sorrendben kerültek megvalósításra az egyes felhasználási módok. Az egyik ilyen volt a vezetékes víz a kastélyban és a szökőkutak táplálása, hogy ne csak az alap áram felhasználásokról beszéljünk, mint a világításról, ventillátorokról, a villanyvasalóról, az elektromos szivargyújtóról, a villany hajfodorító vasról, vagy éppen a lovas kocsik kivilágításáról ne is beszéljünk. Ne feledjük 1896-ot írunk! 1896-ban épült az erőmű, 1899-ben készült az a felmérés, amiről 1900. április  7.-én tartott előadásában Dalmady Ödön a Magyar Mérnök és Építészegylet előtt, ebből készült egy nyomtatott könyv, melyből sok értékes információt megtudhatunk.

Víztorony, de hogy megy fel oda a víz? Szivattyúval, no de mi hajtja azt? Ehhez kellett a vízerőmű árama. Annak odavezetése és felhasználása technikailag nem volt egyszerű akkor még. A Batthyány kastély kertjébe, a Rába felőli területen a híd felé vezető úthoz közel építettek egy 6x4 m-es kis házikót, ahol a kastély transzformátor állomása volt. Dalmady Ödönnek, illetve Divald Kornélnak köszönhetően megcsodálhatjuk ezt a helyiséget belülről. Nem érdemes elmenni mellette anélkül, hogy figyelmesebben ne néznénk meg, sok mindent elárul. De ne fussunk előre.

Transzformátor házról beszélünk, de nem a mai értelemben vett transzformátort látunk. Egy kis kitérőt engedtessék meg itt, ami átugorható, de igyekszem egyszerűen fogalmazni. A vízerőmű nagyfeszültségű egyenáramot termelt, amit forgó transzformátorokkal alakítottak át a helyi világítási hálózat és a motorok számára. Az egyenáramot nem tudták elvinni nagyobb távolságra, ezért nagyfeszültséget generáltak, azt vitték el és a drót végén indukciós elven működő nyitott vasmagos tekercsekkel váltakozó áramot generáltak, azt hasznosították.

Jött három magyar, Bláthy Ottó Titusz, Zipernowsky Károly és Déri Miksa, akik szabadalmaztatták a ma ismert zárt vasas transzformátort 1885-ben. A transzformátor váltakozó feszültséget szolgáltatott, jó hatásfokkal és sok más előnnyel rendelkezett. De az ikervári rendszerben 1896-ban még nem ezt alkalmazták.

Visszatérve a képre, a helyiség közepén ezt a forgó transzformátort látjuk, sőt még a szíjhajtást is megfigyelhetjük, amin keresztül egy szivattyút hajtanak meg és azzal töltik fel a Rába vízéből az épület mellett lévő 20 méter magasan lévő egy köbméteres víztartályt. Tehát ekkor volt Ikervárott először víztorony. A víztorony a kert  öntözésre, az üvegházba és az istállókba jutatta el a gravitációs úton a vizet, de még a kastély parkban lévő 7 szökőkutat is ellátta. A víz pótlására megfelelő szivattyú kellett, de az erről szóló technikai adatok sántítanak. Azt írják, hogy 150-180 percenkénti fordulattal töltötte a víztornyot a szíjhajtáson és áttételeken keresztül a szivattyú.

A képről tudjuk, hogy 1899-es állapotot mutatja. A szembe lévő fal bal felső részén jön be a nagy feszültség az erőműből, a sötét falitáblán van a „biztosíték” tábla, utána a komoly kapcsoló szekrényeken mindenféle mérőműszer segített a szükséges feszültség beállítására. Ekkor a terhelésként jelentkező fogyasztók száma erősen befolyásolta a rendszer üzemkészségét.

A kis asztalon jó szemmel látható a korabeli telefon, mely biztosította a kastéllyal és a többi transzformátor állomással a kapcsolatot.   A helyiségben egy gépész adott ügyeletet, látható, hogy jó kis fatüzelés kályhája volt a sarokban. Az természetesnek mondható, hogy a kosárfonás bölcsőjének mondható Ikerváron fűzvesszőből font kényelmes karosszékekkel volt bebútorozva az állomás. Nem éppen ipari környezetre utal a két futószőnyeg sem. Kettő lámpa is lóg le a plafonról világításként. Elkülönítve, de itt volt még beépítve 82 db Tudor féle akkumulátor cella is, így vihar, vagy üzemszünet esetén is volt áram.

Ha már láttuk belülről  az áramot (helyesebben esetünkben a feszültséget) szolgáltató helyiséget akkor hogyan nézett ki maga a víztorony? 20 méter magas vasvázas szerkezeten fent egy köbméteres víztartály.

A torony készítői valószínűleg a duzzasztó hídszerkezetét készítők lehettek, akik már helyben voltak, bizonyították a hozzátésüket a vasszerkezetekhez, no és azzal már végeztek és így volt szabad kapacitásuk is. Láthatunk két vastag csövet a víz számára és egy elég veszélyesnek tűnő létrát a karbantartó számára.

Hol is volt a víztorony körülbelül? A fenti kép nagyon jó kiindulási alapot szolgáltat a helyzetének behatárolásához. Ha megnézzük a templom tornyot, akkor az pont derékszögelésben van, mert nem látjuk a torony egyik oldalát sem. Ezt erősíti meg még az, hogy az akkor még iskola, ma már óvoda épület emelet részének hátsó tűzfalát viszont szög alatt látjuk. Ide rakok egy képet, amin a fentieket ábrázoltam.

Rendelkezésünkre áll egy légifotó darabka a www.fentrol.hu jóvoltából, amin mintha még meglenne az épület a kerítés mellett. A víztorony korabeli képén látható egy vadgesztenyefa, ami az úttest szélén volt a kerítésen kívül, tehát nem az épület előtt áll. A légifelvételen éppen építik az új Rába hidat és akkor az utat közelebb hozták a kastély kerítéséhez, az ott lévő árkot betemették. A képeken azért olyan széles az út. Illetve a légifelvétel 1972-es készültekor már nem állt az iskola mögötti épület sem, amely a tornyos képen látható volt még. Az 1980-as képen már nincs nyoma. A légifelvétel kicsit torzít mert a felvétel szélén volt ez a részlet.

Nem beszéltünk még a vezetékes vízről. Azt egy kútról biztosították a kastély mellől. Lent az alagsorban volt egy 1 Lóerős villanymotor, ami szíjhajtáson keresztül egy kettős nyomású szivattyút üzemeltetett. A helyiség ablakán keresztül a kútból  a kastély padlásán lévő tartályba vitte a vizet, ahonnét ellátták az összes helyiséget folyóvízzel 1896-ban!

Azért ne feledkezzünk meg a világításról, mint a leglátványosabb felhasználásról.

A kastély parkját 5 db nagyfényerejű ív lámpa világított meg.

A kastély különböző származási helyről és korból származó lámpáit modernizálták.

De nem csak a kastélyt, hanem a személyzet lakásait, a konyhát, mosókonyhát, istállókat, azok udvarait, sőt a falu lakóházaiba is jutott a fényből.

v20230306