Batthyány Lajos bélyeggel nem bővelkedünk, de azokban sincs sok köszönet. Nem igazán vagyunk jók abban, hogy megköszönjük Neki azt a tevékenységet és önfeláldozást, amit meg szeretnénk.
1981-ben adták ki az első bélyeget, születésének 175. évfordulójára. Akkor tévesen azt gondolták, hogy 1806.02.14.-én született. Ma már tudjuk, hogy 1807.02.10. a pontos dátum. No és az 1 Ft-os címlet sem igazán tükrözi a hálánk nagyságát.
1999-ben került kiadásra - Az 1848-49 évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulója II.- sor. A 24 Ft-oson Bélyegen Görgey Arthur (1818-1916), a 27 Ft-oson Batthyány Lajos (1806-1849), a 32 Ft-oson Bem József (1795-1850) látható. Ekkor még Batthyány 1806-os születési ideje tartotta magát. Ez a bélyeg még nem szerepel a leírásomban.
A 2007-es Batthyány Emlékév kapcsán került kiadásra a 135 Ft-os címletű bélyeg. Ekkor már tudták mikor született, csak azzal nem foglalkoztak, hogy olyan esemény legyen a bélyegen, ami pozitív és Batthyányhoz köthető. A felhasznált kép egy meg sem történt és dicsőnek sem mondható eseményt ábrázol!
 |
1981.02.14. a bélyeg kiadásának dátuma, az akkor ismertnek vélt születésnap alapján készült a 175. születési évfordulóra. De mint fentebb írtam tévesen azt gondolták, hogy 1806.02.14.-én született. Most már tudjuk, hogy 1807.02.10-e a pontos dátum. Barabás Miklós 1848-as litográfiáját használták fel. Pedig az 1848-ban ugyancsak általa festett Batthyány kép színesben jobban illett volna a megemlékezéshez, igaz költségesebb is lett volna. Lehet látni, hogy egy költséghatékony bélyeg került kiadásra. MPIK:3441 Mi is az a litográfia? A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából - görög eredetű szó, kőről való nyomtatást, kőrajzot jelent. A síknyomtatás elvén alapuló grafikai eljárás, a korai nyomdatechnikák egyik legfontosabb eljárása. Az így előállított nyomatot is litográfiának, vagy kőnyomatnak nevezzük. Ezt az eljárást Alois Senefelder találta fel 1796-ban. Az olaj és a víz kölcsönös taszításának elvén működik. Egy simára csiszolt porózus kőlapra, többnyire mészkőlapra speciális, koromból és zsírból készült litográfiai krétával rajzolnak. Ez a kőrajz. A rajzra nyomdafestéket raknak, amit az olajos felületen megtapad, a kőlap vízzel benedvesített részein viszont nem, így az odakerült festék egyszerű eljárással lemosható. A nyomtatásra szánt papírlapot a kőlapra helyezik, majd hozzápréselik. A nagy nyomásra az olajos részek átadják a festéket, így jön létre a litográfia. |
Itt most egy amatőr kritikája következik, egy amatőr munkáról! 2007-ben eljött Batthyány születésének 200. évfordulója, végre ünnepelnénk, tiszteleghetnénk emléke előtt, de ez is csak úgy "magyarosan" sikeredett.
|
Vegyük górcső alá először a háttér képet. A bicskei békeküldöttséget ábrázoló képről minden Batthyányival foglalkozó tudja, hogy egy fiktív eseményről készült kép. A békeküldöttséget vezető Batthyány Lajost Windisch-Grätz nem fogadta, a képen a kiutasítást láthatjuk, de ismert, hogy személyes találkozóra nem került sor ekkor. Nem hiszem, hogy Batthyány munkásságának az lenne a fénypontja, hogy utolsó lehetőségben reménykedve békeküldöttséget vezet, melyben a tárgyaló partner elutasítja a személyét és tárgyalási szándékát. Windisch-Grätz feltétlen megadást követelt. Miért ezt használták háttérként? Ismertnek kellett lebbie a tervező előtt is, hogy ez nem egy pozitív esemény volt, sem Batthyány, sem a az 1848-49-es szabadságharc szempontjából. Dilettantizmus? |
Batthyány sem fest sokkal jobban a bélyegen. A fej megrajzolásakor - hasonlóan az 1981-es bélyeghez - a Barabás litográfia volt a kiinduló kép. Megérdemelte volna Batthyány életútja és a 200 esztendős évforduló, hogy a másik színes Barabás képet használták volna alapként. A szakállát sikerült a természetellenességig átrajzolni. Úgy néz ki, mintha leette volna valamivel szegény. Nem hiszem, hogy nem lehetett volna kicsinyíteni rajta annyit, hogy ne fejezze le grafikailag Batthyányt. Miniszterelnökünk csak az akasztás megszégyenítésétől félt és azért követett el öngyilkossági kísérletet. Ha tudta volna, hogy ilyen bélyeg lesz róla, tán még a szakállát is levágta volna. |
Nem posztom eldönteni, hogy Batthyány melyik cselekedete lett volna alkalmasabb inkább az ábrázolásra. De sok Batthyány kutató tudott volna segíteni a bélyeg tervezőjének anno az emlékévben, javasoltak volna megfelelőbb témát.
A téma utóéletéhez tartozik, hogy már előttem szóvátették ezt az "magyaros" ünneplési bakit.
Miután kiírtam magamból a mérgemet, rá pár napra botlottam bele egy írásban az interneten. 2007-ben, az évfordulós bélyeg megjelenésekor már felrótta a szarvas hibákat Bartos Mihály helytörténész a készítőknek. Nézve az elkövetett hibák számát, bizony a szakmaiság nagyon megkérdőjeleződött ebben a munkában. Bár ő sokkal finomabban fogalmazott.
Hadd javasoljam a cikket elolvasásra, mert szakmailag összefogott és információkban gazdag az írás. Az említett oldal on-line itt érhető el. A már megszokott módon biztosítom az off-line megnézhetőséget is, de ez nem teljeskörű. Az eredeti oldalon a képekre kattintva némileg nagyobb méretben nézhetők meg és még sok információ olvasható más témákban is az oldalukon.
Gratulálok a Klauzál Gábor Társaságnak tevékenységéhez, talán egykor lesz egy hasonlóan aktív Batthyány Lajos Társaság is?
ui.: az 1999-es bélyeg beszerzés alatt van még