1948-ban kiadtak egy asztali naptárt a szabadságharc eseményeit leírva.

Ez nem meglepő, ha a 100 éves évfordulóra gondolunk.

De az már nem szokványos, hogy ezt francia nyelven tették.

Az 1948-as, háború utáni fotók is elég érdekesek. Érdemes megnézni a lerombolt Lánchidat vagy a Gellért hegyről akkor látható ideiglenes pontom hidakat.

Magyarázkodásra szorulok, mivel nem szorosan kapcsolódik Ikervárhoz. De mivel kettő ilyen 100 éves évfordulós naptáram is van már, érdemesnek tartom közkincsé tenni őket. Nem lehet összevetni őket, mindkettő más jellegű, mindkettőnek megvan a saját érdekessége.

 

Ez is egy olyan dolog, ami nem Ikervár, de talán megérthető, hogy nem tudtam elmenni mellette. Pedig erősen igyekszem az olyan kérdéseket kerülni, amelyeket már mások feldolgoztak. Vagyis nem megírni Batthyány élettörténetét vagy a szabadságharc történéseit.

A gyűjtögető életmód egyik hátránya az elcsábulás. Miért is kellett nekem pénzt áldoznom egy általam nem beszélt nyelven kiadott asztali naptárért, amely az 1848-49-es szabadságharc történetét foglalja össze franciául egy pár szóban? A naptár oldalon pedig a háború utáni romos Budapest 1948-as állapotú képei vannak?

Mi lehetett az apropója a kiadványnak? Mert mi azért a Trianon után nem szerettük a franciákat még annyira, bár magának a francia népnek semmi köze nem volt  az elcsatolásokhoz. Gondolom a Párizsiak sem olyan naptárra vágytak 1948-ban, amin a budapesti romokat nézhették egész évben, volt nekik is elég saját romjuk. Bár a magyar virtusban benne van, hogy ha a szomszéd tehene is megdöglik, akkor könnyebb a lelkünknek. Lehet, hogy eme népi bölcsességet akartuk megosztani velük, baráti alapon?

A naptár képei a jobb oldalon lévő képre kattintva érhetők el egy újabb oldalon megjelenítve. Nagy helyfoglalásuk végett az egy másik tárhelyre kellett költöztetnem.

A szokásos album funkciók a rendelkezésünk állnak. Egy kattintással középre, közép méretben kerül a kiválasztott kép. Az oldal nyilakkal lehet vándorolni előre-hátra.

A már kinagyított kép felett jobb oldalon lévő nagyítóval még nagyobb méret is elérhető.

 

 

A szövegek tekintetében a kedves szomszédomtól kaptam segítséget, aki lefordította a képaláírásokat röviden. Így rálátást kapunk, hogy milyen más összefüggések alapján is lehet szemlélni egy ország fejlettségi állapotát. Gondoljunk itt a török 150 éves uralomra, amikor nem voltunk önálló országként megjeleníthetők.

   

I-II.

Európa népe a barikádokon

A győzedelmes forradalom ünnepe Párizsban.

Petőfi Sándor a magyar Camille Desmoulins, aki forradalmár költő volt és nem volt 27 éves, amikor mártírja lett a nemzeti függetlenségi háborúnak és jelentős jegyzeteket hagyott az utókornak az 1848 évi szent várakozásról, ami elhozza a népek tavaszát. „Láttam, hogy Európa napról-napra közeledik egy csodás fennkölt mozgalomhoz, olyan volt, mint az állatok földrengés előtt vagy napfogyatkozáskor. Az egész kontinens vágyott a szabadságra, egyre fenyegetőbben követelték Itáliában 1848 első napjaiban az eddigi elnyomott belső tűznek ki kellett törnie Róma falai közül. IX. Pius reformista pápa is feldúlttá vált látva a feldúlt tömegek felvonulását. Néhány nap múlva Palermo és Nápoly is fellázadt . ”Bezárkóztam – meséli Petőfi a feszült várakozás óráiban- és szemeim felemeltem a földről a jövő felé.

III-IV.

A berlini polgárok forrongása, Bécsben a kormány engedményeit a vár előtt kihirdeti.

Hirtelen az ég a földre esett, a jövő jelenné vált, a forradalom kitört Itáliában, amíg a hír a Dunán ideérkezett vér folyt Milánó utcáin is és a nép Velencében is háborgott. Marx és Engels már megírták és kiadták Londonban a Kommunista Kiáltványt. Mindamellett a világ szeme Párizsra vetült. Párizsban a nagy forradalom még élt számtalantúlélő emlékében, de még haboztak a tavaszi kezdéshez. Lajos Fülöp trónja ingadozni kezdett. Úgy tűnt valami visszatartotta a rebellis lázadó erőket. Az annyira várt forradalom mégis kitört. A februári forradalom kisöpörte a királyt. Petőfi a híreket Provencban kapta meg erről.”Éljen a köztársaság” írta  Némán és elszántan írt, de feltüzelve, mint egy tűztorony. Igyekezett Pest felé, ahol lelkesedés általános volt, de megnyugtatta magát, hogy még semmi sem történt nélküle. Petőfi megfigyeli az eseményeket, szenvedélyesen lelkesedik a következményektől. Németországban fellángolt a forradalom tüze és kezdett elterjedni és végül felgyújtotta Bécset is. A kishercegek egymás után meghajoltak a népakarat előtt. Berlin barikádokat emelt, habár IV. Frederic- Guillauke az utód mégis véres napokat okozott. Bécsben III.13.-án tört ki a forradalom és ott is fegyvert fogtak. A nép győzedelmeskedett. A magyar forradalom fiatal titánjának órája elérkezett. Petőfi elhatározta hogy cselekedni fog. „Csak azért hívtak, hogy felszólítsam a tömegeket. a maradékot istenre bízom és azokra akiknek hitvallásúk hogy folytassák a megkezdett ügyet. Ilí módon született Pesten Petőfi akaratára 1848 márciusának eszméi. A magyar forradalom ily módon fellángolt a bámulatos költő égő lelkétől.

Január

Kilátás Budáról és Pestről 1848-ban a csaknem befejezett Lánchíddal.

A dupla város többször lett lerombolva a történelem véres századai alatt. A XII. században a tatárok rombolták le. 200 évvel később a neve Buda-Regia lett Zsigmond és Mátyás Király uralkodása alatt fényes pompája elárasztja Európát. Évszázados harcok után a török világhatalom 1541-ben elfoglalja Budát 150 éven át a gótikus csipkézett kövek és márványpaloták rommá válnak a kezük alatt, amikor 1686-ban az európai csapatok segítségével visszafoglaltuk Budát, kő kövön nem maradat.

Mindennek ellenére a nemzet csodákat tett a XIX század első felében létrejön a Tudományos akadémia,  a Nemzeti Múzeum, Széchenyi hídja csaknem elkészült, a Nemzeti Színház már épül és híres tudósaink oktatnak egyetemünkön. A királyi palota is befejeződik még akkor is, ha a bécsi udvar nem tartózkodik ott. Költőink és Íróink újrateremtik irodalmunkat, buzdítva a zseni Petőfi által. Az annyit szenvedett magyar főváros várja 1848-ban a forradalmi átalakulást.

Február

A Pilvax kávéház a magyar forradalom galériája

Nem véletlenül Shakespeare a kávét lázító italnak hívta. 1789 óta mindenhol Európában a forradalom a kávézókban született. Pesten a Pilvax Kávéház amit régebben Café reneszánsznak hívtak. 1848. III. 15.-én a forradalom galériája címet kapta. Ott található a történelmi asztal „a nép véleményének asztala”, ahol az asztal körük csoportosult Petőfi a fiatal demokratákkal, írókkal, költőkkel, újságírókkal és az egyetemi ifjúság vezetőivel. Ez az a hely, ahol az egyetemisták lelkesedtek Kossuth, Széchenyi, Batthyány személyéért és szembeszálltak Pozsonnyal. A falakon láthatjuk Marat és Robespierre portréját. Általában a forradalomra vonatkozó francia eszmék ott tűntek fel. „Évek óta – írja Petőfi a jegyzeteiben – a francia forradalom története új hírnöke a világnak, az én különleges olvasmányom, a reggeli és esti imáim, a napi kenyerem, amiben az emberiség második megváltója a szabadság hirdet új igét. Kevés pesti polgár tudja, hogy a Pilvax kávéház fiataljai szítják a szabadság tüzét és néhány nap múlva Petőfi lángba borult lelke fel fogja gyújtani az egész várost.

Március

Nemzetgyűlés a Nemzeti Múzeum előtt március 15.-én.

A márciusi eszmék előestéjén a pozsonyi fiatalság képviselője hozta a hírt a Pilvaxba „a forradalom kitört Bécsben”, a nép felkelt a barikádokra Petőfi az aki először megtörte a csendez, „és mi még vacillálunk?” aztán írja emlékeiben – döntöttünk arról mit kell tennünk azonnal, sőt holnap. Logikusan először a fő feladata a forradalomnak a sajtószabadság. A program tehát adott és másnap kinyomtattuk cenzúra nélkül a Nemzeti Dalt és a 12 pontot, amiben összeírtuk a nép követeléseit. Aztán a későbbiekben tájékoztatjuk a népet, bejelentjük a gyűlést a Múzeum kertben a zuhogó eső ellenére. Itt találkoznak először a fiatal forradalmárok és a parasztság a polgársággal.

Április

Gróf  Széchenyi István és nagy műve a Lánchíd.

Gróf Széchenyi István – akiről Kossuth azt a dagályos jelzőt adta „a legnagyobb magyar” nem volt forradalmár. Mégis ő forradalmasította a magyar népet, „Elképzelésem szerint – hangoztatta- és az én mély (vallási) érzéseim szerint azt kívánnám, hogy hazámban minden  ember akiket isten teremtett azonos jogokat kapjon, azonos terheket viseljen. Majd lázasan írta a híres újságjában: „az örömmel telíti szívemet, ha arra gondolok, hogy sikerülhet az, hogy a leggazdagabbak egy újjal sem érinthessék a szegények haját. Gyűlölt minden terrort, humanista, politikus, nagy építő volt. Megalapította a Tudományos Akadémiát, szabályozta a folyókat, először bocsátotta vízre az első gőzhajót, vasúthálózatot épített, gyárakat hozott létre, megszervezte az első lovasfutamot. Megépítette Budapest első állandó hídját, amit felrobbantottak, a tönkretett híd volt a legfájdalmasabb seb városunkban.

Május

A képviselők felvonulása a Kristóf téren 1848-ban.

A király  „a magyar megbeszélés keretében” szentesítette az utolsó rendi törvényhozó gyűlés reformtörvényeit. Természetesen Bécsben, a választási időszakot megnyitották de a magas adók következtében a népből kevesen kaptak választási kártyát. Petőfi jelöltségét elutasították a választáson. A reakció látványos volt. Ezen időben Bécs bedobta Jellashichot a horvát bánt és a nemzeti kisebbség  titkos  instrukcióktól megfosztva szemben állt a magyar kormánnyal. Feltételezték az intrikát, de a miniszterek nem mertek nyíltan szembefordulni az árulókkal., ők várakoztak. Petőfi ösztönösen érezte a veszélyt. Nyilvánosan árulta, árverésre bocsátotta a könyveit és a pénzt „a haza oltárának” áldozta. „a szakadék szélén állok”- írja kiábrándultan, mélyben vagyok koronázatlanul, de létezem a megkapott forintomat az újra felfegyverkezéshez adja. A márciusi eszmék kábulata kezd elmúlni. A nemzet meglepődve megállapítja, hogy a költőnek igaza volt, „ Nekünk kell a szabadságunkat harccal kivívni”.

Június

A forradalmi nemzeti gárda eskütétele a városháza előtt

A különböző nemzetiségű népek lázongása elkezdenek szétáradni az egész országban. Nyilvánvaló, hogy ebben a császári reakció keze van ami ezt a tűzet felszította. A magyar kormány egy proklamációt  hirdetett ki. Hazánk délvidéki részét megtámadták a lázadók. Minden igaz hazafinak egyesülnie kell, hogy megmentse az országot. Ezek az események korlátozták a „haza függetlenségét”.

Buda és Pest 2000 nemzeti gárdistát állított fel. de a miniszterek még legálisak. Minden hiábavaló. A költő legújabb érvelése: a mi átalakulásunk biztosan véres lesz, de törekednünk kell arra, hogy minél kevesebb vér folyjon.”

Időközben a kultuszminiszter felfedte, hogy az oktatás a legszomorúbb nemcsak a kisebbség körében, de a magyarok körében is. Nem meglepő, ha a költőt a saját népe sem érti. De Petőfi nem gyengül el „saját magányában”. „Én – kiált fel – azoknak írok, akik nem értenek, üldöznek – békében akarok élni magammal és nem a világgal.”

Július

A megválasztott első nemzetgyűlés ünnepélyes megnyitója.

Az első nemzeti képviselőválasztás után a nemzetgyűlés összeült a Redoute-ban Pesten. Petőfi néhány sorban megörökíti ezt a történelmi eseményt. 1848. július 3.-a felhőtlen csodálatos nyári reggel, az utcák tele vannak emberekkel. A Duna parton a nemzeti gárdisták csapatai vannak, a terem galériája zsúfolásig tele van. A képviselők nagyobb része gálában van öltözve, de az ábrázatuk nem ünnepélyes. A Dunának háttal lévő elnöki szék ezen alkalommal egy bíborvörös baldachinnal van letakarva Szent István emlékére. Lejjebb az elnöki fotel alatt van a hordozható emelvény az elején a magyar címerrel és koronával. Délben megszólalnak az ágyúk, István főherceg Magyarország megújítója. Mint ahogy a Pesti Hírlap állítja, megjelenik amikor István főherceg átkelt a hídon a nemzetőrök eljátszották az „ Isten óvja” és az Osztrák uralkodó himnuszát. Minden úgy volt, mintha a magyarok nem vettek volna részt a forradalomban. Vihar előtti csend.

Augusztus

Redoute, ahol a nemzetgyűlés tanácskozik

Az oszlopokkal díszített épületben a sötét napok kezdik rányomni a bélyegét a nemzetgyűlésre. Időközben Jellasics megmozdulásai lázadásba csapnak. Amikor a titok kiszivárgott, hogy Bécs támogatja 150 ezer forinttal a déli magyar területet, Kossuth kért a parlamentben 200 ezer katonát és a szükséges pénzügyi segítséget. A képviselők felugrálva a helyükről kiabáltak: „Egyetértünk vele” Miután lecsillapodtak, Kossuth újra szóhoz jutott és érzésektől remegő hangon mondta:” Önök egy emberként támogattak és én leborulok ma nemzet nagysága előtt.”

De fogyott az energia, a megvalósítás mértékének esélye lassacskán csökkent. Petőfi a fájdalomtól felkiáltott: „a délvidéken bezsákolják a levágott magyar fejeket, és ki vállal kezességet észak és kelet Magyarországért, ki ad garanciát nyugaton Ausztriának, kinek álnok keze most mindenhol megjelenik.” A világ nem tudta mostanáig, hogy létezünk, csak azt fogja tudni, hogy vereséget szenvedtünk.”

Szeptember

A bécsi küldött tömeges lincselése a hajóhídon.

Ennek a tragikus történetnek folyamán Széchenyi elveszítette a mentális egyensúlyát. A barátja leverten megjegyzi”Cassandra” jövendölését. „Én – ordítja delíriumban – olvasok a csillagokban, „Vér és vér mindenütt. A fivér kérlelhetetlenül le fogja mészárolni a testvérét és a faj egy másik fajt. Véres kereszteket a házakra, amiket fel kell gyújtani. Pest elveszett. A csapatok oda fognak menni és elpusztítanak mindent amit létrehoztunk. Porba hullott a szegény életem.

És azon a napon, amikor Jellashich csapatai átkeltek a Dráván Széchenyit bezárták a Döblingi elmegyógyintézetbe, ahol élete végéig ott maradt. Jellashich, akit a király méltóságos bánnak nevezett ki a császár parancsára Jean főhercegtől kap egy levelet, olyan megszólítással, hogy „ Horvátország Kedves Bánja”. Ő ajánlott közvetítői szerepet a magyarok és a horvátok közt. A horvát bán feltételei elfogadhatatlanok voltak. Batthyány a tanács elnöke lemondott. A kétségbeesés teljes volt. Jellashich 60 km-re volt Pesttől. Kossuth megragadta a lehetőséget és az újoncokat fegyverbe szólította. Bécs kinevezte Lamberget a király megbízottjának, de az utcán lévő tömeg megrohamozta és megölte. A forradalom véget ért és a függetlenségi háború elkezdődött.

Október

Az első felelős magyar minisztérium tagjai

November

A régi Nemzeti Színház és a mai Kossuth utca 1848-ban.

Amikor 1576-ban létrehozták a londoni színházat a magyar fővárosban csak egy negyedszázada, hogy a török elkezdi a megszállását, ami 150 évig tartott. Shakespeare korában úgyszólván nem volt országunk. A német császár, a török szultán és az erdélyi fejedelem harcban álltak, szétszaggatták földünket. Moliere korában arra vártunk, hogy Buda felszabaduljon. És csak 5 év múlva Calderon halála után tért vissza a sérült város Európához. A Comedie Francaise már ebben az időben működött. A magyar Nemzeti Színház 1837-ben megnyitotta kapuit, ahol a legnagyobb megbecsülést élvező szerző Shakespeare volt. Költőink Petőfivel az élen a fordításon vitatkoztak. Petőfi tisztelettel írt Stratford nagy fiáról. 19848 őszén, amikor a haza csatatér volt, az ellenség 9 helyen támadta. A forradalom költője új zubbonyának zsebébe összegyűrte a Rómeó és Júlia befejezetlenül maradt fordítását.

December

Kossuth Lajos a nemzet harcos seregének vezetője

Budapesti Városi Tourinform

Elkészítette a magyar főváros naptárát külföldi barátainak megemlékezve a nagy forradalom és az 1848-as nemzeti függetlenségi harc 100. évfordulójáról, aminek a szövege az író Újházy Györgytől származik, a földrajzi részeket  a festő Jaschik Álmos és felesége rajzolták, a fotókat Járay Rudolf készítette. A 100 éves képek Dr. Péczely Béla és Arnold Schoen gyűjteményéből vannak. Jelen kalendáriumot Dr. Gustav Mihalik állította össze a városi nyomda nyomtatta és Dr. Markos Béla kiadta.

v20230509