Még 2015-ben olvastam a National Geographic-ban Gáspár Ibolya írását Batthyány Gyuláról, aki a mártír miniszterelnökünk dédunokája volt. Valójában az egyik képaláíráson gondolkodtam el, amelyen Molnos Péter művészettörténész egy ismeretlen képet vizsgált és feltevése szerint 1910 tájékán valamelyik Batthyány kastélyban festhették.

Elkezdtem vizsgálni a képen lévő információkat és a rendelkezésemre álló korabeli képek és adatok közötti összefüggéseket. A kép ikervári kapcsolatát és a pontos helyszín ismeretéről árulkodó részleteket tárom fel. Kicsi a valószínűsége, hogy olyan festette, aki nem járt a kastélyban. Pár apróság egy fénykép utáni festést is megkérdőjelezne.

Valamint Batthyány Gyula élete és festészete iránt érdeklődők figyelmébe ajánlok könyveket a harmadik gomb alatt.

Amikor megláttam a festményt, elsőre biztos voltam benne, hogy majd a bútorok segítségével be tudom bizonyítani, hogy Ikervárott készült a festmény. Két korabeli fénykép megjelent 1899-ben a kastély belsőjéről Divald jelzettel. A fénykép készítőjének Divald Kornél-t (Eperjes, 1872. május 21. – Budapest, 1931. március 24.) valószínűsítem a testvérek közül. Nos a bútorokkal való bizonyításom nem járt sikerrel. A szoba melletti folyosót és pont a nyugati oldalon lévő szobát ábrázolják. A festményen pedig a keleti szobából látható kert részletet és az ablakon kitekintve látható térelemeket mutatja.

Gondolom, amennyiben a kép az ikervári körülmények reális valóságát tükrözi, az viszont megerősítően hat a festő személyére is. Tekintve, hogy nem valószínű más festő tevékenysége a kastélyban. Egy fényképről való átfestést ilyen részletességgel nem tartok valószínűnek, bár ez nem az én asztalom.

A képet jobban megnézve, az oszlop alja, a redőny és a kert részlete mutatott teljes azonosságot az ikervári kastély épületével. Bejelöltem a képen azt a pár jellegzetességet, amit be tudok azonosítani 100%-ig. Az oszlop alsó vége, a redőny hármas tagozódása és kialakítása, a szobában lévő szobor alak, valamint a kertben lévő szökőkutak vízfüggönyeinek elhelyezkedése.  

A következő pár képpel és sorral támasztanám alá véleményemet, a 2012 nyarán készített felvételeimmel. A festményen szemből látszik az ablakok között lévő hengeres oszlop, az én felvételem oldalról készült, de a hasonlóság a jegyek alapján teljes bizonyosságú. Az oszlop lezárása és az oszloptartó négyszögletes kialakítása teljes egyezőséget mutat.

A következőben az árnyékoló azonosságára mutatnék rá. Divald 1899-es felvétele, a folyosóról készült, melynek túlsó végén volt az a helyiség, ahol a festmény készült. A kastély déli tájolású, átépítését követően Ybl Miklós és Pollack Ágoston  magas ablakokkal látta el a homlokzatot. Ezek sok fényt jelentettek, mintegy itáliai emléket idezve. De ezzel a meleg is bejött, amit a felhúzható redőnyös árnyékolóval szabályoztak. Jobb oldalon Divald 1899-es felvételén megfigyelhető a hármas tagozódású árnyékoló és az oszlop kiképzése is.

A kertben látható fehér függőleges foltok a szökőkutak vízfüggönyei, ezt a kertről és a kastélyról készült korabeli képeslapok alapján lehet bizonyítani. A szökőkutak vizét és a nyomást egy víztorony biztosította, melybe a vízerőmű által táplált árammal nyomták fel a vizet. A víztorony építésének ideje 1896, erről ITT olvasható bővebben.

A kastély déli oldalán vannak ezek az ablakok, az oszlopon lévő árnyék arra utal, hogy déli időt akarta megörökíteni Batthyány Gyula. Az oszlopon az árnyék nem tolódik el egyik irányba sem és maximális a fényerő van kint és bent is. Az asztalon lévő virág hortenzia, ami nyári virág. Bár esetünkben a virágzása nem ad teljes behatárolást. A szabadban nevelt hortenziák abban a korban augusztusban virágoztak, de itt egy hatalmas üvegház volt, ahol már május elején is virágozhatott. Ez az üvegház került áttelepítésre az állatkertbe, mint pálmaház.

Kékkel jelöltem a szökőkutak vízfüggönyeit és pirossal jeleztem az a két ablakot, amely mögött készülhetett a festmény.

A festményen lévő szobor és a kastély parkjának központi eleme közötti hasonlóság is erős érv, a két szobor alaknak a kéztartása azonos. A szobából rálátni a kerti szoborra, még ki sem kellett menni a modellhez. Lehet, hogy Batthyány Gyula próbálkozott a kőszoborról egy mintát készíteni és azért volt a szobájában. A harmadik elmosódott képeslap kivágáson a kerti szobor jobb kezének tartása jól kivehető hátulról.

Összefoglalva: a helyszín beazonosítható a képen látható jegyek alapján. A helyszín pontos ismerete viszont megerősíti, hogy abban a korban készült  és a festőnek a kastélyban kellett lennie, ami megerősíti Batthyány Gyula személyét a kép vonatkozásában.

Epilógus: 2015 őszén írtam ezt a kis szösszenetet, azóta kiderült számomra, hogy Molnos Péter járt az ikervári kastélyban 2015.04.24.-én és talán választ is kapott a költői kérdésére. A kérdéses festményt Batthyány Gyulának tulajdonította az okoskodásom nélkül is. Sok hűhónak tűnik ez itt a semmiért, de én jól éreztem magam a nyomozgatás alatt, nem érzem magamat vesztesnek. Bár lehet, hogy ezt egy prológusban kellett volna megírnom.

v20230319