Rakssányi Gyula mérnök 1879-ben gondolt egyet és olyan térképet rajzolt, ahol a földrész csak imitálja a kérdéses területet, de az idő egy nagyobb korszakot ölel át és folyamatában jeleníti meg a történelem alakulását.

Két ilyen térképhez jutottam hozzá, az egyik az 1848-1849-es szabadságharc térképe, a másik a Magyar történelem 1900-ig, hozzáférhetővé tettem linkszerűen még egy harmadik munkáját is Napoleon életéről és hadjáratairól. Elérhetővé teszem nagy felbontásban is. Illetve a szerzőről és a műveinek fogadásáról pár szót szedtem össze.

Ez inkább csak az érdekesség kategória, de pár percet megérdemel, nehogy valaki feltalálja újra.

ÉLETRAJZ

Szinnyei József - Magyar írók élete és munkái életrajzi lexikonjában, 14 kötetben dolgozta fel azokat, akik valamit alkottak. Ekkor még nem volt számítógép és internet! Az 1860-ban kezdte, az első kötete 1891-ben jelent meg és 1914-ig készítette ezeket. 30.000 életrajzot írt meg, illetve tartott karban, elképesztő teljesítmény. Az 1906-ban megjelent 11-es kötetből (előlapja itt) vettem ki Rakssányi Gyula életrajzát, némi kiegészítéssel, mert az 1906-os kiadást követően is történtek vele események.

Rakssányi Gyula, (Misérd, 1851. február 20. – Budapest, Terézváros, 1928. december 29.) főmérnök Budapesten.

Rakssányi Gábor mérnök és Rakssányi Julia fia; előbb a felvidéki tagosítási munkálatoknál, majd a Vág-szabályozási előmunkálatoknál, Budapest főváros mérnöki hivatalánál hét évig, a Kőrös-Tisza-Maros közi műszaki árfejlesztésnél 1883-ban mint a vállalat belső műszaki munkák vezetője háromig, 1886-tól a felső torontáli fennsíki műszaki ártérfejlesztésnél két évig működött. 1889 óta államszolgálatban van, mikor az aldunai Vaskapu-szabályozási munkálatok végrehajtására Orsován a kir. művezetőség tagja lett és az maradt 1899-ig.

MUNKÁI

1. Magyarország történetének synchronistikai térképe. Az 1879. székesfejérvári országos kiállításon kitüntetett mű. Bpest. (Fénykőnyomat és nyomt. magyarázat).

2. Az 1848-49. magyar szabadságharcz synchronistikai térképe. U. ott, 1888.

3. I. Napoleon életének és hadjáratainak synchronistikus átnézete. U. ott, 1900. (Marczali-féle nagy képes Világtörténelem X. kötetében).

Kéziratban: Az 1870-71. évi német franczia háború synchronistikus átnézete és Vörösmarty Mihály életének és nevezetesebb műveinek sorozata (synchronistikus átnézet). Mindkettő a m. n. múzeumban.

4. 1885-ben egy kiállításon domborművet készített a főváros jobb partjáról, azaz Budáról:

5. 1880 november 3.-ai Pesti Hírlap cikke szerint a főváros és környékét készíti el:

6. A BME építőmérnöki kar nagy aranyérmét kapta 1882-ben

MUNKÁJÁNAK FOGADTATÁSA

Mivel sok helyen megjelent, csak párat emelek be, mert többnyire ugyanaz a szöveg mindenhol. A cikk kivágásokra kattintva elérhető az újság előlapja egy új oldalon.

A TÉRKÉP BEVÉTELÉNEK 25%-A A HONVÉDMENHÁZ ALAPBA MENT

Itt egy korabeli újsághír, hogy a térkép eladásának negyedét a honvédmenházra fordítják. Pirossal jelzett területen olvasható.

Itt látható a cikkben szereplő korabeli arcképekkel keretezett nyomat, amely egyszer a Darabanth licitjén is előfordult.

A hon újságban is megjelent egy hír ezzel kapcsolatban 1881. február elsején, amiből derül ki, hogy a 75%-ot sem magának tartotta meg Rakssányi.

v20230319