1870. június. 13. - Gróf Batthyány Lajos újra temetése. Talán a politika elhatárolódásának köszönhetően, nagy tömegeket és tiszta érzelmeket megmozgató esemény volt. Minden újság megemlékezett az eseményről, így tette ezt a Hazánk s a Külföld nevű hetilap is. Ha valakinek kevés az ideje, de szeretne átfogó, gyors képet kapni Gróf Batthyány Lajosról, akkor mindenképpen olvassa el az első másfél oldalt. Batthyány Lajos életét összefoglalja dióhéjban a cikk elején az író, majd átfordult egy kis rögtönzött jellemzésbe, hogy az embert is megismerjük és az embert próbáló időkre adott válaszait is jobban megértsük. Pár információt összesepertem még a Hazánk s a Külföld újságról, a teljesség igényenélkül, az igényesebb olvasók kiszolgálására. |
|
Ez a kép szerepel az újság címlapján. A lap belső oldalán másfél oldalt tölt ki a cikk, valamint a végén van még egy cikk, ami a témánkat érinti. Az újságot először az eredeti állapotában akartam bemutatni, a 153 év nyomait nem érdemes kiretusálni. Nincs nagy hatással az olvashatóságra, hogy a másik oldal betűi átlátszanak. De újabban az eredeti és az átírt szöveget is megjelenítem, így teszek most is. |
Az újság végén van még egy cikk, melynek címe: "Egy hét története". Batthyány újratemetéséről és a 48-as rokkant honvédek számára készülő menházról olvashatunk pár gondolatot. A három napos gyászünnepélyt röviden összefoglalva bemutatja, hogy az újratemetés milyen tömegeket mozgatott meg országszerte és kiemeli, hogy a kegyelet milyen tiszta és nemes volt mindenki részéről. Majd a honvéd menház felépítésének racionalitását feszegetik az írásban. Kihangsúlyozva a kérdést a segély és a bentlakásos életmód közötti különbségre. A cikk végén újra kiemelte a szerző a tömeg tiszteletteljes magatartását a gyász során. |
|
1870-ben, a kiegyezést követő pár évben az ilyen kijelentések, megállapítások, mint „a hazafias érzés már elég volt arra, hogy a bakó által fojtassék el”, azért magukban hordozzák még azt, hogy a cikknek nincs megnevezve a szerzője. |
|