Németh János családfáját kutattam fel, aki Batthyány Lajos gróf komornyikja volt. Három síkon dolgoztam fel az adatokat. Gyerekei vonatkozásában megkerestem a születési és halotti adataikat. Majd Németh János és nejének a házassági adatait, a szüleik és testvéreiket is feltártam. Végül egy leszármazotti ágat lekövettem egy neves dédunokáig. Aki nem véletlenül ugyanezzel a névvel élt, Németh János szombathelyi kanonokról van szó.

Kimondottan nehéz egy ilyen általános névvel egy családfa feltárása, ezt még nehezítette a sok  hibás-hiányos anyakönyvi bejegyzés is. Volt még pár csavar is a családfában. Helyismeretem nélkül nem tudtam volna eredményt felmutatni, de így is sok-sok óra és szerencse kellett ehhez az eredményhez. Most itt megálltam, mert ennek nincs vége, de már így is eléggé kerek a családfa.

 

                                                     

Szabó Károly ikervári tanár úr hagyatékából kaptam feleségétől, Nóra nénitől egy elsárgult 1987-es Vas Népe újságcikk kivágást. Batthyány búcsúlevele a siralomházból fő címmel, "szegény, hű Jancsimat ajánlom neked" alcímmel írt egy cikket Pósfai János. A cikk indítója, hogy 1986 végén feltörték vandálok a Batthyány mauzóleumot és akkor ellopták Batthyány Lajos feleségéhez írt utolsó levelét ami egy bőrmappában volt a felesége koporsójában.

Az újságcikk interjú alanya nem volt más, mint a szombathelyi Németh János kanonok, aki Németh János komornyiknak a dédunokája volt. A kanonok a Szőlősi plébánián szolgált, amely Szombathelyen található. Ez az újsághír erőteljesen kapcsolódik a mostani témához, így itt jelenítem meg. Pár családi szál tisztázására is adott lehetőséget az ott leírtak.

Először is nézzük meg ki mondja, majd utána, hogy mit mond. Látható a lenti családfa ábrán, hogy még hiányoznak adatok, de a családfa fő váza már áttekinthető. Tekintve a sok adatot, most csak pár releváns anyakönyvi bejegyzést mutatok be konkrétan, de a táblázatban szereplő adatok rendelkezésre állnak nálam. Inkább az érdekességekre hívnám fel a figyelmet.

Az ábra bal felső sarkában van Németh János komornyik a feleségével. A gyerekei közül most csak a legidősebb lányuk Németh Mária szerepel csak itt, akinek a férje szintén Németh János volt. De ha nem lenne elég a Jánosból, akkor még ott volt a testvére is, aki szintén Németh János volt, volt egy fia is de ő az Antal nevet használta. Ezek után még Máriának az unokája is Németh János lett, a későbbi kanonok.

Korábbi oldalon szerepelt, hogy minden generációban volt Antal, hasonlóan a Jánosokhoz. Az előző oldalak családfa folytatása a Németh Mária és Németh János házassági levél lenne 1868.02.18-ból.

Itt van némi kuszaság, ki kinek a gyereke és ki hol lakott, nem beszélve arról, hogy ki hány éves. Nem kis időmbe tellett, míg kikutattam, hogy Jancsinknak nem a János nevű fia nősült meg, hanem a Mária nevű lánya ment férjhez. Ez láthatóan még a plébánost is megzavarta, mert a vőlegényhez írta a Németh János komornyik adatait, igaz neki is volt egy János nevű fia. Sikerült felcserélnie a házasulandók szüleit a plébénosnak a bejegyzéskor.  Gondolom János napon tripla vigasságot ültek (apa, fia, veje), vagy éppen spórolósan egy füst alatt intézték el a három névnapot?

1843 október 17.-én született Nyőgérben Németh János veje, Németh János. A lenti születési anyakönyvi bejegyzésen láthatjuk a szülők neve egyezik a házasságin szereplőkkel. A vőlegény szüleiről is tudjuk, hogy mikor és hol születtek, illetve az ő szüleik is ismertek, de ez már sok lenne itt.

Viszont, nem mennék el szó nélkül amellett, hogy a keresgélést mennyire nehezítette például, hogy Németh Mihálynak és Tóth Annának Nyőgér faluban 1842 junius 3.-án született meg az első szülött Németh Jánosa, aki az év augusztus 24.-én el is hunyt. Miért érdekes ez? Mert egy év múlva, 1943-ban a második gyereknek is ugyanazt a nevet adták. Vagyis nem mindegy, hogy jobbról vagy balról lapozunk az anyakönyvben, attól függően találunk rá valamelyik Jánosra. Ilyenkor esetleg nem is lesz tudomásunk a másikról. Mivel a halotti anyakönyv, az egy másik könyvben van. Ott meg a probléma forrása az hogy az anyja neve nem szerepel az elhunytnak ebben az időben. Márpedig ezzel az általálános névvel egy időben többnek is születet és halt meg gyereke az adott faluban. Tóth Anna özvegységre jutása után Ikervárra költözött és ott is halt meg.

Még fontos erről a Németh Jánosról, hogy ugyanúgy komornyik volt, mint az apósa, csak ő már a "fiumei" Batthyány Lajosnál volt 1874-ben, neje Németh Mária Polgárdiban élt 1904-ben, de a férje már nem élt ekkor. Sorsukat még nem tártam fel. Ebből is látni, hogy van itt még tenni.

No, de akkor most kérjük számon a matekot a mennyasszonyon, Németh Márián. 1868-ban 28 évesnek mondta magát.. Ez nem jön össze, mert akkor 1840-ben kellett volna születnie. Az előzőekben pedig láttuk a bejegyzésekből, hogy 1840 szeptemberben Josefa, Franciska nevű testvére született. Mária nevű lánya Batthyány komornyikjának 1936.  júliusában született, vagyis férjhez menetelekor 32 éves volt. Egy kis fiatalítás, illetve a kisebb korkülönbség mutatása nemvolt nagy vétség akkoriban, fő a szerelem. Ennyit a fiatal párról, nézzük a gyerekeiket.

Németh János első unokája az esküvőt követő kilencedik hónapra, 1868. november 30.-án megszületett, Eugenius Antonius, vagyis Jenő Antal nevet kapta, valószínűleg az anyai nagypapa emlékére történt a név választás.

A következő testvére 1871. május 28.-án született meg és az Antonius Joannes, vagyis Antal János nevet kapta. Nem találtam arra bejegyzést, hogy az 1868-ban született Jenő Antal elhunyt volna.

A versenyt, hogy melyik Antal lesz a kanonok úr apja, azt a halotti bejegyzés életkori része döntötte el. A beírt 76 éves életkor az 1871-es évre mutatott. Ebből  a használati neveket is meg lehetett határozni. Az elsőszülött volt a Jenő, míg a másodiknak született, lett az Antal. De itt még nics vége a nyomozásnak, mert ha az 1868-ban született Antal élt volna 1878 májusában, akkor a született ikrek egyikének nem adták volna a Jenő nevet.  Az ikrek közül Jenő egy hetes, míg György egy éves korában hunyt el-A hivatali bejelentést Németh Antal Mária nevű lányának férje Dr. Németh József tette meg. Láthatjuk, hogy itt többször előfordul, hogy a Németh Némethet választ társául. Itt mutatom meg a kanonok úr apjának halotti bejegyzését, amely segített átvágni ezt a csomót.

A családfán ezt a kiemelt ágat pirossal jelöltem meg. A kanonok úr apja villamos vezető volt Szombathelyen, Móron házasodtak meg 1904.02.09.-én. A neje 1950-ben halt meg, van hibásan írták be és 1956 szerepel. Rövidre vágva az ő egyik gyerekük volt Németh János kanonok úr, aki 1908.február 16.-án született.

 
 

A Vas Népe újságban 1987.02.28.-án megjelent cikk korabeli kivágásából készítettem egy olvasható változatot, utána elérhető majd az eredeti újság formájában is, de annak olvasása körülményesebb monitoron. Kékkel kiemeltem Batthyány Lajos levelét, míg pirossal a kanonok úr által említett családi vonatkozású információkat, melyek egyeznek a felrajzolt családfa ábrákkal.

 

 

BATTHYÁNY BÚCSÚLEVELE A SIRALOMHÁZBÓL

Szegény hű Jancsimat ajánlom neked…                                       

Újsághír: 1986. december 17. és 1987. január 11. között ismeretlen tettesek behatoltak Budapesten, a Mező Imre úti sírkertben a Batthyány-mauzóleumba és az ott elhelyezett koporsók közül négyet megrongáltak.

A koporsókból nagyértékű ékszereket és' történelmi szempontból jelentős dokumentumokat is eltulajdonítottak ...

Egy bőrfedelű irattartó mappában, amelynek fedőlapján a Batthyány család grófi címere látható, volt elhelyezve az a búcsúlevél, amelyet Batthyány Lajos; Magyarország első független és felelős miniszterelnöke írt feleségének a siralomházból. Mint az eléggé közismert: Batthyánynak többször lett volna lehetősége a szökésre, ám ő nem élt vele, mert bízott abban, hogy kegyelmet kap, illetve elkerülheti a halálbüntetést. Október első napjaiban (1349-ben) már már úgy látszott, egészen enyhe büntetéssel megússza. Negyedikén azonban váratlanul halálra ítélték, mégpedig akasztásra. Ennek végrehajtásától az mentette meg, hogy az utolsó éjszakán, egy előre becsempészett tőrrel súlyosan megsebesítette magát. Nyílt nyaksebe miatt golyó általi halálra változtatták a büntetését. Az aradi tizenhárommal egy napon, tehát október 6-án zúzta be koponyáját a gyilkos golyó, s éjnek évadján ferences rendi szerzetesek lopták ki holttestét Rókus Kórház halottas kamrájából. 1870-ig rejtve őrizték a rend kriptájában, s csak ekkor került sor exhumálására és a Kerepesi temetőben, a számára emelt panteonban való helyezésére.

A búcsúlevél, most a koporsóból amelyet elloptak, a feleségének szólt. Olvasóink közül bizonyára sokan nem ismerik. Ezért nagy örömmel és köszönettel vettük Németh János kanonok (Szombathely, Szőllősi plébánia) telefonhívását, amelyben értesített bennünket, hogy neki megvan a búcsúlevél másolata. Sőt hozzátette, hogy egyéb meglepetéssel is tud szolgálni, ami - azonban nem telefontéma. Érthető izgalommal indultunk el tehát fotós kollégámmal a kanonok úrhoz.

Lássuk előbb a búcsúlevelet. A magyar szabadságharc 1848—49-ben című könyvben található a hiteles másolat. A díszes albumot Jókai Mór előszavával Bródy Sándor és Rákosi Viktor állította össze. Az 1849. október 5-i keltezésű levél így szól:

Drága, kedves Nőm!

Hasztalan reméltünk az, emberség utolsó szikrájában, midőn egymást láttuk—, ezt is megtagadták tőlem. Ismétlem tehát e sorokban mélyen érzett kijelentését legforróbb hálámnak és csodálatomnak a te tiszta szerelmed mindazon kincsei iránt, melyeket megérdemelni sohasem tudtam; s oly igaz, a mint hogy a halál küszöbén állok, ez bennem a hibának egyetlen tudata, amit magammal a síriba viszek ... Ezen ünnepélyes órában esküszöm neked, hogy a király és a birodalom iránti árulásnak soha még csak gondolata fért a lelkemhez. Hogy sem a hazának nem kevésbé hite voltam és vagyok, — ki fogja most kétleni? És ezért halok én meg. A törvény s a király esküje volt az szabályozóm, s attól sem jobbra, sem balra nem engedtem magamat eltántoríttatni: Viam meam persecutus sam. És ezért ölnek meg engemet.

Ennyit a nyavalyás politikáról, —• megnyugtatásodra — bár arra neked nincs szükséged, ki egymagad soha sem estél irányomban tévedésbe.

A gyermekeket csókold meg és áldd meg a nevemben. Ne szégyeljék, nem kell szégyelniök magokat atyjok miatt. Előbb vagy utóbb azokra háramlik vissza halálom gyalázata, kik engem hálátlanul és igazságtalanul gyilkolnak meg.

Hagyd el most az országot a gyermekek miatt; itt az ő jövőjük csírájában megmérgeztetnék. A te vagyonod elég leend nekik; jobb egy szegény sors, mint alamizsna azok kezéből, kik őket árvákká tették. Az én szegény, jó, kedves nővérem! Menj mindjárt hozzá, szükségetek leend egymásra, hogy egymást támogassátok!

Szegény, hű Jancsimat ajánlom neked; lásd el őt, megérdemelte irántam.

A gyalázattól, melyet nekem szántak, menekülni remélek. E végre régtől fogva van nálam egy szabadító. És most még egy búcsúcsókot! Isten veled! Szívemben egyedül képeddel, ajkaimon a te neveddel halok meg.

A viszontlátásra!

Batthyány Lajos

 

Ez tehát a búcsúlevél, most lássuk a meglepetést. s „Szegény, hű Jancsimat ajánlom neked; lásd el őt, megérdemelte irántam/’— a írta a halálraítélt. Ki lehetett szegény, hű Jancsim?

Feljegyezte-e valaki, tud-e róla az utókor? Nos, a búcsúlevélben megemlegetett személy nem volt más, mint gróf Batthyány inasa, azaz komornyikja. Németh Jánosnak hívták, s öt gyermeke volt. A legidősebbnek, Máriának Batthyány Lajos és felesége voltak a keresztszülei. Máriának — férjhezmenetele után négy gyermeke született. Közülük Antal ügyvéd lett, s élete végéig a Batthyány család szolgálatában állt Ikerváron. A másik fiú ugyanitt tiszttartó. A két leány — Teréz és Mária, akiket csak Komornyik Terkának, illetve Komornyik Mariskának hívtak — ugyan­ csak családot alapítottak. Mária — minő véletlen! — egy ugyancsak Németh János nevű férfihez ment feleségül. Négy gyermekük közül Antal Szombathelyen élte le életét, itt volt villamoskalauz.

Ő volt az édesapám —érzékenyül el a kanonok úr. Vagyis hát az ő nagyapjának szólt a kitüntető gondoskodás a halálba küldött gróf úr részéről.

— Ezek szerint az a bizonyos Jancsikám az ön dédapja?

— Igen. És itt van egy keresztlevél az anyakönyvből, amely ikervári arról tanúskodik, hogy dédapám legidősebb lányát a gróf és a grófné kereszteltették.

A kanonok úrral együtt betűzgetjük a latin sorokat:„Illmus D. Com. Ludovicus •Batthyány perp. in Németújvár, Domus terrestris in Ikervár in Ikervár et Dilecta Consors Antonia Zichy de eadem et Vásonkeő. Magyarra ültetve: Igen tisztelt Batthyány Lajos gróf úr. Németújvár örökös birtokosa és kedves házastársa, Zichy Antonia ugyanonnan és Vászonkőről.

A keresztlevél tulajdonosa a nagyanyám volt —mereng el a múlt emlékén Németh János szőllősi kanonok. — Nemrégen a Kossuth Rádióban, az október 6-i adás keretében megemlékeztek Batthyány Lajos •tragédiájáról. A riporter szavai most is a csengenek, valahogy fülembe így mondta: „Amikor eldördültek a fegyverek és Magyarország miniszterelnöke holtan rogyott a földre, a közeli farakás tetejéről ájultan esett le hűséges szolgája, Jancsi. Úgy érzem,, hogy ez az ájulás jelképe volt annak az ájulásnak, amelyben a magyar nemzet sínylődött akkor.”

— Ezek szerint az ön dédapja tanúja volt a kivégzésnek?

— A családban erről soha nem esett szó. Büszke szívvel csak megemlegettük és gyászoltuk a gróf s mindig tudtuk, hogy urát, az egyik legnagyobb magyar volt.

Tavaszi verőfényben lépünk ki a parókiáról. Úgy érezzük: valamivel megint gazdagabbak lettünk.

Írta :Pósfai János

Fotó: Kaczmarski Zoltán

Adós vagyok még Németh János kanonok úr rövid életrajzával. 1997-ig aktív volt, vagyis 90 évesen hagyta abba a papi teendőket, 1998-ban hunyt el. Szombathelyen a szőllősi templomban élte le életét, 56 évig tevékenykedett, templom építés, majd a háború után újabb építése fűződik hozzá. Ennek bővítéséhez kérek még egy kis időt.

 

 

v20250217