Németh János családfáját kutattam fel, aki Batthyány Lajos gróf komornyikja volt. Három síkon dolgoztam fel az adatokat. Gyerekei vonatkozásában megkerestem a születési és halotti adataikat. Majd Németh János és nejének a házassági adatait, a szüleik és testvéreiket is feltártam. Végül egy leszármazotti ágat lekövettem egy neves dédunokáig. Aki nem véletlenül ugyanezzel a névvel élt, Németh János szombathelyi kanonokról van szó.

Kimondottan nehéz egy ilyen általános névvel egy családfa feltárása, ezt még nehezítette a sok  hibás-hiányos anyakönyvi bejegyzés is. Volt még pár csavar is a családfában. Helyismeretem nélkül nem tudtam volna eredményt felmutatni, de így is sok-sok óra és szerencse kellett ehhez az eredményhez. Most itt megálltam, mert ennek nincs vége, de már így is eléggé kerek a családfa.

Az előző részben látható volt, hogy egy családfa felrajzolásához sok adat kell, személyenként hárommal szokásos számolni: születés, házasság és halál. Akkoriban a válás nem volt jellemző, de a nőknél a szülés komoly kockázatot jelentett, sokan belehaltak. Ilyenkor az anyai név változott, de majd az itt felhozott példából látható, hogy ez sem egyértelmű. A születési anyakönyvben más szerepel, mint a halottiban. Ez akkor szokott előfordulni, ha a feleség meghal, de az új szülött életben marad. Ilyenkor egy gyors új házasság segít neki életben maradni, akire azután saját anyjaként tekint.

Most a fordított sorrendet választanám Németh János és nejének Schumbszky Terézia szüleinek és testvéreinek bemutatására. A valóságban nem úgy történik, hogy akkor most megkeressük a szüleit valakinek, hogy beadjuk a számítógépbe az adatokat és nyomunk egy gombot. Nekem is a helyismeretem és a tapasztalatom segített csak. Többnyire sok-sok feltételezés ad nyomokat, amelyekből azután kizárásra kerülnek, ha ellentmondás lép fel.

Bele is vágnék közepébe. Németh János halotti bejegyzését a másik oldalon kitárgyaltam már, ideje lenne meg is születnie. De előtte megismételném a kettőjük házassági bejegyzését és abból indulnék ki. Rámutatok, hogy milyen sok értékes adatot tudunk meg belőle. Leglátványosabb a feleségének a neve, mindkét házasulandó szüleinek neve, a születési helyük.

Németh János 1833-ban 25 évesnek mondotta magát, ami alapján 1808 jönne ki. De ismert, hogy Batthyány Lajos 1807-ben született és János volt az idősebb, azért rendelték a gróf mellé, hogy ő vigyázzon rá és nem fordítva. Szóval kicsit fiatalította magát, vélhetően a mennyasszony kora miatt nem vallotta be a 33 évét. A halálával kapcsolatos újságok híre alapján 71 éves korában halt meg, amiből az 1799 jönne ki, de miért hinnénk az újságoknak? De ebből látható, milyen időtartományban kellett keresgélnem. De a hol sem ilyen egyszerű. Rába-Sömjén akkor még önálló falu volt. de az anyakönyveket időszakonként máshol vezették. Rábasömjén és Sárvár nem vezetett eredményre, az ölbői anyakönyv végig böngészése meghozta az eredményt. Előkerült Német János születési bejegyzése, amiben az anyja neve segített. Azon a területen nem éltek Miháczik. Ikerváron nem segített volna rajtam ez az információ.

Felmerült a kérdés, hogy vajon miért egy távolabbi rábasömjéni gyereket választottak. Nem volt a környéken lévő falukban, majorságban megfelelő rátermett gyerek a gróf úrfi mellé? Batthyány Lajos születése időszakában, mintha egy Miháczi nevű lett volna a bíró, azaz a falu elöljárója. Logikusnak tűnik, hogy a bíró be akarta biztosítani az unokája jövőjét a grófi palánta mellett. Batthyány apjának és anyjának pedig fontos lehetett, hogy egy leellenőrzött, ismert családból származó legénykét válasszanak a fiúk mellé.  Ennek az elméletnek majd utána járok idővel, illetve az úrasági hajdú lehetőségnek is. Mert Batthyány Lajos idejében volt Németh nevezetű hajdú. Elképzelhető, hogy Németh János nagyapja is hajdú volt Batthyány apjánál és így az unoka képbe kerülése magyarázatot kapna. Az ikervári kötődére ráerősít még a keresztanyja családneve is - Fábján.

Németh János 1800. március 14.-én született Rába-Sömjénben, szülei Németh József és Miháczi Anna volt.

Rábasömjénben kerestem testvérét, de nem találtam se előtte, se utána. Azután egy lehetséges testvért találtam 1797. december 2.-án született Németh Ferencet, akinek a szülei neve egyezett, a korfába is beleillik, hiszen kettő évvel született korábban, lakhelyük Molnáriban volt. További testvéreket ott nem találtam, ami kizárná a rokonságot. Megnéztem Molnáriban 1804-ig, de nem találtam Ferencnek testvért ott, ami kizárná, hogy János testvére legyen.

Molnári egy kis falu a Rába mellett, Ikervártól dél-nyugatra. Valószínűsíthető, hogy az apja molnár, vagy molnár segéd lehetett. Ez utóbbi munkakör némi vándorlással járt, mert ha a jég vagy az árvíz megrongálta a malmot, akkor nem volt munka és odébb kellett állni. Így kerülhettek át Rába-sömjénbe. Abban a térségben a kis patakokon voltak a malmok, amelyek nem voltak kitéve a természet szeszélyes erejének. Sárvártól északra volt a Gyöngyös patakon mindjárt három is, a Trombitás malom, a Közép malom és a Végmalom, a kis korabeli térkép darabon megtalálhatóak ezek.

Visszatértem Rábasömjénhez és kerestem a korfába beillő időszakokban testvéreket és találtam is egyet, ezen felbuzdulva többször végig böngésztem, de nem volt több találat. Talán megint költöztek és valahol máshol kell keresnem majd.

A lány testvére Elisabeth 1803. február 27.-én született. A következő kép azért jelzi, hogy kiguvad az ember szeme, amíg rátalál valamire. Oldalanként  egy tucat ilyen firkálmány. Az anyakönyvi bejegyzések képei több szűrőn és élesítésen átesnek, hogy közölhető, másnak is olvasható legyen. Ha tudjuk, hogy Elisabeth, Josephus Németh és Anna Mihátsy-t keressünk, akkor kiolvasható. De itt egy példa, hogy azon a környéken nem volt Miháczi családnév, így a plébános kicsit urasra faragta, Mihátsy-nak írta az anyja családnevét. Egy ikervári plébános ilyen hibát nem ejtett volna.

Németh János feleségének az ágát is érdemes megnézni. Családfa kutakodók számára lehet érdekes jobbára, hogy milyen apró részletek, helyismeret és szerencse kell az eredményhez. Schumbszky Therezia – láthattuk, hogy a sok anyakönyvi bejegyzés során mit kínlódtak a plébánosok a leírásával, de még sem mondhatták neki, hogy "asszonyom ilyen névvel jöjjön vissza holnap".

A Familysearch.org internetes adatbázis révén tudtam összeszedni a fenti adatokat, de ezekhez kellett a több helyismeret, mert a plébánosok elírásait felerősítve a karakterek félreértelmezéseivel, sokszor az adatbázisokban lévő végeredmény felismerhetetlen, használhatatlan volt. De a hasonlókat végig kell nézni, mert a vak tyúk is talál szemet mondás alapján kaphatunk jó nyomot is. Esetemben Schumbszky Ferenc találata volt ilyen 1900-ból.

Konkrétan Schumbszky Therezia származásáról csak annyit tudtam, hogy Csomaházáról származik, ami egy majorság Ikervár közelében. De az idegen név miatt, nem volt sejthető a születési helye. 1833-ból kivontam a házasságiba írt 19 évet és 1814 körül kezdtem keresgélni, mert a 16 - 25 éves valós életkor is feltételezhető volt.  Czomaháza major az ikervári birtokhoz tartozott, de a szomszéd faluban, jobban mondva annak egy részén lévő településen vezették az anyakönyvet abban az időben. De ehhez egy másik anyakönyvi bejegyzés segített hozzá, ahol leírták azt a nevet, hogy Egyházszeg.

Erről annyit kell tudni, hogy Ikervártól nyugatra lévő mai Meggyeskovácsi leánykori neve Rábakovácsi volt. Még régebben pedig mellette terület el egy pár házas templomos hely, Egyházszeg. Ez ma is egy létező terület már a falu része. A templom melletti régi temetőben nyugszanak rokonaim is.

Csodák csodájára 1814. január 30.-ai bejegyzésben megtaláltam Németh János feleségének Antonia Theresia születési bejegyzését. Ugyan nehezen olvasható, de atyja neve Antonius Schumbszy, míg anyja neve Majer Anna, ennek később lesz jelentősége. Ehhez a bejegyzéshez majd még visszatérek.

Ezután már eljutottam 1814-hez ahol a fenti Therezia születési bejegyzéshez jutottam. Innét a két időpont között kerestem testvért és 1815. július 10.-én Auronia Anna került elém.  Itt érdemes kicsit elidőzni, mert az anyja neve Kuncz Ana.  

Ha visszanézünk Ferenc okmányaira, akkor látjuk, hogy a születésnél Ana  Maer van rögzítve, ami valószínűleg a Majer Anna-val egyező. Viszont a halottin Kuncz Anna szerepel nála. Ennek egy magyarázata lehetséges például, ha a Májer Anna törvénytelen gyerek volt és az anyja később férjhez ment, akkor a gyerekeket felvállalva törvényesítették és a nevet is felvehették. Ezt támaszthatja alá, ha megnézzük a keresztszülők nevét Antonius Kutcer, Kuttzer, Kutzer, Kurcz, Kucser ahogy éppen lehetett hallani némi misebor után. Természetesen, csak is az újszülött egészségére ürítve.

A gyerek korfában 1817-nél tartottam,  a két éves ciklust nézve várakozással keresgéltem és találtam 1819-nél. 1819. november 23.-án született Antonius Joannes, vagyis Antal János. Anyja neve Anna Kuncz. Keresztszülei ugyanazok, aki 1814-ben Teréziánál voltak.

Nyerő szériám volt, bő két évre, 1822 június 6.-án jött a következő testvére Teréziának, Károly Lajos anyja neve is Anna Kuncz. Apa és lakhely azonos. Keresztszülőnél némi változás Therezia Eisner talán férjhez ment és húga Josepfa Eisner lépett a helyére. A másik névvel még mindig birkóztak, most Kucser lett belőle.

Rákerestem Németh János gyerekeinek a keresztszülőjeként szereplő Schumbszky Tamásra. 1843 – Ferdinánd, 1843 – Terézia, 1845 – Josefa, 1848 – Borbála keresztapja volt. Mind a négy esetben Bibel Borbála volt a keresztanya. Ez arra enged következtetni, hogy házastársak voltak. Később ez be is bizonyosodott.

Így áttértem a halotti bejegyzésekre. Az Ikervári halotti bejegyzéseknél 1866. szeptember 12.-én találtam meg Schumbszky Tamást. Fontos információkkal, a család gyökerei Bohémiára ez a Csehország Prága környéki terület régi neve.  74 éves volt 1866-ban akkor a vélhető születési ideje 1792 körül lehet. Ezek alapján nagybátyja lehetett Németh János feleségének.

Tovább keresve oldalanként eljutottam 1854-ig, amikor is Schumbszky Therezia halotti bejegyzése is meglett az ikervári könyvben. 1854. november 18.-án hunyt el, ami fontos hogy megerősítésre került a lakóhely is, az ikervári 116-os házhely, erről az első cikkben volt szó több ábrával, mivel ugyanott hunyt el Németh János 16 évvel később. Terézia 40 éves volt , de a halál oka nem szerepel. Kerestem, hogy egy esetleges szülésben halt volna-e meg, de mivel csecsemő nem volt, így ennek nyoma sem volt.

Elkezdtem a halotti oldalt is feltárni Egyházszegen, elsőre 1822 január 14.-én az 1819. novemberben született Antonius Joannes hunyt el kettő éves korában.

A következő találat Egyházszegen 1822 december 10.-én volt találatom,  Schumbszky Teréz apja Antonius hunyhatott el, amit a latin venator supremus – fővadász bejegyzés itt is megerősíthet. Sajnos az életkor nem került rögzítésre, igy a születési időre nem tudunk következtetni.

Nem tudni mikor, de Schumbszky Antal özvegye valamikor beköltözött Ikervárra a Németh János családja által lakott 116-os házba és ott is halt meg. Ekkor Anna Kunz néven 1862.07.06.-án 77 évesen hunyt el.

Schumbszky Teréz után született másfél évre Auronia Anna 1815. július 10.-én Czomaházán

Ikervárott hunyt el Schumbszky Károly leánya Josepha 1848. augusztus.18.-án, véletlenül találtam rá. A születési anyakönyvi bejegyzését nem találtam se Ikervárott, se Egyházszegen, ezek után az Anyjára nem kerestem.

Gondolom idáig csak a nagyon kitartóak jutottak el, számukra beteszek ide bónuszként egy házassági bejegyzést a Schumbszky Tamás nagybácsi  házasságáról, amikor 45 évesen mondták ki a boldogító igent 1838. október 7.-én. Neje is 45 éves és 1842-től végig ők voltak Németh János valamennyi gyerekének a keresztszülei. A Schumbszki család Bohémiából (cseh) a neje pedig osztrák volt. Tamás foglalkozása valószínüsíthetően szabó volt.

v20250217