|
  
|
|
Németh János komornyik gróf Batthyány Lajos első felelős
miniszterünket gyerekkorától a kivégzéséig végig kísérte az élete során, még az 1849-es fogsága idején is vele ment börtönről börtönre.
Egy korábbi cikkben Németh János halotti bejegyzését
elemeztem és akkor arra jutottam, hogy nem volt házas, mert nem volt beírva
egy hozzátartozó sem. Nos, ez nem volt helyes következtetés. Talán a jelenből indultam
ki, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak.
Időközben a saját családfa kutatásom során belefutottam több
bejegyzésbe, amikor Németh János volt a keresztszülő ugyanazzal a hölggyel. Többnyire törvénytelen
gyerekek esetén fordult ez elő. Később megtaláltam egy közös gyereküket is. Ekkor már nekiálltam a keresésnek. Tekintve a név
általánosságát, csak akkor fogadtam el helyesnek, ha valami erősen alátámasztotta az
egyezőséget.
Kezdeném a korábban említett halotti anyakönyvi
bejegyzéssel, itt megismételném a 2023-as írásomat rövidítve, bővebben a korábbi
oldalon olvasható.
|
|
|
|
Az anyakönyvet latinul
vezették, nem is géppel írták, ráadásul ott rövidítettek, ahol tudtak. A
halálának időpontja szeptember 18.-a, eltemették 20.-án. A fejlécét
megnézve, láthatjuk, hogy átesett némi magyarosításon, majd a következő sorban
átrendezett rubrikákba más információkat rögzítettek. A közléshez megfelelően a
minket érdeklő 25-ös sort hozzáillesztettem az oldalon másodikként szereplő
19-eshez, amiben még teljesebb a kitöltés, mert utána tulajdonképpen egyfajta
"macskakörmözéssel" jelezték az azonosságot.
Az első adatmezőből megtudjuk, hogy szeptember 18.-án
halt meg Németh János.
A másodikból, tekintve az egyház könyvelési
előírását, a neveket is átfordították latinra, így lett a Jánosból Joannes.
Amit ugyan nem látunk, de fontos, hogy nem szerepel az anyja
neve ebben a mezőben, ez megerősíti azt, hogy Rábasömjéni származású volt. A
bejegyzések azzal kezdődtek, hogy az anya neve és hozzá kötve a filia / lánya, filius/ fia megjegyzések. Ugyanebben a
rubrikában kellene látnunk a conjugis, azaz a házastárs megnevezését is. Hiánya azt jelzi,
hogy nem házasodott meg.- írtam ezt anno, de ez inkább a plébános
hiányossága, mint majd látjuk a tényeket.
Amit látunk, hogy a
foglalkozásának comerarius, azaz kereskedő lett beírva. Illetve hogy kapcsolatban volt Batthyány gróffal. A mező
sarkában látható R6-osról csak találgatni tudom, hogy talán a római katolikusra
utalhat, ezen a részen mindenhol ez szerepel.
Felhívnám a figyelmet,
arra hogy 1870-ben 70 évesként van feltüntetve Németh János a halálakor,
míg más hírekben 71 évesként szerepel. Egyszerű matek példa eredménye az 1800-as
születési időpont jön ki.
Folytatnám a házassági
bejegyzésük elemzésével.
|
|
|
|
1833-ban történt a jeles esemény február 5.-én. A vőlegény
25 évesnek van feltüntetve, ezzel 1807-es születési évet kapunk. Ebben az évben
született Batthyány Lajos. A kutakodásaim során többször tapasztaltam, hogy
ezekben a bemondott adatokban nem lehet mindig megbízni, nagy a szórás. Főként
a hölgyeknél volt látható, az első időkben az öregítés, aztán a gyerekek
születésekor fiatalodtak. A mennyasszony a 19 éves Schumbszky Terézia volt, a
halotti bejegyzése alapján valós lehet az 1814-es születési időpont, ami később be is igazolódott. Egy
elég szövevényes következtetés során jutottam el a megfejtéséhez, hogy hol
születhetett. Ezt majd a másik részben tárgyalom ki.
|
Fontos információkhoz jutunk a szülők megnevezésekor. János
szülei: Németh József és Miháczi Anna volt, míg Terézia szülei
Antonius Schumbszky és Kuncz Anna. A „venasor” szó a vadászt jelentheti,
ami arra utalhat, hogy az uradalom vadásza lehetett Teréz apja. Lakhelynek Czomaháza van
megadva, ami az ikervári birtokrendszerhez tartozó egyik majorság volt. Ikervártól
dél-nyugatra 5 km távolságra, később Csomaháza néven szerepelt már. Ennél érdekesebb, hogy a vőlegény származási
helyeként Rábasömjén van megadva, ami Sárvártól északra található. Ikervártól
tízen pár kilométerre.
A későbbiekben láthatóvá válik majd, hogy miért
hangsúlyoztam ki az egyes települések elhelyezkedését. De most inkább az
időpontot nézzük meg először, 1933 februárja van, mi történik ebben az időben
illetve előtt gróf Batthyányival, hisz a tevékenysége meghatározó a
komornyikjának az életére, mindennapjaira.
Németh János 1815-től Batthyány mellett volt, mint kisinasa bécsi nevelőintézetben és
később, végig kísérve a katonai pályafutását, majd
mint komornyik szolgált Batthyány mellett. Batthyány Lajos 1831 tavaszán lépett ki a
császári és királyi hadseregből, majd letelepedett az ikervári birtokán.
Következő évben Vas vármegye táblabírájának is kinevezik. Ne feledjük, hogy a
zágrábi jogakadémián végzett jogi tanulmányokat még 1826-ban.
|
 |
Itt álljunk meg egy gondolatra. Németh Jánosnak milyen
magánélete lehetett 1815 – 1831 között? Semmilyen. Most hogy Batthyány Lajos megtelepedett az
ikervári birtokon, csak most vethette fel a családalapítás kérdését maga előtt a komornyikja.
Bízva abban, hogy előbb utóbb a gróf is megállapodik majd.
Batthyány élete erős keretek közé volt szorítva addig, ezen
lazítva nagy utazásokat tett. 1833 májusában Bajorországba, Svájcba és Itáliába
kap útlevelet. Ez felgyorsította Németh János tervét, még előtte megházasodik,
majd fél éves nyugati körútra indul urával.
Októberben megérkeztek, de már indulnak
is délnek-keletnek. Itália, Görögország és Törökország volt soron. Szegény
Jánosunknak alig maradt ideje hazafias-házastársi kötelezettségeire. De nem hagyta el jó sorsa és
míg távol volt, októbertől eltelt kilenc hónap és 1834. június 7.-én megszületett
elsőszülött fia: Antonius és még éppen hazaért fia születésére. Fiát nagy
valószínűséggel apósa után nevezett el. Ezt a tradíciót több nemzedéken át tartották. Így volt Antal nevű fia, unokája és dédunokája is. Ezt majd a családfa ábrákon lekövethetjük.
|
|
|
|
Batthyány Lajos és Zichy Antónia 1834 decemberében
házasodtak össze, de ezen történések majd egy másik cikkben szerepelnek majd, itt csak a körülmények viszonyításához említem meg. Jöttek újabb utazások, melyekre Batthyányi már a feleségével együtt ment, de ezek az utazások is erőses befolyásolták a Németh család szaporulatának menetét.
Németh János Antal fia születésére hazaért, de aztán újabb utazásra indultak még abban a hónapban. A gyerekek között a kettő év különbség volt a szokásos,
ennek megfelelően 1836. július 2.-án
megszületett az első leánya Mária.
|
|
|
|
Bár több neve is volt még a Mária mellett: Antonia,
Theresia, Anna. Ezt talán annak is betudhatjuk, hogy a keresztszülői nem
voltak mások, mint Batthyány Lajos és neje Zichy Antónia. Így megkapta sorban a
keresztanyja, a saját, az anyja és az anyai és apai nagyanyjai után az Anna
nevet is. A Máriát használta a későbbi adatok alapján.
Ismét ugrunk két évet és 1838. szeptember 15. –én megszületik
János, Evángyel, Alajos, Károly nevű
fiúk. A státusz mezőben olvashatjuk a megerősítést, hogy a gróf komornyikjáról
van szó.
|
|
|
|
Abban az időben nem volt több gyerekes kedvezményes házvásárlási hitel,
de a nagy család, a sok gyerek teljesen általános volt, igaz a gyerekhalandóság is nagyon
magas volt. Esetünkben kilencből négy gyerekként az ötödik fiatal felnőttként hunyt el, négy élte meg a felnőtt kort.
1840. szeptember 18.-án örülhetett a család Josefa, Franciska megérkezésének. Ismét bejegyzésre került, hogy az apa a gróf komornyikja.
|
|
|
|
Következő képen szerepel Franciska halotti bejegyzése 1844. március 9.-éről. Többnyire a halotti bejegyzés mutatja meg, hogy adott gyerek éppen melyik nevet kapta meg végül használatra. Lesz még egy másik Josefánk is később. Franciskánk csak négy évet élt, ezalatt született két testvére és egy meghalt. Látható, hogy az élet körforgásával már kisgyerekként találkoztak abban az időben.
|
|
|
|
A következő két éves periódus 1842-re esik. 1842. május 13.-án született meg Ferdinánd, Alajos nevű fia, akinek e
születési bejegyzését és a halálával kapcsolatost is megleltem, mert egy éves
korában 1843. április 27.-én elhunyt. Ebből látható, hogy nem az Alajos nevet használták. Itt is nézzük meg a keresztszülőket, Schumbszky Tamás és Bibel Borbála, őket fogjuk még látni párszor.
|
|
|
|
Itt egy kicsit felgyorsultak a dolgok, a kettő év lecsökkent
11 hónapra. 1843. szeptember 17.-én megszületett Therezia, Borbála. Aki
Szombathelyen hunyt el 1928. július 7.-én, a bejegyzés értelmében 85 évesen és itt
végre jó a matek is.
|
|
|
|
Mivel ez már hivatalos állami bejegyzés így rendelkezésünkre áll az is, hogy ki jelentette be a halál eseményét. Korábban említettem, hogy minden generációjukban volt legalább egy Németh Antal. Teréz Antal nevű testvére már 94 éves lett volna, ő nem valószínű. Teréz nővérének, Máriának Antal nevű fiából volt kettő is , 1868 és 1871-es születéssel. Az 1871-es születésű Antal használta ezt a nevet, aki villamos vezető volt Szombathelyen,
ekkor 58 éves volt. Vagy ő volt a bejelentő, vagy az ő fia, aki szintén Antal volt és ekkor 23 éves volt, aki a házassági bejegyzése alapján később járásbírósági segédhivatali gyakornok volt, vagyis az ügyintézés közelebb állhatott hozzá, mint idős apjához.
A következő gyerek lépcső 1845, 1845. március 19.-én megszületett Josefa Anna lányuk, aki fél éves
korában 1845. szeptember 20.-án hunyt el. Vessünk egy pillantást a fenti és a lenti születési bejegyzésekre, mindkét esetben a már említett nagybácsi és neje a keresztszülő.
|
|
|
|
A fenti halotti bejegyzésnél hívnám fel a figyelmet, arra, hogy általában milyen nehéz a régmúltban beazonostani valakit. A halotti esemény bejegyzésekor csak az nincs feltüntetetve, amire a népi mondás vonatkozik - "csak az anya a biztos". Egy ilyen általános név esetében, ha nincs odaírva, mint például esetünkben, hogy komornyik, akkor csak valószínűsíthetjük, hogy ki is hunyt el éppen. Ikervárott ebben az időben négy Németh nevezetű családi vérvonal volt, több elágazással. Volt még a kenézi,
nyőgéri, felső-paty-i és még páran, akiknek nem volt népes családfája. A megnevezések az ős származási helyére utaltak, pl.: ex-kenézi - bejegyzés a pár faluval odébb lévő településről jöttet takarta az anyakönyvekben.
Érdekes, hogy Dancsecs József plébános Jozefa születési bejegyzésénél,
aki már a sokadik általa keresztelt gyereke volt Németh Jánosnak, csak úgy le „inasozta” a születési bejegyzésben,
míg Jozefa halálának a bejegyzésekor visszaemelte a komornok rangra. Együttérzésből, vagy
elmúlt a haragja valamiért?
A következő gyerek gyorsabban jött megint, 13 hónapra az előző születése után megérkezett Anna Borbála 1846.március 14.-én. Keresztszülei a szokásos nagybácsi és felesége, akikről a szüleik fül alatt beszélek majd.
|
|
|
|
|
|
Anna 22 évesen, talán istennek nem tetsző módon halt meg 1868.április 19.-én. Nem jelöltem a gyerekként meghalt kerettel. Talán találok majd egyszer egy latin tudóst, bár inkább írásszakértő kellene a halál okának bejegyzésének megfejtéshez.
Eltelt két bő év és 1848. április 20.-án megszületett
Borbála, Julianna lányuk, aki egy hónaposan, 1848. május 24.-én hunyt el.
Keresztszülők a szokásosasak.
|
|
|
|
Nem hibáztatok senkit, ha valaki elveszett az adatok tömkelegében. Csekély vigasz ugyan, de összeszedni ezeket sokkal nehezebb volt. Bizonyos adatok részletezését Németh János és nejének szüleivel és testvéreivel kapcsolatos
oldalon tárgyalok ki.
A következő ábrán láthatók a gyerekei, három elhunyt korán, öten talán megélték a felnőtt kort. Mivel egy ilyen kutatásnak soha sincs vége és eléggé szerencse kérdése a dolog, úgy döntöttem ennél
a mélységnél megállok és ahogy jönnek az új adatok majd, akkor frissítem az ábrát.
|
|
|
|
Németh János gyerekei összesítve egy ábrában. Kilencből négyen éltek tovább, négy kisgyerekként hunyt el. De a nevek kavalkádja is figyelemre méltó. Három Borbála, három Anna, kettő Josefa, kettő Teréz és kettő Alajos. Ezért fontosnak láttam, hogy a használt nevüket melléje írjam, a dédunokás részben volt ebből egy ellentmondás, de erről majd ott.
|
|
Éppen amikor hátradőltem már a székemben, akkor találtam véletlenül még egy gyerekének születését Németh Jánosnak. Azt tudtam, hogy 1849-ben, amikor többször kihallgatták Batthyány Lajos öngyilkossági kísérletének vizsgálata során, akkor a nyilatkozatában öt gyerekes apának vallotta magát. Bár ugyanekkor ikervári születésűnek is mondotta magát, ami láthatjuk nem igaz, de ezt jól eső érzéssel elfogadtam tőle.
Ekkor elkezdtem a kutakodást előlről. Melyik gyereket "halasszam meg" a hat közül, hogy kijöjjön a matek? Nem adta magát könnyen, de meg lett. Anna lánya 1849-ben még élt, csak 1868-ban halt meg. Így a későbbiekben négy gyerekének a családfáját lehetne lekövetni napjainkig.
A vallomás bejegyzése nekem a 2007-es Hadtörténeti közleményekben volt meg (775.oldal), ami először került a kezembe a szekrényből, de ez az írás sok más helyen is elérhető. Azért itt emlékeztem rá, mert egy másik cikkhez is itt volt kapcsolódó információ. Az arról szól majd, hogy Batthyány valójában öngyilkos akart-e lenni, vagy reménykedett még a bitó alatti felmentésében?
A lenti vallomás Urbán Aladár - Vizsgálat Batthyány Lajos gróf öngyilkossági kísérlete ügyében cikkben érhető el.
|
|
|
|
