Szabó Károly (Pecöl, 1938 - Ikervár, 2023) Ikervár ikonikus földrajz-biológia szakos tanára volt, lokálpatrióta, a Honismereti kör vezetője, a Vöröskereszt elnöke és még sorolhatnám. 

Karcsi bácsi írása Az ikervári iskola történetének bemutatása az 1948-as államosításig - címmel jelent meg 1996-ban, a Válogatott írások Ikervár történetéről I. kötetében. Tekintve, az eltelt negyedszázad évet és a kiadvány 500 darabos példányszámát, fontosnak tartom a munkájának megőrzését azzal, hogy a fizikai térből az online térbe beemelem az írását.

Bármennyire is helytörténeti ez az oldalam, elkerülhetetlenül személyes lesz azzal, hogy a szemüvegemen keresztül tekintek az adott témára. Fejlődésemre meghatározó volt a Tanár úr személye, telerakta a tarisznyámat útravalóval. A visszaemlékezésemben felvázolok pár témát, hogy miként hatott az én életemre.

Válogatott írások Ikervár történetéről címmel kettő kis kiadvány jelent meg, az első 1996-ban a második 2005-ben, szerkesztőjük Koszorús Ödön volt. A jobb oldalon lévő kép fölé vitt egér hatására megnézhetjük a belső fedőlapot.

Az első kötetben jelent meg Szabó Károly tanár úr írása Az ikervári iskola történetének bemutatása az 1948-as államosításig - címmel. Ezt a kutatást a Tanár úr beadta  a Pedagógiai Intézet által, a Honfoglalás 1100. évfordulójára kiírt pályázatra, ahol a 3. helyezést érte el vele. Az írás a Pedagógiai Írásokban meg is jelent 1996-ban.

Az újraközléséhez az engedélyt már nem tudtam Tőle megkérni, csak a családjától.

Milyen kérdésekre kapunk válaszokat a következőkben?

Mikortól volt iskola Ikervárott?

Milyen körülmények voltak?

Kik voltak a tanítók, mit tudhatunk róluk?

Iskolaszék jegyzőkönyvek miről szóltak?

Horváth György, mint az első ikervári helytörténész?

Milyen volt az iskolai élet?

52 négyzetméteren egy tanító és 235 tanuló?

Mikor bővült az iskola osztálytermekkel?

Szabó Károly - Az ikervári iskola történetének bemutatása az 1948-as államosításig

Régi könyvek, valamint Ikervárral kapcsolatos szakdolgozatok, publikált anyagok böngészése közben az alábbi ismeretanyagot gyűjtöttem össze a fenti témával kapcsolatosan.

Az iskola alapítása kb. 1526-1541 közötti időszakra tehető. Ebben az időszakban a török pusztította az országot. A község Nádasdy Tamás földbirtokos tulajdonához tartozott, aki Ikerváron is iskolát tartott fönn és iskolamestereket fizetett. Ekkor Ikervár mezőváros volt. Az akkori gyakorlatnak megfelelően a mezővárosokban az evangélikus lelkészségek mellett mindenütt iskola is működött. Egy biztos dátum: 1596-ban községünkben volt, működött iskola.

"A sárvári tanítófizetésen is a réten, búzán, boron és készpénzen kívül volt vaj, túró, tyúk, lúd, ártány, juhsajt, standé posztó mentére, dolmányra, nadrágra, két télre egy hátsuba avagy 12 forint sat." (Eht. Emi. 40.159.) (1)

1633-ban Kiss Bertalan evangélikus püspök feljegyzése említi, hogy "Ikervárnak iskolája van és tanítója Nádasdy Páltól kapja éves javadalmát." (2)

"Ikerváron 1633-ban a tanító a földesúr malmából kapott évi 6 köböl búzát, 6 köböl rozsot, minden házas embertől 10 pénzt, temetéstől 12 pénzt, a reggeli és esti harangozásért fél fertály búzát és egy garast. Voltak szántóföldjei is, mert aki nem szánthatott az 2 pénzt fizetett. A gyermekek minden kántorra itt is 25 pénzt fizettek. A virrasztásért is 25 dénár járt." (3)

Rég múlt időkben "egyeseknek a tanulását a földesúr is támogatta. 1645-ben Nádasdy Ferenc utasította Fejes Albert sárvári tiszttartót, hogy Farkas István fiacskájának, aki Ikerváron "scholaban jár" szállására, s tanítására visellyen gondot fogyatkozás nélkül, amikor kell, ruhát is csináltasson neki."(4)

Egy 1634-es okmány szerint az ikervári ismeretlen nevű tanító egy sárvári lányt jegyzett el: Szekér Katát. 1651-ből megint van feljegyzés az iskoláról, ami szerint Lósy Mihály sárvári plébánossal került ellentétbe az ikervári tanítómester. Ez a feljegyzés azért is érdekes, mert a tanító meglétén túl bizonyítja az ikervári iskolaépület helyét is. A feljegyzés ugyanis utal rá, hogy az iskolába berontó plébános elől az ijedt gyereksereg a Rába felé menekült. Az iskola tehát a Rába mellett a templom szomszédságában, a plébániakert helyén volt, a mai iskola déli falától keletre.

1770-tól összeírások anyaga őrzi a tanítók és a plébánosok adatait. A télen is iskolába járó tanulók száma ekkor 35 fő volt. Az 1. számú iskolaépület 1872-ben épült. 1875-ben a községnek már több tantermes iskolája volt. Ennek az iskolának az építéséhez Batthyány Elemér gróf 125 ezer téglát, 3500 db cserepet adott. A tankötelesek száma közel 180 fő volt, de közülük csak 150 gyerek fért be a szép, egy emeletes épületbe. Az 1853. évi főbíróhoz küldött kimutatás szerint Ikervárnak 145 iskolaköteles gyermeke volt, akik rendszeresen látogatták az iskolát. Ezzel a számmal az akkori sárvári járás második legnépesebb iskolája voltunk. Az iskolát az uradalom hozzájárulásával a római katolikus egyház tartotta fenn.

1903-ban majd 1927-ben elkészültek a 2. és 3. számú iskolaépületek a hozzájuk tartozó lakással. (Ma, Kossuth L. u. 4.) A három épületben ekkor mái 5 tanerő dolgozott. A tanulók száma 250-300 fő között mozgott, és ekkor már osztott tanítás vált lehetővé.

Egy 1930-as jegyzőkönyv szerint: "Az öt tanerős iskola 3 épületben van elhelyezve. Felszerelése példás. Van gyakorló területe, ahol főleg facsemetéket gondoznak a tanulók. Van két vetítőgépe, 800 darab diapozitívvel, és hálózati rádiója, 500 kötetes könyvtára, szép fizikai szertára, értékes kagyló és kőzetgyűjteménye. A tanteremben villanyvilágítás van." (5)

Kik tanítottak az Ikervári Egyházi Iskolában 1717-1948-ig az államosításig.

Horváth György egykori kántortanító, majd igazgató, az egyházi anyakönyvekből a következő Ludi rectorokat (iskolamestereket) gyűjtötte össze jegyzetében:

1717.                  

1724-1726.        

1734.                  

1737.                  

1737-1739.        

1745-                  

1756-1761.        

1774-1787.        

1787-1794.        

1789.                  

1796.                  

1799.                  

1799-1806.        

 1808-1844.        

1843.                  

1844-1857.        

 1855.                  

1857-1876.       

1876-1891.       

1883-1893.       

Fejes János   Ludi rector

Tóth János

Malarils János ludi magister

Pázmán József ludi magister

Simenith Ádám ludi rector

Szajki János

Takácsy János ludi rector

Maráczy István

Büky Imre   +Ikervár, 1794. nov. 1. 43 éves

Subolits József

Török Antal

Hegedűs Flórián

Krizmonits Ádám   +Ikervár, 1806.. máj. 7. 49 éves

Posogár István  (Nárai) Szt. György napig

Réffy Ignác   segédtanító (Miskei)

Réffy Lajos (Karakóról) kántortanító

ifj.   Réffy Lajos    segédtanító (Botfára ment)

Berkovits Miklós    segédtanító (Pereszteg)

Gosztolya Lajos   (Jákfa)

Sóky Lajos (Jákfáról) nyugdíjba ment

Vörös Ignác    (Csényéból) +1892. 52 éves

Horváth János osztálytanító +1894. dec. 6.

Horváth György feljegyzéseiből és újságcikkjeiből részletesebben megismerhetjük Réffy Lajos és Sóky Lajos életét is.

Réffy Lajos Karakóról érkezett. (Neje: Balogh Rozália) ő tevékenykedett nálunk 1844-1857-ig, tehát a magyar szabadságharc ideje alatt. Róla és a helyi plébánosról egy korabeli újság az alábbiakat írta: „A nép valláserkölcsi fejlődésén pedig két lángbuzgalmú férfiú: Dancsecs József tb. kanonok, esperes-plébános és Réffy Lajos kántortanító fáradozott. Az ő apostolkodásuk gyümölcse, hogy Ikerváron még az aggok között sem található analfabéta - és hogy az unokák is csak ritka helyen tapasztalható készséggel áldoznak az iskolára." (6) Ikervárról ő Zalaegerszegre távozott.

Őt Sóky Lajos váltotta fel, aki Jákfáról erőszakkal jött el. Ő 1876. őszéig - nyugdíjba vonulásáig - itt dolgozott. Nyugdíja 225 Ft volt. Özvegye ennek harmad részét 75 Ft-ot kapott.

1876. Szent Mihály napjától a 36 éves Vörös Ignác az új iskolamester, ö Csényéból jött. 1891 szeptemberéig, betegsége elhatalmasodásáig kántortanító és harangozó. 1892. május 5-én 52 éves korában meghalt.

1892-től Horváth György kántortanító az iskola vezetője. Mivel ő volt a falu első krónikása, életéről egy kicsit hosszabban kívánok megemlékezni.

Horváth György tanító 1855-ben született Górban. Elmondások szerint egy nagy műveltségű ember volt. A pedagógia mellett nagyon értett a kertészkedéshez is. Állítólag papnak készült, de otthagyta a szemináriumot és kántortanító lett. 1877-ben kezdte meg működését Újkéren, és feleségül vette Molnár Máriát. Ikervárott 3 gyermekük született. 1892. szeptember 29-én 34 pályázó közül őt választották meg Ikervár kántortanítójának. 32 évig volt a község köztiszteletben és szeretetben álló buzgó tanítója és vezetője.

Életében központi helyet foglalt el gr. Batthyány Lajos emlékének méltó gondozása. Nagy álma valósult meg 1913. május 12-én, amikor sor került Bory Jenő által megmintázott Batthyány szobor felavatására. Az avató ünnepség szervezése is Horváth György nevéhez fűződik, aki e jeles alkalomra "ódát" írt. Az avatáson megjelent gróf Batthyány Lajos 2 gyermeke Ilona és Eleméi is, de itt volt a távoli rokon gr. Károlyi Mihály, gróf Zichy Aladár és Huszár Károly országgyűlési képviselő is. A szobor makettje haláláig a tanító íróasztalát díszítette, majd a család kihalása után a Polgármesteri Hivatalba került

Horváth György 47 évig volt lámpás, volt tanító. 1924. március 15-én halt meg 69 éves korában agyvérzés és tüdőgyulladásban. Sok évig volt az egyházi tanítók egyesületének elnöke. A "Pro Ecclésia et Pontifice" érdemkereszt tulajdonosa. "Óriási részvét mellett a járási orvosi és főbírói engedéllyel Górba (Guor) szállították és itt temették el 1924. március 24-én Huszár Mihály apát plébános, Varga Gábor pecöli plébános és Nagy Péter plébános segédletével." Emlékét híven őrzi az utókor.

Előkerült egy jegyzőkönyv-gyűjtemény, amely az iskolai tantestületi ülések jegyzőkönyveit tartalmazta (1914. szeptember 19. 1932-ig). Ezen kívül sikerült megszereznünk az Ikervári Plébánia Iskolaszékének jegyzőkönyvét Az utóbbi alapján 1891. szeptember 6-tól egészen 1918. augusztus 8-ig nyomon tudjuk követni az iskolával kapcsolatos történéseket változásokat.

Az iskolaszék tagjai a jegyzőkönyv megkezdésekor a következők voltak:

világi elnök: "Méltóságos gróf Batthyány Lajos" (volt fiumei Kormányzó)

egyházi elnök: "Főtisztelendő Bárdossy Kálmán plébános"

iskolagondnok: Szekeres Kristóf, majd őt Miháczi Ferenc követte

Tagjai: Miháczi József, Pupp Lajos, Szekeres Kristóf, Juhász Ignác

Jegyzőkönyvvezető: Horváth János tanító

Az iskolaszék feladatai közé tartozott a "kegyes alapítvány" összegének elosztása, iskolai munka ellenőrzése, tanítói álláshelyek meghirdetése, ill. az érkezett pályázatok elbírálása, elfogadása, ók határozták meg az iskola működési rendjét . . . stb. "Az iskolaszék tagjai betűrendben tartoznak hetenként fölváltva az iskolában megjelenni, és a netán szükséglendőkről az iskolaszék egyházi elnökének jelentést tenni." (7)

1892. november 13-án gr. Batthyány Lajos lemondott iskolaszéki tisztségéről és helyette az iskolaszék világi elnöke Pupp Lajos iskolaszéki tag lett. Az iskolaszéki tagok újraválasztása 3 évenként történt

Pupp Lajos ezt a tisztséget 1914. október 31-i haláláig látta el, majd őt követte a világi elnökségben ifj. Miháczi Imre (1915. április 11-től).

1913. augusztus 17-től a község új papja Szele Alajos vette át az iskolaszék egyházi elnökségét, majd e tisztségben őt 1915. április 11-től a falu új plébánosa Kováts Lajos követte.

De mi történt az iskolában?

Vörös Ignác betegsége alatt az 1891/92. tanévre az általa felfogadott Szabó János képezdét végzett, tanító lett a gyerekek oktatására felfogadva.

"Nevezett Szabó János nem csak a mindennapi - de az ismétlődő iskolásoknak felváltva Horváth János tanítóval oktatást végez, Horváth Jánost szükségessé váló kántori teendők elvégzésére is kötelezik" (8)

Szintén az Ikervári Plébánia Iskolaszékének jegyzőkönyvéből tudjuk meg a következőket:

"Vörös Ignác kántortanító úr elhalálozása folytán a megüresedett álláshely betöltésére pályázatot hirdetett, mely a Szombathelyi Lapokban, valamint a Néptanítók Lapjában jelent meg. (9)

1892. szeptember 29-i jegyzőkönyv szerint 34 pályázat érkezett, ebből gr. Batthyány Lajos volt Fiumei Kormányzó (az iskolaszék világi elnöke) 2 pályázatot tartott méltónak elbírálásra: Entzbruder János és Horváth György pályázatát. Entzbruder János sárvári osztálytanító végül 3 szavazatot, Horváth György újkéri kántortanító pedig 8 szavazatot kapott. A megszavazott kántortanító iratait jóváhagyás végett továbbították a Szombathelyi Püspöki Hivatalba.

Az 1892/93. iskolaévben a tanulók létszáma 217 fő volt. 2 tanteremben 2 tanító tanította őket, Horváth János osztály- és Horváth György kántortanító. Iskolai munkájuk 8-12-ig, illetve 13.30-15.30 óráig tartott. A kántorizálás mellett még a harangozás és az ostyasütés is Horváth György feladata volt. Horváth János 1893-ban megbetegedett, kérte pesti gyógykezelése miatt "a nyári évnegyedre" járó fizetését. Végül betegsége végzetesnek bizonyult, eltiltották 1894. november 25-én a tanítástól, 1894. december 6-án pedig meghalt. Horváth Jánost 33 éves korában Ikerváron temették el.

A megüresedett álláshelyre csak Velancsics Antal csényei tanító pályázott, őt 1894. december 30-án választották meg és kötelezték arra, hogy Horváth György mellett a segédkántori teendőket is lássa el. Már az előbb említettem, hogy a kántor harangozott is. Horváth György tetemes elfoglaltságára hivatkozva kérte, hogy vegyék le válláról a harangozás terhét, amit 4 évig ingyen végzett. A "politikai község" Erős Sándor személyében évi 36 Ft-ért harangozót fogadott.

1897-ben a következőképpen nézett ki a tanítók javadalmazása.

Horváth György kántortanító 20 éve tanított. Fizetése: tanítói 440 Ft, kántori 309 Ft 10 korona, összesen 749 Ft 10 korona. 7 kat. hold rét használata is az ő jövedelmét növelte.

Velancsics Antal másodtanító 5 év szolgálati idővel rendelkezett. Fizetése: 300 Ft készpénz, 2 öl fa, értéke 24 Ft, ismétlők tanításáért 30 Ft, összesen 354 Ft

Ebben az időben jelent meg a XXVI. törvénycikk, amely a tanítói javadalmak 400 Ft-ra való kiegészítését követelte és bevezette az ötödéves karpótlékot. így az ő jövedelméhez 46 Ft kiegészítést kértek államsegélyből. A járandóságot a tanítók negyedévenként kapták meg.

Az iskolában nehéz körülmények közt folyt a tanítás. Sok gyerek, kevés tanító, kevés tanterem, de főleg Horváth György nevéhez fűződik a tanítás modernizálása érdekében különböző szemléltetőeszközök beszerzése. Pl. 1896. márciusában szerezték be a "Föld két féltekéje" c. térképet, valamint a "méter" szemléltetésére szolgáló képet.

1905. októberében ilyen szemléltetőeszközök kerültek beszerzésre:

-   Földrajzi előfogalmak szemléltetőképe

-   Fali 1 x 1

-   Métermértékek gyűjteménye és szemléltető képe

-   Népiskolai daloskönyv

-   Méréstani szekrény

-   Óvakodjunk a szeszesitaloktól c. kép

1902 februárjában a Vas megyei királyi tanfelügyelőség 2479-1902. sz. átirata kifejti, hogy az "ikervári rk. Népiskola két alig 52 m2 tantermében 235 tanuló van összezsúfolva, mely körülmény az 1868/38. törvénycikk 34 §-val ütközik, mert egészségellenes, másrészt pedig az oktatás eredményességét veszélyezteti." (10) Kérik a 3. tanterem megépítését és a 3. tanítói állás meghirdetését.

Az 1903/1904. tanévben három tanerős lett az ikervári iskola. 31 pályázat érkezett és közülük Kápolnai Rozália Irma nyerte el az állást (1903. szeptember 6.).

Javadalmazása: megfelelő szoba, konyha, éléskamrás lakás, két öl kemény tűzifa hazaszállítással és felvágva 48 korona, készpénz negyedévi részletekben 752 korona, nyári gyermek menedékhely vezetéséért 300 korona, összesen 1100 korona.

Kötelezővé tették számára a nyári gyermek menedékhely vezetését és szabályszerű karpótlékot ígértek neki. Szabadsága a gyermek-menedékhely miatt mindössze 2 hét volt. Kápolnai Irma tanította az 1. 2. osztályosokat, de heti 2 órában női kézimunkát is kellett tanítania.

1903. szeptemberében javasolja Hessky Béla jegyző, hogy a 3 tanító közül legyen 1 igazgató. A 3 tanító: Velancsics Antal, Horváth György, Kápolnai Irma Rozália.

Horváth György igazgató tanítói kinevezést kapott és 1903. október 24- én Vilmos püspök engedélyezi elemi iskolai igazgatóvá való kinevezését.

Az új iskola megszentelésének ideje: 1903. október 18. lett.

Az 1904/1905-ös tanévben a tanulólétszám: 244 mindennapos 126 fiú, 118 lány. Ezekhez jött még 100 tanuló ismétlős.

1905-ben az "Egyházi elnök úr indítványára a római katolikus iskola belép a Szent István Társulat kötelékébe." (11) 1907-ben megszerzik a társulat ifjúsági könyvjegyzékét és ezzel lerakják az alapjait a katolikus iskola ifjúsági könyvtárának.

1907-ben 335 korona értékben szereztek be könyveket, majd 379 korona 34 fillér értékben. A könyvtáros Velancsics Antal lett. A könyvek tárolására szolgáló szekrényt gr. Batthyányi Lajos felesége Andrássy Ilona grófnő adományozta az iskolának.

1907-ben ismét felvetődött az iskolabővítés gondolata. A IV. tanterem és tanítói lakás rajzát (műszaki) már ekkor elkészítették.

Részlet az 1908. május 24-i jegyzőkönyvből: "Horváth György iskolaszéki jegyző jelenti, hogy sárvári esperes ker. tanító köre június hó 2-án Ikerváron tartja Tavaszi közgyűlését, amely alkalommal kegyeletes ünnepség keretében lesz leleplezve vértanú Batthyány Elemér gróf ajándékozta meg." (12) A festmény valószínű a II. világháború alatt eltűnt.)

1909-re megépül a rég áhított IV. tanterem + lakás.

1909. július 6-án a IV. tanítói állásra 5 pályázatból egyhangúlag Pászthory Imre pályázatát fogadták el, őt választották egyhangúlag tanítónak. Fizetése 900 korona államsegélyből + lakás. A tanítók felállása ekkor: Kápolnai Rozália Irma, Pászthory Imre, Velancsics Antal, Horváth György.

Még nem beszéltem a tandíjról. 1891. évi XVIII. törvénycikkre hivatkozva kimondja az iskolaszék 1897-ben, hogy a mindennapi tanulók után fejenként fizetendő 15 krajcáros járulék ne a tanulók szüleitől szedessék be, hanem a hivatott rendeletben leírt módon évi általány vétessék föl a község költségvetésébe.

Később tandíjat vetettek ki a mindennapi iskolába járó és az ismétlőbe járó tanulókra.

Az 1901-es rendelkezés értelmében "tandíjmentességet kap vagyontalan özvegy, vagy keresőképtelen szülő". 2 részletben kellett befizetni: I. rész október elején, II. rész február elején. "1908. évi XLVI. törvénycikk szerint a tanulókra tandíj ki nem vethető." Bevezetésre került az ingyenes népoktatási tőrvény. Beíratási díj: 50 fillér. Tandíjpótló államsegélyért folyamodott az iskolaszék.

Horváth György igazgatósága alatt nagy hangsúlyt kapott a hazafias nevelés. Március 15., valamint október 6. a községben mindig ünnep volt, Batthyány Lajos vértanú emlékét híven ápolták. 1911. március 15-én műkedvelő színelőadást tartottak Pászthory Imre vezetésével, melynek bevételét a Batthyány-szobor kerítés megépítésére fordították. 1913-ban elkészült a községben Bory Jenő Batthyány-szobra, amiben Horváth György igazgatónak szintén oroszlánrésze volt.

1914-ben    következett az I. világháború, amikor a község 2 tanítója Pászthory Imre és Velancsics Antal is a harctérre került. A háborús viszonyok miatt megnőtt a nyári gyermekmenhely jelentősége. Ennek vezetője továbbra is Kápolnay Irma, de Vincze Irén tanítójelölt is alkalmazást nyert a nyárra.

Az iskolai munka teljes súlyával a két itthon maradt tanítóra szakadt: Kápolnay Irmára és Horváth Györgyre. Később Velancsics Antalt hazaengedték a frontról, de így is nehezen boldogultak a "háborús idők alatt züllésnek indult gyerekek megrendszabályozásával".

1914-ben  (pünkösdkor) 350 Istria-polai menekültet helyeztek el az iskolában, így a nyári gyermekmenhely ebben az évben nem működhetett.

1915/16. iskolaévben 322 tanuló járt iskolába. Az itthon maradt tanítók mellé társult Németh István végzett tanítójelölt, mint kisegítő. Fizetést nem kapott, a plébánia biztosította élelmezését.

1918. augusztusában az iskola termeit gabonaraktárnak akarják használni, de ez ellen tiltakozik az iskolaszék.

1919. október 30-án Pászthory Imre hazajöhetett az orosz frontról betegsége gyógyítása miatt.

1919/1920-ban az osztályok eloszlása a következőképpen alakult:

I. osztályt tanította: Pászthory Imre, II. osztályt Győrfi Istvánné (kisegítő tanerőként működött az iskolánál), III. osztályt Németh István, IV. osztályt Velancsics Antal, V-VI. osztályt Horváth György.

1919. január 18-i jegyzőkönyv szerint új osztálybeosztás készítésére került sor:

I. o. fiúk: Pászthory Imre és II. o. Horváth Ferenc váltják egymást (őt 1920. január 18-án iktatták be, valószínű Győrfi Ilona helyére és 1922-ben választották községi tanítónak),. I. o. lányok: Pászthory Imréné (Kápolnai R. Irma),  III.   o. Németh István  IV.   o. Velancsics Antal,   V-VI. o. Horváth György

1920. januárjában népszámlálás volt a községben, melyet az ikervári tanítók végeztek. Emiatt szünetelt a tanítás. Szintén 1921-ben elhatározták, hogy szobrot állítanak az I. világháború hőseinek. A tanulók 486 korona 60 fillért gyűjtöttek e nemes célra.

Szintén 1921-ben 3 helyen működévé vált az iskola. A szerház mellett alakítottak ki egy tantermet, ahol Horváth Ferenc volt a tanító.

1923. december 3-a az utolsó tantestületi gyűlés, amelyben Horváth György jelen volt.

1924. március 15-én halt meg 69 korában. 32 évig tanított Ikerváron, 48 évig tanítóskodott. Hamarosan ismét nagy csapás érte a tantestületet: 1924. április 12-én váratlanul meghalt Pászthory Imre. 1924. június 2-án nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvében emlékeztek meg e két kiváló tanító haláláról.

Jegyzőkönyv szövege a következő:

"Hosszú szünet után történt első összejövetelünk alkalmával fájó szívvel emlékeztünk meg Horváth György igazgató-tanító f. év március 15-én és Pászthory Imre kartársunk április 12- én történt váratlan haláláról. Mindnyájan érezzük, hogy súlyosan és keményen látogatott meg bennünket az Isten, mert az ő halálukkal nemcsak a nevelés és oktatásügyet, hanem az egész község társadalmi, közgazdasági és szociális életét is szinte pótolhatatlan veszteség érte. Oktatásügyünk magas színvonala, közhasznú intézményeink létesítése és vezetése mind-mind az ő érdemük.

Munkájuk az önzetlen, tiszta idealizmusból fakadt munka volt. A jó ügy érdekében bátran szembeszálltak a meggyanúsítással a rágalommal, mert útjuk önzetlen és becsületes volt és szívük minden dobbanása a nép javát célozta. Mi, akik őket olyan közelről ismerhettük, akik velük éveket, sőt évtizedeket egy közös ügy szolgálatában együtt töltöttünk, csak lelkesedést és kitartást meríthetünk ügyszeretetünkből és páratlan szorgalmunkból.

A szó teljes értelmében igazi néptanítók voltak, kiknek élete és munkássága példaképe lehet minden magyar tanítónak. Emlékük élni fog közöttünk, jutalmukat adja meg nekik az Ég - és az örök világosság fényeskedjék nekik”(13)

1924. június 27-én Velancsics Antalt a tantestület iskolaszéki képviselőnek választotta Horváth György megüresedett helyére. Titkos szavazással történt a választás, de itt Horváth Ferenc tanító nem szavazhatott, ő ugyanis állami tanító volt. Három évre történt e tisztségre való megválasztása.

1924. szeptember 1-vel került Kozák Ferenc az ikervári iskolába, és ekkor az V. és VI. osztályt tanította. Kántortanítónak választják meg. Kérték, hogy "hivatalát Horváth György szellemében méltóztasson betölteni !" Kinevezésével egyidőben felkérték iskolakönyvtárosnak, mivel a cél "a tanulóifjúsággal az otthoni olvasás megkedveltetése".

1925. június 10-i jegyzőkönyvben olvastam először Madarak és fák napjáról, amely alkalommal az iskola tanulói közösen kirándultak.

1928. november 29-én újabb tragédia: meghal Velancsics Antal. Helyére választották 1929. március 8-án Gerencsér József tanítót. Felhívták figyelmét a "kántoriakban való gyakorlásra és segédkezésre", valamint arra, hogy "fő törekvése legyen, hogy elődjéhez méltóan töltse be hivatását!".

Az iskolaszék megüresedett jegyzői helyére egyhangúlag Kozák Ferenc kántortanítót választották.

Még pár szót szeretnék arról szólni, hogy minden tanév Veni Santéval kezdődött, melynek eléneklése a kismisén történt.

Év végén záróvizsgálatok voltak az osztályokban. Pl. 1929-ben az így alakult:

Június 18. 9 órai kezdettel: III., V., VI. osztály

Június 19. 9 órai kezdettel: I., II., IV. osztály vizsgálata.

Az egyes vizsgálatokon a tanítókon kívül az iskolaszék egyházi vezetője és világi tagjai is részt vettek.

Minden tanév Te Deummal zárult. Ezen hálaadó szentmisén minden tanítónak ill. tanulónak meg kellett jelenni!

1930. február 25-én Kozák Ferenc kántortanítót igazgatóvá nevezte ki a megyés püspök úr. Az új igazgató célja a Tanterv és utasítás szellemében dolgozni, valamint a gyerekekkel az iskolát megszerettetni. Az iskolában elsődlegesnek tartja a tisztaságot, valamint a szépséget. Ennek érdekében gondot fordít a tantermek virágosítására, és a virágok gondozására. Kimondja a játék szükségességét is, és kéri, hogy tízpercekben engedjék játszani a gyerekeket! Az ő igazgatósága alatt kezdenek a tanítók helyi kis továbbképzéseket tartani. Pl.: Horváth Ferenc: A szépírás gyakorlati tanításáról, Németh István: Számkörbővítésről, Kozák Ferenc: Mondat és beszédrészek felismerésének játékos módszerét ismerteti. Gerencsér József: A földrajz tanításáról tart kis előadást.

1931. november 10-én jelenik meg tantestületi értekezleten hivatalosan Kabdehó Matild tanítónő. Kováts Lajos plébános üdvözlésében elmondja: "hogy oktató és nevelő munkájában mindenkor találja meg örömét s fáradozásán legyen Isten áldásai".

A tantestületi jegyzőkönyv adatai szerint még tudjuk, hogy 1931. nov. 10-én került Ikerváron a "Szívgárda" egyesület megalakítására.

"A leány csapat 19 fővel a Szt. Erzsébet nevet vette fel. Vezetője Kabdehó Matild tanítónő.

A fiúcsapat 21 fővel alakult meg. Szt. György nevet vette fel. Vezetője Kozák Ferenc igazgatótanító.

Fő célkitűzésük megegyezett az iskola célkitűzésével:

-   vallásos szellemű nevelés

-   szentmise látogatása

-   megemlékezések a történelmi évfordulókról

-   kirándulások szervezése és lebonyolítása."

A Vas Vármegye kiadványában a következő adatok szerepelnek Ikerváron dolgozó tanítókról:

"Igazgató - tanító: Kozák Ferenc (1936-ig)

Tanítók:

Gerencsér József - Vépen született 1908-ban. Tanítóképzőt Csurgón végzett 1928-ban. Ugyanitt nyert oklevelet. Egy évig Iszákfán, mint helyettes kántortanító működött. 1929-től Ikerváron osztálytanító. Apja a háborúban az orosz harctéren harcolt, fogságba esett, 1918-ban szökött haza.

Németh István - Ikerváron született 1894-ben. Tanítói oklevelét 1918-ban nyerte. Működését Egyházaskeszőn kezdte, s onnan mint kinevezett tanító jött Ikervárra. Jelenlegi állásába 1922-ben választották meg. Szövetkezeti felügyelő biz. tag. Levente főoktató. A háború alatt frontszolgálatot teljesített.

özv. Pászthory Imréné Gyöngyösön született. Iskoláit Győrben végezte. Oklevelet Kőszegen szerzett. 1903 óta tanít Ikerváron. Szép eredménnyel alkalmazza Kovács József igazgató fonomimikai módszerét. Férje 1924-ben hunyt el. 3 gyermekük van." (14)

Horváth Ferenc igazgató-tanító. 1936-tól-1957-ig. Nevezett 1898. jún. 15-én Terestyén (Jákfa) született. Anyja Böröndi Teréz. Polgári iskoláját Sárváron végezte. 18 éves korában elvitték katonának. Szabadságot kapott, így vizsgázott és tudott tanítói képesítést szerezni Csurgón. 1920-ban került Ikervárra, és itt tevékenykedett 1957-ig nyugdíjazásáig. Felesége Németh Mária. Horváth Ferenc volt levente főoktató is, tartalékos főhadnagy. Népművelési vezetőként is tevékenykedett. A vitézi rend tagja volt. Részt vett a II. világháborúban, Szombathelyen nádori rangban tevékenykedett a Hadtestparancsnokságon. 2 fia volt Miklós és Árpád.

Lakner Lajos a kőszegi Tanítóképzőben végzett 1933-ban. Ugyanebben az évben kinevezték római katolikus népiskolai kántortanítóvá. 1948. júniustól állami általános iskolai tanítói besorolást kapott. 1950-ig kántorizált, majd lemondott. 1970-től 1973-ig, nyugdíjba vonulásáig iskolaigazgató, előtte jó pár évig helyettesként működött. Szívügyének tartotta az alsó tagozatot, sokat segített a fiatal nevelők szakmai munkájában, valamint beilleszkedésében. 40 évig volt tanítója a falunak. Sajnos, a nyugdíjat csak 1 évig élvezhette. 1974-ben meghalt.

1936-1940-ig a tantestület akkori felállása a következő volt:

1.  osztály tanítója Pászthory Imréné

2.  osztály tanítója Horváth Ferenc igazgató volt

3.  osztály tanítója Németh István

4.  osztály tanítója Gerencsér József segédkántor

5-6. osztály tanítója: Lakner Lajos kántortanító

Megemlítem, hogy Pászthori Imrénét Szabó Lajosné (Kovács Margit) váltotta fel az 1. osztály élén.

Krónikánkhoz a következő időszak bemutatásához az anyagot Horváth Árpádné (Sibinger Mária - Baba néni) tanítónő szolgáltatta, aki iskolánk tanítónője volt, jelenleg nyugdíjas.

Horváth Árpádné Ikerváron végezte általános iskolai tanulmányait 1931 - 36-ig. Közben 1943/44-ben sor került egy iskola felújításra. Az 1. 2. és 3. számú iskolaépületet korszerűsítették 60.000 Ft értékben. Az 1940-es években is a kulturális élet irányításában a főszerepet a vallás képviselői, valamint a tanítók játszották. Az ünnepélyek megszervezése és lebonyolítása is az ő feladatuk volt. Pl.: Horváth Ferenc a Sárga csikó c. darabot az Iparos kör tagjainak, a "Juhászlegény, szegény juhászlegény" című színdarabot Lakner Lajos tanító tanította be. A háború után is nagy szerepet játszott a falu kulturális életében.

1945 telén énekkar alakult. Ezt először Fábián Imre és Gazdag Gyula szervezte, majd Lakner Lajos újjászervezte. Kezdetben férfikórus volt, ami később vegyes kórussá alakult.

1946-ban a Klára c. darabot rendezte, sőt ugyanebben az évben sor került még Tóth Ede: A falu rossza c. színművének bemutatására is. A darabokat helység hiányában a Leányotthon tornatermében adták elő, a bevételből pedig régi villanyoszlopokat vásároltak, melyből társadalmi munkában maguk alakítottak ki a fiatalok színpadi alapzatot, hordozható színpadot és szónoki emelvényt.

Ikerváron kísérleti jelleggel 1947-ben megkezdték az áttérést a 6. osztályos elemiről a 8 osztályos általános iskolára. Ekkor került ide iskolánkhoz az adatokat szolgáltató Horváth Árpádné, aki a 7. 8. osztályos tanulócsoportnak lett a vezetője. Ekkor a felső tagozatban 3 fő tanított: Lakner Lajos, Horváth Ferenc, Horváth Árpádné (7 évig tanított itt csak a felső tagozatban). Kiemelt ünnepély volt 1948-ban, amikor az 1848-as szabadságharc 100. évfordulóját ünnepelték. De szerepeltek a Munka ünnepén, az Alkotmány ünnepén is. Ezekre a műsorokra Komáromi Mária tanítónő táncokat tanított be, aki a szabadművelődési ügyvezetői tisztet töltötte be. Színdarabokat is tanítottak az iskolából már kimaradt fiatalok közreműködésével. Jelentős rendezője volt ennek az időszaknak Deli József kiskereskedő, aki Heltai Jenő Néma Leventéjét, Kacsóh Pongrácz János vitézét állította színre. Ebben az időben mutatták be a Kovács-féle vendéglőből lett kultúrház színpadán a Szabad szél című operettet, amit Fábián Imre rendezett.

FORRÁSOK

1.  Sárvár monográfiája  Payr Sándor: A dunántúli egyházkerület története 870. oldal Szombathely, 1978.

2.  Szakdolgozat Pászthory Ágnes: Ikervár története a II. világháború kitöréséig 7. oldal (saját példány)

3.  Sárvár monográfiája   Payr Sándor: A dunántúli egyházkerület története 871. oldal Szombathely 1978.

4.  Sárvár monográfiája. Műveltségi viszonyok 372. oldal Szombathely 1978.

5.  Ikervár 1930-40 között 259-60. oldal Vasvármegye 1931.

6.  Szombathelyi Újság. Tárca. Töredékek Ikervár történetéből. Horváth György írása.

7.  Ikervár Római Katolikus Iskolaszék jegyzőkönyve 1. jegyzőkönyv     3.  oldal. Ikervári Plébánia tulajdona.

8.  Ikervári Római Katolikus Iskolaszék jegyzőkönyve 1. jegyzőkönyv 2. 3. oldal.

9.  Ikervári Római Katolikus Iskolaszék jegyzőkönyve 2. jegyzőkönyv   4.  oldal.

10. Ikervári Római Katolikus Iskolaszék jegyzőkönyve 45. jegyzőkönyv 67. oldal.

11. Ikervári Római Katolikus Iskolaszék jegyzőkönyve 62. jegyzőkönyv 102. oldal.

12.. Ikervári Római Katolikus Iskolaszék jegyzőkönyve 75. jegyzőkönyv 129. oldal.

13. Ikervári Katolikus Iskola Tantestületi értekezletek jegyzőkönyve 1924. június 2.-i értekezlet (saját példány).

14. Vasvármegye és Szombathely megyei város címtára. 1931-32.

v20240225