Ikervár 1930-as népszámlálás egy korabeli dokumentum alapján

A dokumentum feltárásának nyomozása, ki, mikor, miért követte el?

Milyen adatokat nyertek ki a statisztikák Ikervárról.

Kezembe került egy írógépen készült, indigóval több példányban gépelt dokumentum, minden egyéb információ nélkül. Megpróbáltam megfejteni mikor, ki és miért írhatta? Ha már foglalkoztam a kérdéssel, akkor megnéztem az 1930-as népszámlálás adatait is.

Az első gomb alatt a korabeli gépelt írás átirata olvasható. A rövidítéseket kiírtam, mert ma már azok nincsenek a hétköznapi használatban és így nehezen értelmezhetők. A vékony papír és az indigós másolat végett nehezen lehetett kiolvasni a dokumentumot. Az írógépes hibajavítás, vagyis a betű átütése csak az első példányon volt hatásos. A másolatokon csak egy indigó paca jelent meg ilyenkor. Második gomb alatt a dokumentum keletkezésének időpontja, a szerzője és annak célja került nyomozgatásra. Meglepő eredményt kaptam. Harmadik gomb alatt az 1930-as népszámlálás adataiból a sárvári járást érintőeket szerkesztettem ki. Tekintve, hogy az eredeti könyvben a táblázatok az egyik oldalon kezdődtek, a másikon folytatódtak, illetve volt még olyan is, hogy egy táblázat a páros-páratlan oldalon egyaránt volt. Így egy táblázatot négy különböző oldalról kellett összeilleszteni, sajnos az oszlopok távolságát sem tartották  azonosan mindenhol. Illetve a fő gond, hogy a táblázatok mérete és apró adatai nem támogatták a képernyőn való megjeleníthetőséget. Ezért a táblázatokat fel kellett darabolni és újra összeilleszteni.  

Népszámlálásról - gépi feldolgozás, mit kérdeztek

A népszámlálás az 1930. év szilveszteri napján lévő adatokon alapult és 1931 január 10.-éig tartott az adatok felvétele. A népszámlálás hivatalos adatait csak 1932 novemberében tették közzé. Az adatok feldolgozásának egy részét már géppel végezték. A kérdéseket, illetve a témákat a későbbiekben lehet majd látni. Eltérő volt a korábbiaktól, hogy kérték a háborúval összefüggő kérdésekben,a szolgálatra vonatkozó,a kitüntetésre, sebesülésre, hadifogságra vonatkozó adatokat. Felmérték a házakat és a foglalkoztatottságot, főként arra irányulóan, hogy milyen foglalkoztatási potenciál van még szabadon. A munkanélküliségre kerestek megoldást. Számlálóbiztosok többnyire a tanítókból, egyházi személyekből, nyugalmazott tisztségviselőkből kerültek ki.

Érdemes ellátogatni a Wikipédia ezen szócikkére https://hu.wikipedia.org/wiki/1930-as_magyarországi_népszámlálás.

Az adatok, a felmérés eredményei a Hungaricana.hu portálon érhetők el, link a felirat alatt van. Az oldalt lévő gombra kattintva a felugró külön ablakban lehet látni, hogy mikor, milyen statisztikák jelentek meg. A legutolsó összefoglaló kötet 1941-ben jelent meg.

A falukra vonatkozó adatok, így az Ikervár kereső szóra csak az 1-2-es kötetekben van találat, a többi már összesítést tartalmaz. A jobb olvashatóságért mindig egy új lapra adom ki a táblázatot, amit külön kell majd bezárni.

Ikervár vonatkozásában nem emeltem ki külön az egyes eredményeket, de az adott adatsorokat aláhúztam pirossal. Egy szám önmagában nem értelmezhető korrekten, mert nincs viszonyítási alap. A mihez képest kérdésre való válaszhoz a sárvári járás adatait töltöttem le, így a közeli falvakhoz könnyebb beárazni a mi állapotunkat.

Életkor, nemek aránya

Ikerváron 2334 személy volt a népszámláláskor, ebben benne voltak a Hadiárva Intézet lakói is. Számomra érdekes módon 12689 férfi és 1066 nő volt, ami azért furcsa, mert az I. VH-ban az emlékmű alapján 70-en férfi veszett oda. Így még magasabb lehetett az aránytalanság.

3 évesnél fiatalabb gyerek 149 volt, a demográfia nagyon tükrözi az I. VH. időszakát (1914-1918). A 12-14 éves gyerekek száma a legkisebb: 88. Ez 1916-1918-ban születetteket jelenti. A 1916-os magasabb számhoz ugye 1915-ben kellett volna a hadszíntéren lévő  férfiak jelenléte. A hazaérkezők család teremtési kedve is kisebb volt, no meg a 9 hónap eltolódás is, mert a 10-11 évesek is csak 108-an voltak, csak lassan kúszott fel a 250-es átlagos számra a görbe.

A korfában az 50-59 éveseknél van egy beszakadás, alacsony szám. ŐK ügye a háborút figyelembe véve 1915.ben a 35-45 éves korosztály, esetleg ebből a korosztályból jött ki az I. VH-s veszteségünk? 60 év feletiekben szépen állunk viszont. Ha csak ránézek Rábakovácsira, Nagyszüleim falujára, akkor ott nem éri el a 10%-ot, míg Ikervárott meghaladja azt az idősek aránya.

Terület, lélekszám, szaporodás, népsűrűség

Ikervár területe: 6226 kat.hold. Volt egy kósza ötletem, hogy ezt átváltsam focipálya méretre, de azt tapasztaltam, hogy azok akkorák, amekkorák éppen. Még a nemzetközi meccsek lebonyolítására kitűzött pályákra sincs egy fix méret.

A szaporodás sem ilyen egyszerű képlet, mert a Hadiárva intézetben elhelyezettek száma is csökkent, de nem tudni mennyit kellene kivonni belőle. Ami látható, hogy a falu létszáma folyton növekedett.

Ami látszik, hogy Ikervár volt a sárvári járás legnépesebb falva

Anyanyelv, vallás, analfabétizmus

Ikervárott a teljes lakosságból 4 német, 1 tót és egy egyéb volt a többi magyarnak vallotta magát. Egy nem tudott csak magyarul az idegen ajkúak közül.

Vallás szempontjából 2300-an római katolikusok voltak, 4 görög katolikus, 14 református, 10 Ágostai evangélikus, 6 izrealita.

1907 fő volt, aki írt és olvasott, ha leszámítjuk a kis gyerekeket, akkor elég magas a szám. De 105 6 évnél idősebb analfabéta is volt

Nemi arányok, családi állapot, lakóházak állapota

A nemi arányokról már ejtettem egy gondolatot fentebb. A 2334-ből 922 házas volt, bevallom, hogy nem értem, hogyan lehet páratlan számú házas eredmény, amikor a házassághoz kettő fő szükségeltetik normál helyzetben. Itt pedig van jó pár páratlan szám. 124 özvegyünk is volt, illetve egy törvényesen elvált.

Lakóházból összesen 375-t tartottak nyilván, kőből vagy téglából készült 133. Itt megállnék egy szóra. Talán ismerős a mondás, "jól dolga van, mint a Gércén a jobbik szeren". Nos, az alapjait itt látni azért. Gércén a lélekszám kevesebb, a házasultak 138-al kevesebben vannak és mégis 429 lakóházuk volt, ebből 414 kő vagy tégla. Bár lehet, hogy a fő ok nem a gazdagság, hanem éppen csak az elérhető közelségben lévő építőanyag.

Ikerváron 134 kő alappal rendelkező vályog ház volt és 108 alap nélküli vályog ház. A tetőben viszont a sok falutűznek köszönhetően csak 28 nád vagy zsúp tetős volt. Míg Gércén 119 ilyen tető volt.

Kereső, eltartott

Ez a  kérdés a magas munkanélküliség, a háborúban történt emberveszteség, a katonai rokkantak száma, az 1929-es világválság mind élesé tette a kérdést, hány embert kell eltartani?

Valamiért fontosnak látták, hogy az teljes népességnél és a mezőgazdaságban dolgozóknál is külön vizsgálják a kereső- eltartott számokat, amelyeket nemek arányába is alábontottak még.

Mezőgazdaságban és kertészetben dolgozók rétegződése

De itt is még alábontásra kerül a kereső- eltartott viszony alapján.

Foglalkozási főcsoportok

Őstermeléssel 805-en foglalkoztak és 1052 eltartottjuk volt. De ez becsapós, mert dologtalan ikervári asszony nem volt. Csak ők otthon a háztájiban csinálták látástul-vakulásig a munkát.

Iparban 118-an dolgoztak, ők csak 124 főt tartottak el, vagyis itt a nőtlenek száma jelentős volt. Megkülönböztetésre került még a kereskedelemben, a közlekedésben, a közszolgálatban,a véderőnél dolgozni. De külön voltak a napszámosok, a nyugdíjasok, házicselédek és egyéb ismeretlen foglalkozásúak is.

Ipar (keresők, vállalatok)

Nos itt nem stimmel, mert a kosárfonást nem látom a házi- és népiparnál egy fővel sem. Pedig a fellelt dokumentum is igazolja, hogy itt 100 feletti létszám dolgozott ebben a szakmában.

Segéd nélkül vitték az ipart 26-an, 14-nek volt 1-2 segédje, 4-nek volt 3-5 segédje és egy foglalkoztatott 11-20 főt.

A legtöbb férfi foglalkozott az iparban a járás falvai közül Ikervárott. Répcelakon pedig a nők dolgoztak legtöbben az iparban.

Külterületi lakott helyek demográfiai adatai

No végre valami érthető és érdekes. Ebből a táblából megtudjuk, hogy Antónia  major, Berek major, Péterfa, Úrszeg major, Ikervári villanytelep hány lakossal rendelkezett, azok milyen életkorfával rendelkeztek a majorok. Illetve az ott élők anyanyelve, vallása és írástudása is kiderül. Talán az Úrszeg major nem ismerős mindenkinek, az a Rábakovácsi volt Rába hídjának túl felén lévő major. Ma már Meggyeskovácsi és hídja sincs, bár a nagy tervben benne van, hogy lesz egyszer egy út és híd Bejcgyertyános felől, ami a mostani utat keresztezi majd Meggyes és Kovácsi között.

Szóval 367 főt még Ikervár javára lehet írni a népességben

Külterületi lakott helyek foglalkozási adata

A majorokban 142 keresőre 225 eltartott jutott, őstermeléssel foglalkoztak 118-an, ők 200 főt tartottak el, míg az iparban dolgozó 15 fő csak 21 főt tartott el. A 71 fő cseléd státuszban lévő 179 főt tartott el.

Egy kis összehasonlító táblázatot raktam ide, hogy mit jelentett 50 év eltelte a falu számait illetően, hogy változtak meg az adatok. Minden magyarázat és a teljeség igénye nélkül.

v20230312