|
I K E R V Á R
Kisközség – Hozzátartozik: Antónia-, Berek-, Ilonka, Péterfa- és Úrszeg major
Egyike a vármegye legrégibb és történelmileg is legérdekesebb községeinek. Sárvártól délre, a Rába mellett fekszik. A közjegyzőség és körorvos székhelye. A Fejér-féle kódex szerint itt a Rába jobb- és bal partján egy-egy váracs állott, amelyek Sárvár elővédeit képezték. Salamon király kedvenc vadászterülete volt a vidék. A község régi pecsétnyomóján a két vár képe ma is látható. 1532-ben a törökök szállották meg a községet. 1709-ben pedig a császáriak, Heister vezérlete alatt. Plébániája 1595-ben már virágzott. Mostani templom a múlt század végén épült, de a szentélye és portálja a XV. századból való. Földesurai a Nádasdyak, majd a Draskovichok, később a Batthyányak voltak és jelenleg a Bajor hercegi uradalom.
Itt van a híres reneszánsz stílusban épült Batthyány –kastély, melynek parkján a Rába folyik keresztül. A Rábán vannak a híres ikervári villamosművek. A római katolikus egyház öt tanerős iskolát tart fenn. A lakosság nagyobbik része kisbirtokos. A földreform folytán az igénylők 350 kateszter hold földet és 78 házhelyet kaptak. A világháborúba bevonult katonák száma: 260, a hősi halottaké: 70, a hadiözvegyeké: 16, a hadiárváké: 5. A hősi halottaknak szoboremlékművet állítottak fel.
ÁLTALÁNOS ADATOK
Lakosság száma: az 1930. évi népszámlálás szerint: 2385 lélek.
Színmagyar, római katolikus: 2371, református: 5, izraelita: 6.
Házak száma:410
Területe: 6226 kh., melyből a községé 3580 kh
Szántó: 3439, rét: 1301, legelő: 416, erdő: 571, kert: 264, nádas: 11, terméketlen: 460 kh.
Talajviszony: jó
Termények: gabonaneműek, burgonya, bab és répa.
Vasút állomás: Sárvár (7,75 km)
Szállás: Kovács Jenő-féle vendéglő és szállóban
Posta, Távíró, Telefon: helyben
Fszb. Járb. Tsv., Adóh., PÜ.bizt.,PÜ.szak, Csö.: Vál.ker.: Sárvár
Törvsz., Pü.ig.: Szombathely
HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK
Községi elöljáróság
Körjegyző: Hessky Béla
Ikerváron született 1896-ban. Veszprémi piarista gimnázium elvégzése után 1916-ban bevonult. Összeomlásig teljesített katonai szolgálatot. Ikerváron kezdi meg közigazgatási gyakorlatát. ahol 1922-ben adóügyi, 1926-ban pedig vezető jegyzővé választják meg. Parancsnoka a tűzoltóságnak, igazgatója a Rétöntöző Társulatnak.
Közig. jegyző: Szőcs János
Közs.bíró: Szabó János
H.bíró: Fáiszt József
Magyar Királyi Posta
Postamester: Pászthory Lajos
1872-ben született, 1892-1903-ig a sárvári postán működött, 1922 óta helybeli postánál működik, mint postamester. Fiatalabb éveiben irodalmi tevékenységet is fejtett ki.
EGYHÁZAK, ISKOLÁK
Római katolikus egyházközség. Plébános: Kováts Lajos
Helyben született 1886-ban. Vasszentmihályon. Körmenden, Felsőpatyon volt káplán, 1915 óta Ikerváron Plébános. 1925-ben részvett a római zarándoklatban. Elnöke volt a körmendi Legényegyesületnek, elnöke az ikervári Tűzoltó Testületnek stb.
Segédlelkész: Takáts Ferenc
Szombathelyen született 1906-ban. Ugyanott a premontrei főgimnáziumban tesz érettségit, szombathelyi szemináriumban végzi a teológiát. 1930 óta káplán Ikerváron, megelőzőleg Jákon adminisztrátor volt. Képviselő testületi tag.
Római katolikus elemi iskola
Az iskola a vármegye legrégibb iskolái közé tartozik, valószínűleg már a XV. században keletkezett. 1867-ben, s utána sokáig két tanerős volt, ma már öt tanerős az iskola, három külön épületben lett elhelyezve. Az iskola felszerelése példás. Van gyakorló területe, két darab vetítőgépe 800 darab diapozitívvel, hatalmas hálózati rádiója, 500 kötetes könyvtára, szép fizikai szertára, értékes kőzet- és kagylógyűjteménye. A tantermekben villanyvilágítás van.
Igazgató tanító: Kozák Ferenc
TANÍTÓK
Gerencsér József
Vépen született 1908-ban, tanítóképzőt Csurgón 1928-ban végzett, oklevelet ugyanott nyert. Egy évig Izsákfán mint h. kántor-tanító működött, 1929-től Ikerváron osztálytanító. Apja a háborúban az orosz harctéren harcolt, fogságba esett, 1918-ban szökött haza.
Némethy István
Ikerváron született 1894-ben, tanítói oklevelét 1918-ban nyerte. Működését Egyházaskeszőn kezdte s onnan, mint kinevezett tanító jött Ikervárra. Jelenlegi állásában 1922-ben választották meg. szövetkezeti felügyelő bizottsági tag. Levente főoktató. A háború alatt frontszolgálatot teljesített.
özv. Pászthory Imréné
Gyöngyösön született. Iskoláit Győrben végezte, oklevelet Kőszegen nyert, 1903 óta tanít Ikerváron. Szép eredménnyel alkalmazza Kovács József igazgató fonomimikai módszerét. Férje 1924-ben hunyt el, három gyerekük van.
vitéz Horváth Ferenc
Magyar Királyi Hadiárva Intézet
A Batthyányak reneszánsz stílusú kastélyába van elhelyezve. Az intézetnek 100-120 növendéke van. A kultuszminiszter 1920-ban két irányú iskolát szervezett meg, egyiket elemisták, másikat kertésznövendékek részére. A négy középiskolát végzett ifjakból kertészsegédeket képeznek és mellette van a kertész munkásképző. Az épület modern, higénikus otthont nyújt az árváknak, akikkel tanítóik meleg szeretettel foglalkoznak.
Igazgató: Lehr Gyula, orvos: dr. Lehr Gyula
Tanítók: Gróf Sándor és Kutrovics Lajos
Kertészeti intéző: Dolniczky József
KÖZEGÉSZSÉGÜGY
Körorvos: dr. Glanicky László
Magánorvos: dr. Lóhr Gyula
„Patrona Hungária” gyógyszertár.
Tulajdonos: Medreczky Nándor
Ungváron született 1895-ben. Iskoláit Ungváron és Munkácson végezte. 1911-ben nyerte gyógyszerészeti diplomáját, 1915-ben vonult be a 11-es honvédekhez. 1916 júliusában orosz fogságba esett, ahonnan 1920 decemberben tért haza. Bejárta egész Szibériát, a jakutok földén az egykor Vámbéri Ármint vezető bennszülöttel is találkozott, járt a Góbi sivatagban is. Hadifogoly élményeiről értékes jegyzetei vannak.
Szülésznő: Jarina Józsefné
Ikerváron született, a bábaképző tanfolyamot Szekszárdon végezte 1922-ben. Működését Budapesten, mint szülésznő kezdte. 1925-től helyben, mint körzeti szülésznő működik. Férje önálló cipészmester, ki a háború alatt Korneuburgban a vasúti ezrednél, majd a Nyugati pályaudvaron teljesített szolgálatot 1918-ig.
EGYESÜLETEK, SZÖVETKEZETEK, IPARVÁLLALATOK
Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Parancsnok: Hessky Béla
Levente Egyesület, Vezető: vitéz Horváth Ferenc
Polgári Lövészegylet, Vezető: vitéz Horváth Ferenc
Hangya Fogyasztási Szövetkezet – Vezető: Tábori József
Ikerváron született 1902-ben, előbb szülei gazdaságában dolgozott, 1930-tól a helyi Takarék és Fogyasztási Szövetkezet vezetője. Három garnitúra cséplőgépjük van, amellyel bércséplést vállalnak.
Vasmegyei elektromos Művek Részvénytársaság – Üzemvezető: Reumann Géza
NYUGDÍJASOK
Csizmazia Győző ny. százados.
Szombathelyen született 1884-ben, gimnáziumi érettségi után két egyéves és két féléves katonai tanfolyamot végzett. Mint aktív katonatiszt Budapesten, Székesfehérvárott és Nagykanizsán teljesített szolgálatot. Nyugalomba vonult 24 effektív, 31 nyugdíjba beszámítható idővel 1926-ban. Háborúban vonatparancsnok volt, majd szerb. orosz harctéren küzdött, orosz fogságba esett, térdlövést kapott. Kitüntetései: Signun Laudis kardokkal, sebesült érem egy sávval, Károly cs.ker.(csapatkereszt). 1930 jubileumi emlékérem.
Péczy István, ny. dohánygyári altiszt
Kónyon született 1856-ban. Mint gyerek gróf Batthyány Gézához került, hol 19 éves koráig volt. Később Acsádon Szegedy Györgynél volt, majd 1892-ben az óbudai dohánygyár szolgálatába lépett, s mint portás 1920-ig működött, nyugdíjazása óta helyben lakik. A háborúban Géza fia, ki dohányjövedéki tiszttartó Kőbányán, az orosz harctéren küzdött, kéz és láblövéstől sebesült, s mint hadnagy szerelt le.
BETŰSOROS CIMTÁR
Asztalosok: Gyenli (Gyeszli) Lajos, Markó Imre, Pupp Lajos
Baromfikereskedő: Gajer József
Borbély: Makkos Károly
Bor-, sör- és szeszkereskedők: Kovács Jenő, Messinger Kálmán, Takács Dezső
Cipészek: Horváth Lajos, vitéz Horváth János, Musolics (Musatics) István, Szekeres Lajos, Takács József
Cséplőgép és traktor tulajdonosok: Fider Lajos 6 HP., Fogyasztó Szövetkezet 6 HP., Rodetus Lajos 6 HP.
Férfiszabók: Tóth István
Helyben 1894-ben született. Atyjánál, aki régi szabómestere a községnek, szabadult fel, 1920-ban önállósította magát. 1916-ban a haditengerészethez vonult be, kétszer sebesült, bronz vitézi érem és Károly cs.ker. tulajdonosa.
Dávid Károly, Tóth László, Tóth Márton.
Földbirtokosok:
Bajor hercegi uradalom 1850 kh
Majoros gazda: Marácz Ferenc
Fűztőn született 1879-ben. Régi alkalmazottja a bajor hercegi uradalomnak, szülei is az uradalom szolgálatában állottak. Mozgósításkor vonult be a 18. népf.gy.e.-hez, többször sebesült, négy és fél évig orosz fogságban volt. Békében a 33. gy.e.-nél szolgált.
Komáromi János
Ikerváron született 1867-ben, előbb szülei gazdaságában dolgozott, majd örökségének átvételétől önálló gazdálkodással foglalkozik. A községi elöljáróságnak tagja, volt h. bíró, a Fogyasztási Szövetkezetnek hosszabb időn át alelnöke és pénztárnoka volt, községi képviselőtestületi. Egyházközségi választmányi és iskolaszéki tag. A háborúban János fia orosz harctéren küzdött, 1916-ban fogságba eset a 1920-ban jött haza.
Tuboly Lajos
1874-ben Celldömölkön született. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen váégezte1897-ben. Mint sárvári járás főszolgabírája vonult nyugalomba 1918-ban, a forradalom kitörésekor. A vörösök üldözése elől menekülni kénytelen, részt vett az ellenforradalmi mozgalmakban. Háború alatt Sárvárott a Vöröskereszt megbízottja volt. A vármegye közéletében tevékeny részt vesz. Kitüntetései: Bajor királyi SZt.Mihály-rend bajos királyi vaskereszt, II. oszt.vöröskereszt, III. oszt. polgári érd. ker.
Gergye Gyula 30, Komáromi János 30, Mente János 40, Miháczi Imre 30, Miháczi János28, Szabó József 26, Szekeres József 40 kh.
Géplakatos: Gyöngyösi Gyula
Hentes és mészáros: Joó István
Italmérők, kocsmárosok, vendéglősök: Csonka Ferenc
Csényén született 1879-ben, mint hentes és mészáros Sárvárott szabadult fel. Vendéglőjét 1930-ban nyitotta meg. 1915-ben vonult be, összeomlásig szolgált, kis ezüst, bronz vit.érem. Károly cs.ker. tulajdonosa.
Kovács Jenő
Gyulán (?) született 1868-ban. Szakképzett vendéglős, hentes és mészáros, többek között Budapesten is dolgozott, mint pincér. 1903 óta van Ikerváron nagyvendéglője, szállodája, Háború alatt Albániában súlyos …..áriát szenvedett.
Takács Dezső
Sárváron született 1891-ben. Mint mészáros Szombathelyen szabadult fel. Dolgozott Szombathelyen, Sárváron, Budapesten. 1923-ban önállósította magát Vasvárott, a községben vendéglős három éve. 1915-ben vonult be, 27 hónapig fronton volt, Nemzeti Hadseregben is szolgált.
Messinger Kálmán
Kosárfonók
Fábián Kálmán
Ménfőn született, 1881-ben, kosárfonó ipart Pápán tanult, a 1898-ban szabadult fel, mint segéd Budapesten 15 évig dolgozott, 1908-tól Amerikában, különböző városokban működött szakmájában. 1920-tól helyben önálló kosárfonó mester. Üzemében, szezonban 40-50 munkás dolgozik. Üzemében kerti bútorok, ruha-, utazó-, kézi- és egyéb kosarak, valamint gyerek garnitúrák, kocsik és egyéb szakmába vágó dolgok készülnek. A Sárvár és vidéke Ipartestületnek tagja. A háborúban olasz harctéren küzdött, mint tűzmester szerelt le 1918-ban.
Tábori József
Ikerváron született 1888-ban, kosárfonást 1909-ben tanult. A Batthyány kosárfonó-üzemnek nyolc évig volt üzletvezetője, majd mint az I.K.H. megbízottja Tiszapolgáron 80 holdas fűzest telepített. A háború után a Magyar Királyi Hadiárva Intézetben nyert alkalmazást, mint kosárfonó szaktanítója. Később a Tuboly-féle kosárfonó üzem vezetője volt öt éven át. Majd ugyanilyen minőségben működött a dunaharaszti kosárfonó üzemnél. Innen kilépve, helyben önállósította magát, s megalapította az ország egyik legnagyobb feldolgozó telepét. Állandóan 100-120 embert foglalkoztat. A nemesfűz feldolgozása terén korszakalkotó találmányt szabadalmaztatott a nádutánzat, lakk fűz és lakkszin fűz előállítása terén – hosszú kísérletezés után – olyan precíz eredményeket ért el, hogy az nemcsak versenyképes, hanem felülmúlja az eddig előállított összes külföldi szakmunkákat. Az államtól 100.000 pengős támogatást kapott. A háborúban fogságban esett, ahol négy évet töltött.
Kovácsok: Németh János, Vámos Ferenc
Pék: Horváth Imre
1898-ban született, 1915-ben szabadult fel Csepregen, mint segéd ugyanott és a fővárosban, többek között a Glasner cégnél dolgozott. 1924-ben Rumban önállósította magát. 1927-ben jött Ikervárra. 4. tüzérezredhez vonult be, 29 hónapot harctéren töltött, sebesült, mint altiszt szerelt le. Bronz vit. érem, Károly cs. ker. tulajdonosa.
Tojáskereskedő: Gajer József
Vitézek:
v.Horváth Ferenc – tanító
v.Farkas János - földműves
v.Horváth János - cipész
Sajnos itt megszakadt az írás, de ezt is nagyon köszönhetjük az ismeretlen szerzőnek.
|
