Ikervár 1930-as népszámlálás egy korabeli dokumentum alapján

A dokumentum feltárásának nyomozása, ki, mikor, miért követte el?

Milyen adatokat nyertek ki a statisztikák Ikervárról.

Kezembe került egy írógépen készült, indigóval több példányban gépelt dokumentum, minden egyéb információ nélkül. Megpróbáltam megfejteni mikor, ki és miért írhatta? Ha már foglalkoztam a kérdéssel, akkor megnéztem az 1930-as népszámlálás adatait is.

Az első gomb alatt a korabeli gépelt írás átirata olvasható. A rövidítéseket kiírtam, mert ma már azok nincsenek a hétköznapi használatban és így nehezen értelmezhetők. A vékony papír és az indigós másolat végett nehezen lehetett kiolvasni a dokumentumot. Az írógépes hibajavítás, vagyis a betű átütése csak az első példányon volt hatásos. A másolatokon csak egy indigó paca jelent meg ilyenkor. Második gomb alatt a dokumentum keletkezésének időpontja, a szerzője és annak célja került nyomozgatásra. Meglepő eredményt kaptam. Harmadik gomb alatt az 1930-as népszámlálás adataiból a sárvári járást érintőeket szerkesztettem ki. Tekintve, hogy az eredeti könyvben a táblázatok az egyik oldalon kezdődtek, a másikon folytatódtak, illetve volt még olyan is, hogy egy táblázat a páros-páratlan oldalon egyaránt volt. Így egy táblázatot négy különböző oldalról kellett összeilleszteni, sajnos az oszlopok távolságát sem tartották  azonosan mindenhol. Illetve a fő gond, hogy a táblázatok mérete és apró adatai nem támogatták a képernyőn való megjeleníthetőséget. Ezért a táblázatokat fel kellett darabolni és újra összeilleszteni.  

Kiindulási alapként pár oldal indigós másolat.

Kezembe került pár oldalnyi nehezen olvasható indigós nyomat. Írógéppel vékony papírra több példányba írt leírás Ikervárról. Nagyítóval került átgépelésre, mert máshogy nem volt olvasható. Származására nem tudok mit mondani, tán Édesanyámhoz adta be valaki, mert van jó pár ilyen tartozásom még.

Tehát ismeretlen a megőrző, a szerző, a keletkezésének ideje és a mű célja. Miután átírtam, neki álltam a nyomozásnak. Megjelöltem minden fogódzót, hogy a keletkezés időtartalmát alulról, fentről szorítgatni tudjam.

Nincs keltezés, nincs megjelölve az írás célja, nincs megjelölve a szerző.

Mikor keletkezett  a gépelt anyag?

Az első nyom a "Bajor hercegség tulajdona" volt, ezzel 1916 és 1945 közé datálódott a mű. Az "1930. évi népszámlálás" adataival már 1930 és 1945 közé szorult az írás. 1930 utáni dátum nem szerepel a leírásban, persze ettől még lehetne 1939-es is akár.

Felülről a korlátot Haller László plébánosunk adta meg még 2011-ben. Az akkor átadott és közzétett írásban szereplő Takáts Ferenc segédlelkész (káplán) 1929. novembere és 1931. augusztusa között teljesített szolgálatot Ikervárott. Ebben a gépelt anyagban is ő szerepel megnevezve. Ha későbbi lenne az anyag, akkor már nem ő lenne benne.

Tehát az anyag keletkezése 1930. január és augusztus közé tehető, a többi szereplő időpontjai nem tudták jobban behatárolni a keletkezés idejét.

Ki lehet a szerző?

Kicsit bánkódtam, hogy 1931 a keletkezési ideje. Titkon reméltem, hogy az anyag Horváth György 1855-1924) ikervári kántor tanítóhoz lesz köthető. Aki sokat tett a Batthyány szobor létrehozásáért, munkájának eredményeként 1913-ban felavatták a szobrot. De a neves lokálpatriótánk 1924-ben meghalt.

A népszámlálás az 1930. év szilveszteri napján lévő adatokon alapult és 1931 január 10.-éig tartott az adatok felvétele. A népszámlálás hivatalos adatait legkorábban csak 1932 novemberében tették közzé. Ez azért fontos, mert a keletkezési időpontot figyeléembe véve a szerzőnek a helyi felmérésben részt kellett vennie, hogy a leírt adatok birtokába legyen. A népszámlálás felmérői a tanítók, a lelkészek, a nyugalmazott köztisztségviselőkből kerültek ki általánosan, így ebben a körben kell kutakodni. Vélhetően a falu nagyságához mérten 6-8 fő lehetett a felmérő csapat.

Ezt támasztja még alá, hogy a népszámlálás kitért az I. VH katonai szolgálatra, sebesülésre, fogságra és kitüntetésre. Innét származhatnak az egyes emberekre vonatkozó katonai adatok, amelyeket leír.

Miért gyanakszom arra, hogy nem a falu szülötte írta ezt? Van pár dolog, amit egy helybeli nem így mondana, írna,stb.

Például vannak ikonikus családnevek, amiket egy helybéli nem tud eltéveszteni. Például Musolics – Musatics, Gajer – Gájer, Gyenli – Gyeszli, elől az iratban szereplő, hátul a ma is élő családnevek szerepelnek. A Hadiárva intézet igazgató neve is szerepel pár változatban Lehr – Lohr – Lóhr szerepel, így az ottani két tanító is kiesik a "gyanúsítottak" köréből, hisz az igazgató nevét biztos nem hibáznák el.

Másik ok, egy ikervári nem mondaná azt, hogy a két kis vár a sárvári vár elővéd vára volt. Ikervár volt előbb, mint Sárvár és különben is, mi elől védené egy föld halom vár a nagyobbik várat? Igaz, Ikervárnál volt korábban már a rábai átkelőhely, ezért jöttek is erre, a rómaiak, a törökök, a németek és persze oroszok is.

Állítólag az építkezésekhez elhordták a Fazék dombot a falusiak, ami az egyik kis várnak tulajdonított helyszín volt. Vagyis élt az iker váras teória a falusiakban. Érdekes lenne tudni, hogy mikor szereztek tudomást a falu nevének a Képes Krónikában való szerepléséről és a Salamon király legendájáról. Majd elkezdek kutakodni ebben a kérdésben is.

Végül hogyan is fogalmazzak szépen? Egy ikervári írna a Batthyányiakról, de itt meg sem említik őket. 1913-ban avatták fel a közadakozásból az egész alakos szobrát gróf Batthyány Lajos mártír miniszterelnökünknek a falu közepén. Röviden, itt-ott olyan párt funkciónárius írás íze van.

Ikerváron születtek, így kiejtem a szerzők közül: Hessky Béla - körjegyző, Szabó János, Faiszt József,  Kováts Lajos -plébános, Némethy István - tanító, Jarina Józsefné - szülésznő, Tábori József ,

Kiestek a nem ott születettek, de okkal:

Pászthory Lajos  - 8 éve már postamester, ismeri a falu családneveit

özv. Pászthory Imréné - 27 éve tanít Ikervárott, ismer mindenkit

dr. Lohr Gyula, Gróf sándor, Kutrovics Lajos, Dolniczky József - a Hadiárva intézet igazgató nevének téves írásai végett.

Medreczky Nándor - gyógyszertáros, a leírás alapján, nem magáról írhatott.

Csizmazia Győző és Péczy István nyugdíjasok is már sok éve élnek a faluban.

Lehetséges szerzők?

Takáts Ferenc - segédlelkész - egy éve jött Ikervárra

Gerencsér József - tanító, egy éve jött Ikervárra

vitéz Horváth Ferenc - bár ő lehet falu szülötte is. De ha ő írta volna, akkor a saját önéletrajzát kitöltötte volna.

Kozák Ferenc - iskola igazgató, de ha ő írta volna, akkor a saját önéletrajzát kitöltötte volna.

Reumann Géza - villanytelep üzemvezető,

ANONYMUS

Copyright?

1898-ban kiadott Magyarország Vármegyéi és városai  enciklopédiában Vasvármegye községei  részben Ikervárról több oldalról is tájékozódhatunk. A sárgán szedett részek szó szerint kerültek átemelésre a gépelt iratba.

„Ikervár nagy magyar falu, 213 házzal és 1633 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója helyben van. Egyike a vármegye legrégibb és történelmileg is legérdekesebb községeinek. Sárvártól délre, Rába mellett fekszik. A körjegyzőség és a körorvos székhelye. A lakosok takarék- és segélyegyletet tartanak fenn. A Fejér-féle codex szerint itt, a Rába jobb- és balpartján egy-egy váracs állott, a melyek Sárvár elővédett képezték. Salamon király kedvencz vadászterülete volt e vidék, a hol több ízben megfordult. A község régi pecsétnyomóján a két vár képe ma is látható. 1532-ben a törökök szállották meg a községet, 1709-ben pedig a császáriak, Heister vezérlete alatt. Plébániája 1595-ben már virágzott. Mostani temploma a mult század végén épült, de szentélye és portáléja a XV. századból való. Földesurai a Nádasdyak, majd a Draskovichok és később a Batthyányak voltak.”

A község mellett, a Rábán vannak a híres ikervári villamos müvek, melyek hazánkban egyedül állók.

Sajnos befejezetlennek tűnik az írás, hiányossága függ a nem ismert céltól is. De a népszámlálás kitért az iparra és a kereskedelemre is. Az önálló iparosok rózsaszínű, az önálló kereskedők kék színű űrlapot kaptak, melyen kérdés volt, hogy hány munkást tudnának foglalkoztatni. Az 1929-es világválság munkanélkülisége adta a kérdést. Az ipar leírására kaptunk némi adatot, a kereskedőknél a  tojás és szesz kereskedésre volt csak adat.

A faluban ekkor bizonyítottan legalább több család működtetett vegyes boltot, a korabeli képeslapok tanulsága szerint. Gazdag Gyula, Deli József, Nagy Ferenc és özv. Berki Jánosné. Talán érthető a csalódottságom, jó lett volna megtudni valamit Nagy Ferencről, a nagyapámról, aki még a születésem előtt meghalt.

Lehet, hogy nem tudjuk meg ki volt a szerző, de azért köszönet illeti meg a fáradozását. Nélküle nem tudtam volna meg sok mindent. Például,  hogy 1930-ban az iskolákban villanyvilágítás és dia vetítő is volt.

De hogy ne ilyen témával zárjam az oldalt, az 1930-as kutakodásaim során az egyik aukciós oldalon beleszaladtam egy képeslapba, a Miss Magyarország 1930-as nyertesének fotójával. Bár kissé üti egymást az angol és magyar szavak együttese, de ezzel köszönnék el. Biztos nem véletlenül került elém.

v20230312