Az Ikervár közeli hidak történetéről hétköznapi szemmel

Az ikervári átkelőhely egy 1664-es török történetírásban, útleírásban

Hol vannak, miért vannak, hogy vannak a hídjaink? - bevezető oldalon

A Rába folyó hídjai a múltban és a jelenben - a 3D-s gomb alatt érhető el

A Vízerőmű műcsatornájának hídjai - a 3D-s gomb alatt érhető el

A Herpenyő patakok és társainak hídjairól - a 3D-s gomb alatt érhető el

II. világháború előtti fényképek, a képeken látható személyeket jó lenne beazonosítani.

Hidakról lesz itt is szó, de előtte a hozzá tartozó vízekről kell pár szót ejtenünk.

Érdemes egy pillanatig elidőzni a jobb oldalon lévő térképnél. A Csörnöc- Herpenyő vízének árok és meder hálózatát láthatjuk ma. Egyik oldalról a Rába, másik oldalról a Kemenes-hát dombság szorítja össze a patak hálózatot.  A víz hol itt folyik, hol ott folyik, áradáskor pedig mindenhol!

Láthatjuk, hogy a jobb felső sarokban a Berekmajor felíratnál csatlakozik bele a patak a műcsatornába. Ikervár és Sótony között volt az a kilenc fahíd 1963-ig, ami egyedülálló volt a maga nemében.

Csörnöc patak nevet régen Körmendtől Alsóújlakig használták, majd utána a Herpenyő elnevezés volt az elfogadott. Ma már Körmend előtt még (a folyásirányt véve alapul) a Berki patak folytatásaként Csörnöc - Herpenyő néven fut a patak hivatalosan. A Hétköznapi életben pedig Rumig Csörnöc, onnét inkább csak Herpenyő a köznapi neve.

Ikervárnál Használatos volt a Csörnöc, Kis herpenyő, Nagy Herpenyő és a Csecsér patakok elnevezés a hidak kapcsán. A hidak megsemmisülése és a kiszáradás következtében csak a Kis és Nagy Herpenyő maradt meg.

Bárhogy is hívjuk  őket, mindegyikben Rába víz folyik. :-)

2000-es évektől folyamatosan kevesebb volt a víz ezekben a patakokban. 2015 tájékán elértünk odáig, hogy a Csörnöc és a Herpenyő állandó víz utánpótlása eltűnt. Az árvizek időszakosan megtelítették ugyan a meder hálózatot, de az élővilága számára kevés volt ez, erős mocsarasodás indult be. Tanai Ibolya 2017-es írásában (már nem érhető el a vasmegye.hu-n) szerepelt Nádor Istvántól, a Nyugat-dunántuli Vízügy igazgatójától a következő információk:  

"A víz utánpótlását egy vízátvezető csatornával oldották meg Körmend térségében. Így a Rábából másodpercenként 200 liter víz jut a mederbe. Nádasdnál és Kámnál pedig egy-egy háromlépcsős surrantó segít visszaduzzasztani a patakot, Kámnál a partot is járhatóvá tették a Koponyás-patak betorkollásáig. A horgászok valószínűleg a megtisztított sótonyi szakasznak örülnek majd a legjobban."

Ezek alapján, kimondhatjuk, hogy a Csörnöc és a Herpenyő is a Rába vizét issza, viszi és hozza majd vissza a Rábába Ikervár után. Csörnöc és a Herpenyő meder rendberakása, víz betáplálása a Rábából, ezzel kapcsolatban pár képet berakok ide. De érdemes ellátogatni a Körmendi Munkás Horgászegyesület képgalériájába - link. A fotókat készítette Tépeti és Konyher Urak.

A következő pár képen a Rábából való betáplálás kis árkát és a szabályozó gátját láthatjuk Körmendnél. Valamint a fent említett surrantót nézhetjük meg, amely egymás mögött lévő három kis kőgátból áll. Ezek a vizet egyrészt visszaduzzasztják és közben oxigénnel dúsítják az átbukó vizet. Ebből az egységből van egymástól távolabb kettő és a Rába sárga vízéből a végén egy ilyen átlátszó kis patak víz lesz.

De csak a következő áradásig! ITT egy link a 2014-es áradásról, ami Körmend térségében mutatja meg árvíz idején a Csörnöc vízfelületét.  Az Ikervár - Sótony előtt először kiszélesedik az áradat, majd a kiemelkedő műcsatorna berekesztő hatására feltartóztatott, felduzzasztott víz megerősödve tör utat magának Sárvárig, ahol újabb akadályokkal találkozik.

Itt pedig a sótonyi Herpenyő, horgászok örömére mintegy 500 méteren kialakított, rendezett meder része látható.

Az Első katonai felmérésből származik a következő térkép részlet, 1785 előttire datálhatjuk, de a pontos időpont nem ismert. Ikervár a Rába túl partján, Sótony pedig fenn a dombtetőn helyezkedett el. Közöttük pedig sok kis vízfolyás, aminek a járhatóságához sok hídra volt szükség. Már ekkor állt négy híd a két falu között, de sűrűn víz alatt volt az út.

Ikervárnál egyértelműen nem jeleztek hidat a felmérők ezen a térképen. Kicsit kinagyítottam a falu melletti átjárót ábrázoló térképrészletet. A korabeli térképeken a kifli alakú jel, egy evezővel. Valamilyen úszó alkalmatosságot jeleztek, ami lehetett csónak, vagy szekér átvitelére alkalmas komp is. Esetünkben a lényeg, hogy egyértelműen nem hidat jelöltek, a sokkal kisebb patakoknál jelölték a hidakat, amiből volt négy is már akkor. Az út vonalvezetésén látszik, hogy ott építettek hidat, ahol kis erőfeszítéssel és költséggel meg tudták oldani. A falunál már sokkal korábban (1432) is volt híd, amiről írásos feljegyzés is fenn maradt, de ezen a részen az áradások és jégzajlások a fahidak gyilkosai voltak.

A Második katonai felmérés térképén (lentebb) láthatjuk, hogy csináltak utat, ami egyenesen vezetett és nem arra vezetett, ahol könnyen mentek el a szekerek. Az út mellett volt már fasor is. Ikervárt megnézve láthatjuk, hogy kettő híd is volt már a Rábán. Az időpont behatárolása nem egyszerű, a második felmérés 1869-ig tartott. A felső híd a falu közútjáról nyílt, az alsó pedig a kastély kertjéből, ezt hívta a nép Cifra hídnak. A térkép jobb alsó részén olvasható a Csecse ér megnevezés, erről később bővebben lesz szó.

Harmadik katonai felmérés térképe következik, melyen láthatjuk, hogy 1885 tájékán már 10 híd volt ezen az útvonalon. Ami talán azt takarja, hogy az út fontossága megnőtt, és ez az út minőségére is kihatott. Az út építése során kiegyenesítették a nyomvonalat, amit máig megtartottak. A lenti és a fenti térképet összevetve megfigyelhető, hogy a vizek medrei változtak. A Nagy Herpenyő elhagyta a medrét és birtokba vette a Csecse ér medrét. Az ő régi medrét pedig száraz mederként ábrázolták a lenti  térképen. De időjárástól függően abban is volt víz. A Csecse ér ilyenkor a hegyhez közelebb keresett magának újabb medret (jobbról a harmadik híd alatt).

Valamikor régen a Herpenyő Pápóc után csatlakozott a Rábához. A Rába szabályozások és az vízerőmű megépítésekor Sárvár előtt elvágták és bevezették a csatornába a vízét. A régi medrét a Lánka patak birtokolja manapság Sárvártól. A régi állapotot megfigyelhetjük a jobb oldali térképen, mely a Cholnoky hagyaték, Korabinsky féle 1791-es térképből került kinyerésre.  Ezen a térképen Körmendig van a Csörnötz megnevezés, Vasvártól a Herpenyő folyt.

Már tudjuk, bárhogy is hívják a vízfolyást, a Rába vize van benne. Valahol lobbiztak és a Kis-Herpenyőt átnevezték Csörnöc-Herpenyőnek, majd a Nagy–Herpenyővel való találkozása után is ezt a nevet vitte tovább. Sőt amikor a Csörnöc - Herpenyő az erőmű mögött a műcsatorna alvizével egyesült, akkor is ezt a nevet vitte tovább. Egészen addig, amíg Sárvár előtt nem csatlakozik a Rábához. Szerintem más tollával, esetünkben vizével ékeskedik a Csörnöc - Herpenyő, mert saját maguk is Rába vízből vannak. :-)

A műcsatornában biztos több Rába víz folyik, mint a Herpenyő ágon. Kár erőltetni és elvenni a megszokott régi neveket. Bár régen is volt a bizonytalanság, melyik faluban hogyan is hívják a patakokat. Ezért az 1830-as térképet rajzoló megoldotta a Gordiuszi csomót. Ráírta, hogy mindenki úgy hivja, ahogy akarja (aliter  jelentése másként). Már ő is tudta, hogy kár erőlködnie :-)

A sárvári hegynél a volt urasági csárdát azért nevezték el Herpenyő csárdának, mert akkor még ott folyt előtte el a Herpenyő. A csárda előtt még működtette a Soos malmot, utána a Kása malmot, sőt mielőtt Sárvár után becsatlakozott a Rábába még előtte meghajtotta Sillici Erdei malmot is. A Rába szabályozása és a technikai fejlődés ezeket felszámolta.

Dr. Gáll Imre Régi magyar hidak könyvében (1970) még híre sem volt a Csörnöcnek, öt Herpenyő és kettő Csecsér hídról ír csak:

"Az út Ikervártól Sótonyig csak 4,5 km hosszú és rajta egészen 1963. év tavaszáig kilenc fahíd állott. Ebben az évben a szokatlanul magas árvíz a Sótony felőli két hidat elvitte, s közülük csupán az egyik épült újjá. "         XXX

"A kilenc hídból álló fahíd együttes még így megcsonkítva is egyedülálló Magyarországon. Van köztük különféle nagyságú és méretű. Szerkezeteik lényegében egyformák: cölöpjármokra helyezett gerendahidak, különféle nyílásszámmal és mérettel."                       XXX

"Az öt Herpenyő- híd és két Csecsér patak híd alkotja az együttest. Ezek közül a Herpenyő hidak kétnyílásúak, közülük egyiknek van csupán három nyílása, a Csecsér-hidak pedig három-, illetve négynyílásúak. A nyílások mérete valamennyi híd esetében alatta marad az 5 m-nek, csupán a helyreállított Csecsér-híd mérete éri el az 5,70 m és az 5,40 m-t.

A hidak egyike sem régi. Említettük már, hogy a fahidak élettartama eleve kizárja azt, hogy a kőhidakéhoz hasonló korú száz- vagy több száz éves alkotásokat mutassunk be. De az Ikervár—Sótony hídsor azért érdekes, mert hídjai — egyetlen kivétellel — régen is csak fahidak voltak, tehát ha anyagában nem is, de szerkezetében, koncepciójában, sőt talán még megjelenési formájában is a régi hidakat kell bennük felismernünk, amelyek Magyarország más útjain is nagy számban épültek és a maguk idején szinte az egyetlen megoldást nyújtották a nagy távolságok és mélységek feletti út- átvezetésre.

"A hídsor hídjainak főméreteit az alábbi kimutatás tartalmazza:

A kimutatás utolsó két hídját vitte el az árvíz 1963-ban. "

A fenti 1975-ös katonai térkép részleten látható a két falu közötti 5 híd, melyből kettő alatt van állandó vízfolyás, a többi szárazhídnak árvízkor van nagy jelentősége.

1963-tól volt 12 év, amíg egy gödröt kellett kerülgetni a híd hiánya végett. A 3. katonai felmérés térképen Sótony felöli részen volt hatodik és hetedik híd is. Amiket 1963-ban elvitt az ár, de mivel nem volt vízátfolyása állandó ezért a feltöltötték, illetve a mezőre csináltak egy elkerülő utat. Először csak kényszerből jártak arra az emberek, azután pedig némi zúzott kővel is út formát adtak  neki.

A híd alatti átfolyáson mélyebb volt a víz és egy kis tó keletkezett ott, Feneketlen tó lett a népi elnevezése. Megesett pár alkalommal, hogy a hegyről hazafelé tartó kapatos biciklis belegurult a tóban. Később már tettek oda akadályt ezért.

Ha az egeret a kép fölé visszük, akkor átvált a kép az 1972-es állapotról az 1982-esre, amikor is már újra egyenes lett az út. A világosabb részek azt mutatják, hogy a patak évszázadok alatt arra a területre rakta le a finom hordalékát, amit viszont egy nagy eső visszamosott az elkerülő útra, mivel az a régi mélyebb patak medren vezetett át. A képek a fentrol.hu oldalnak köszönhetőek. A híd helyét feltöltötték, az út egyenes, csak a hegy felöli lekanyarodás mutatja még a helyét.

Ez a Feneketlen tó a valamikori Csecsér patak feletti híd nyílása volt. Neve a korai katonai felméréseken még, mint Csecsi bach szerepelt a német nyelvű felmérőknek köszönhetően. A bach jelentése ér, csermely, patak. Igazából Csecse ér volt a leánykori neve a pataknak, ami azután a  hétköznapi életben egyszerűsödött és csak egy szóval Csecsér-rel illették.

Erről a területről tudni kell, ha a Rába kiönt, akkor itt 3 km széles a víztükör, erdőn, mezőn, szántóföldön és az úttesten áll a víz, jobban mondva hömpölyög. Ennek eredményeként a mederhálózat is változott az elmúlt századokban. A 8441-es közút megépülése, annak a szintjének megemelése, mintegy gátat jelent a víz útjában. Áradáskor először csak a híd átereszek alatt mossa a víz az utat magának, majd átbukik a közúton is. Ilyenkor negyed méteres víz is van az úttesten. Megesett, hogy az ökrös szekeret is lesodort az árokba a víz. A szekeret a fák megfogták, az állatokat kellett menteni. Egy biciklist simán elsodor már 30 cm-es áradat. Ne felejtsük, hogy itt nem egy 30 cm mély tócsáról van szó, hanem oldal irányú sodrásról. Érdekes, minden áradáskor vannak erősebbek, mint okosabbak. Pár kép ízelítőül.

A Rába áradásakor a Csörnöc-Herpenyő mederhálózata veszi fel a plusz víz nagyobbik részét. Körmend térségében a Rába  és a patakhálózat tetőzése között csak 2 óra telik el, addig Ikervárnál már 45 óra különbséget állapított meg 1988-ban dr. Szilágyi Endre. 1979-ben a Rába hídhoz és erre az Ikervár - Sótony ártéri részre még kettő rajzoló vízmércét telepítettek, az áradások megfigyelésére és előjelzéséhez.

A jobb oldalon egy ilyen vízmérce látható a Herpenyő ártéren, de a Rába hidas cikk képén a híd mellett is látható egy ilyen szürke cső.

A Rábán levonuló korábbi árvizek és a jégzajlások egy külön cikket érdemelnek majd egyszer. Már 1878-tól hathatós intézkedésekkel igyekezett a Rábaszabályozó Társulat megelőzni az anyagi károkat és emberéleteket követelő árvizek hatását csökkenteni. Ilyenek voltak a malmok és a hozzájuk csatlakozó rőzsegátak felszámolása és a meder kiegyenesítése sok helyen.

Ezeket a fahidakat is elkezdték megerősíteni, első lépcsőben a korábbi 2 tonnás teherbírásról átalakítottak 7,5 tonnásra. Majd 2021-ben és 2022-ben több havi teljes útlezárást követően 16 tonnásra erősítették meg ezeket a kis hidakat. Sok embert érintet a lezárás, hegyes gazdákat, termőföld tulajdonosokat, horgászokat, illetve a Sótony - Szombathely viszonylatban autóval közlekedőket. Busz forgalom nincs erre, teherautó forgalom is csak célforgalom jellegű. Szóval nagy jelentősége nincs a 8441-es útnak, de lezárása nagyon fájó volt. Remélhetően az elkövetkező 50 évre rendben lesz már.

Kicsit hiányosnak éreztem a jelen híd állapotok képei nélkül az írást, pótolnám pár képpel. Valójában két hídról beszélhetünk, Ikervár felöl az első Kis - Herpenyő hídja. Viszonylag pár méter áthidalása történik köztes tartópillérek nélkül  vastartókkal. Felülről két oldalt lesúlyozott, 3,8 m széles, egy nyomtávú, 16 tonnás teherbírású híd. Látható, hogy alatta áll a víz. A két új pillér talpát betontáblás rézsűvel is védik, amelyek tán a régi híd fa pillér oszlopaira támaszkodnak a híd alatti részen?

A másik komolyabb híd a Nagy - Herpenyő hídja. Itt nagyobb az áthidalandó fesztáv és a meder is szélesebb, mert árvízkor ez a legveszélyeztetettebb pontja az útnak. 3-3 alátámasztása is van a szélső felfekvéseken felül. A kis képeken a patak, illetve a meder képe látható a híd előtt és után. A 2009-es árvízi összefoglalóból kiemelt kis képen látható, hogy meddig van a víz áradáskor. A híd vízáteresztő képessége viszonylag nagy, de mivel az áradó víz eléri a fém tartót, így erősen nyomja oldalra. Az alábújó víz emelgeti a hidat? Lehet látni, hogy kőrakással is védik a beton talpakat a víz kimosás ellen. Az erős szerkezetből lehet látni, hogy erős hatások ellen kell védekezni itt. Lehet, hogy kicsi a híd, de fontos láncszeme a közlekedésnek ezen az úton. Ritkán van kitéve extra terhelésnek, de akkor nagyon megkapja a magáét.

Az Ikervár és Sótony közötti közigazgatási határ máig követi a Kis-Herpenyő medervonalát, amely az Ikervárhoz közelebbi ág. Olyan, mint az országok közötti határok esetén, szóval komoly "vízválasztóval" rendelkezünk mi erre felé. Bár a vízválasztót a hegyekre mondják inkább, amikor az oldaláról lefolyó csapadék alapján mondják kié a hegy oldala.

v20240215, v20240418,