Az Ikervár közeli hidak történetéről hétköznapi szemmel

Az ikervári átkelőhely egy 1664-es török történetírásban, útleírásban

Hol vannak, miért vannak, hogy vannak a hídjaink? - bevezető oldalon

A Rába folyó hídjai a múltban és a jelenben - a 3D-s gomb alatt érhető el

A Vízerőmű műcsatornájának hídjai - a 3D-s gomb alatt érhető el

A Herpenyő patakok és társainak hídjairól - a 3D-s gomb alatt érhető el

II. világháború előtti fényképek, a képeken látható személyeket jó lenne beazonosítani.

A közúti Rába hídról és a grófi Cifra hídról pár szót.

Ikervár falu rajzolata 1700-as években több, egymástól különböző korban lévő és különböző szerkesztők által rajzolt térképen négyszög alakú volt a falu alaprajza. A jobb oldali térkép részlet 1780-ra tehető, ezen éppen nincs híd jelölve a falu mellett. Ezen a folyószakaszon hol volt híd, hol nem. Volt amikor közúti jellegű, volt amikor magán jellegű.

Az alatta lévő térképen még tartja a négyszöget a falu alaprajza, de lehet látni, hogy a Rába mellett már csak kettő ház van meg. Ez könnyen meglehet, hogy egy tűzesetnek köszönhető, ami után az akkori birtokos úgy döntött, hogy a tűz átterjedhet az ő házára is és inkább távolabbra építették újra ezeket a házakat. Ekkor már az új malomcsatornán üzemelt a malom, ami később az Ella malom nevet kapta. A híd ekkor mindenki számára elérhetőnek tűnik és a malomhoz vezet. A malom duzzasztója - beeresztője előtt volt egy kis átjáró híd, amin keresztül Sótony és Nyögér is elérhető volt. Ez a térkép 1820 körüli állapotot mutathat, amikor is már Batthyány Lajos miniszterelnökünk apjáé volt a birtok.

Amikor az új közúti Rába híd megépült 1835-ben, ezen a helyen már csak a miniszterelnökünk két parkját kötötte össze itt híd. Az 1857-re tehető térképen láthatjuk lent, hogy akkor az út már nem is vezetett a malomhoz.

Megpróbálom időben az elején kezdeni, ehhez az Arcanum térkép oldaláról emelek be ide a katonai felmérések térképeiből a számunkra érdekes részleteket.

Az Első katonai felmérésből származó 1785 előtti térképen Ikervárnál egyértelműen nem hidat jeleztek a felmérők. Kicsit kinagyítottam a falu melletti átjárót ábrázoló térképrészletet. A korabeli térképeken a kifli alakú jel, egy evezővel, valamilyen úszó alkalmatosságot jeleztek, ami lehetett csónak, vagy szekér átvitelére alkalmas kompot is takarhatott.

Esetünkben a lényeg, hogy egyértelműen nem hidat jelöltek, a sokkal kisebb patakoknál jelölték a hidakat, amiből volt négy is már akkor is.

A falunál már sokkal korábban (1450) is volt híd, amiről írásos feljegyzés is fenn maradt, de ezen a részen az áradások és jégzajlások a fahidak gyilkosai voltak.

A Második katonai felmérés térképe alapján már láthatjuk, hogy Ikervárt megnézve kettő híd is volt már a Rábán. Az időpont behatárolása nem egyszerű, a második felmérés 1869-ig tartott. A felső híd a falu közútjáról nyílt, az alsó pedig a kastély kertjéből, ezt hívta a nép Cifra hídnak.

A térképen megfigyelhetjük, hogy a kastély körüli négyszögben már nincsenek házak. a falu szélén nyíltak új utcák nyugatra és délre. Erre 1830 tájékán kerülhetett sor.

Habsburg birodalom Harmadik katonai felmérés térképe alapján láthatjuk, hogy 1885 tájékán már - még a két Rába hidat és az Ella malom melletti átfolyások kis hídjait.

Magyarország Katonai Felmérése 1941

Már csak egy híd van jelölve a Rábán, a Cifra híd helyén rom jelzés látható.

Érdekes, hogy a kastély kert sarkán, ami a falu közepén van, jeleznek egy romot, ami valószínűleg az 1913-ban felállított Batthyány Lajos első felelős miniszterelnökünk egészalakos érc szobrát jelölheti.

A műcsatorna hídját jelzik, ez még a fém vázas híd volt.

A Cifra híd a kastély parkját kötötte össze a Rába túlpartján elterülő angol parkkal gróf Batthyány Lajos miniszterelnökünk  idején, bár a kastély oldalán lévő kertet is így hívták egy időben.

A hídról az 1850-es birtok elkobzási leltárból, Tilcsik György munkásságának köszönhetően tudjuk, hogy 14 egész 4/6 öl hosszú, 1 egész 1/2 öl széles fahíd volt a Rába felett. (Egyik mai irodalomban elírták 144 ölre.)

Ha egy ölt 1,89 m-nek számolunk, a bécsi mértéket véve alapul, akkor a híd hossza 27,72 m, a szélessége pedig 2,83 m volt. Anyagára nézve egy helyen azt írták, hogy nyírfából készült. Nem igazán hiszem ezt, nem erre való az a fa és nem is állt rendelkezésre a környéken.

Három pilléren nyugvó hidat jelöltek az 1865-ös kataszteri felmérés térképen, míg a pár száz méterrel a képen feljebb lévő Rába hidat öt pilléresre rajzolták.

Dr. Molnár András és Dr. Tóth Dezső  írásában, amely a Válogatott írások Ikervár történetéből II. kötetében megjelent egy kép róla, melynek forrását még nem találtam meg.

Némileg kételkedek ebben, mert ez a híd egy a folyó közepén lévő egy pillérrel rendelkezik.

A 10 m-es fesztávot nagynak tartom a parttól nézve középig. A híd teherbírására gyors számvetés alapján, ha egy ló 550 kg, ami mondjuk 80 kg-os lovast is elvisz magán, plusz felszerelést. Két lovas a hídon, vagy könnyű kocsi egy lóval, utasokkal. Szóval másfél tonna összejön minimálisan passzív súlyként, mozgásban ebből kettő tonna, ahhoz sok a 10 méteres fesztáv faanyagból jobbra és balra.

Egy mára már számomra ismeretlen forrásból származó vízitúra fényképen (2009 előtti fotó) láthatók a híd cölöpjei egy extra alacsony vízállásnál.

Gyerekkoromban sohasem láttam ezeket, de akkor még nem voltak ilyen szárazságok és alacsony vízállások.

A cölöpsor nem úgy néz ki, hogy a meder középen helyezkedik el, ez kettő - három vízben álló tartópillért feltételez, ami a képnek ellentmond, inkább a második cölöpsor lehet. A fenti térképen három vízben álló cölöpsort láthatunk.

1973 tájékán a kastélykert felőli parton lévő híd korlát részét láttam még gyerekként, de akkor egy sehová sem vezető híd nem fogott meg. A korlát festése-faragására viszont az emlékezetembe beleragadt. A felületük volt csak megkarcolva és piros, kék, talán még fehér festékkel voltak kitöltve a minták. Nehezen hiszem el, hogy egy fénykép sem maradt fenn róla. Az intézetben sok értelmiségi család lakott, amikor a fényképezőgép már a hétköznapi használatban is elterjedt, remélhetően kattintottak  egy képet erről megmaradt darabról. Szóval a remény hal meg utoljára. De a vízitúrás képektől is ugrálnék örömömben.

A Cifra híd tulajdonosa-használója a Batthyány család volt. A Cifra hidat inkább az 1835-ös időszakhoz kötném, amikor is a miniszterelnök a saját birtokán lévő kert részeket kötötte össze vele. Elképzelhető, hogy egy korábbi hidat feljavított saját célra és a falu egy másik közúti Rába hidat készített pár száz méterrel mellette.

A malomhoz ekkor ezen a másik hídon lehetett eljutni. 1915-ben eladták az ikervári birtokot a Batthyányiak. Ekkor a híd funkció és valójában gazda nélkül maradt. A híd pusztulását egy levéltári feljegyzés 1926 előttire teszi, az Új Nemzedék újság híre szerint 1929 tavaszán vitte el a jég a Rába híddal együtt. E két dátum közé tehető a megsemmisülése.

A közút részét képező Rába híd készítéséről Dr. Molnár András és Dr. Tóth Dezső  írásában olvashatunk, amely a Válogatott írások Ikervár történetéből II. kötetében jelent meg. Ez szerint 1835-ben gróf Batthyány Lajos a későbbi miniszterelnök a nagy Rába híd építéséhez vastengelyes szekereket adott, amivel a lakosság a geregyei erdőből hozta a nehéz tölgyfákat a hídhoz. Nyolc-nyolc ökröt fogtak be a szekerek elé. Ez Rumtól még nyugatra lévő falu, elég messziről kellett hozni a jó minőségű építőanyagot a hídhoz.

Tekintve a fa építőanyagot a hidak átlagéletkora behatárolható még karbantartás mellett is. Nem annyira a favédő anyagok hiánya, inkább a jégzajlások és áradáskor a pilléren fenn akadó uszadékok következtében a híd  megroppan és használhatatlanná válik. Hidak esetében az oda vezető utak végett vagy helyrehozták, vagy közel mellette építettek egy újat. Így nehéz beszélni például az ikervári Rába híd pontos helyéről. Persze itt egy 40 méter széles szakaszra gondoljunk csak. A fahidak szerkezete, viszonylag már régóta az anyagából fakadóan azonos építési technológiát  eredményezett. Így a hidak megjelenése is hasonló. Kevesebb - több pillér a fő eltérés, amit a folyó éppen akkori szélessége határozott meg.

Hidak tárgyalásakor alapműnek tekinthető Dr. Gáll Imre  - Régi magyar hidak című könyve, melyet 1970-ben adtak ki, ebből idézem a hidainkhoz tartozó részeket:

"A Sárvárról Rumon át Rábahídvégre vezető 841. sz. főközlekedési út áthalad a település központján s ott éles jobb kanyart ír le, hogy a hatalmas Batthyány kastélyt övező parkot elkerülje. Ebben a kanyarulatban ágazik el belőle a Sótony felé vezető összekötő út, amelyen a teherjáróművek forgalmát eltiltották. Az elágazásnál levő KRESZ-tábla mellé — kivételesen — magyarázó táblát is helyezett el az útfenntartó, amelyen megindokolja a teherforgalom eltiltását, a 2 tonna teherbírású hidak miatt."

 xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

"A legnagyobb nyílásszámú híd, amely egyúttal a legnagyobb távolságot is hidalja át, az út 0+350 szelvényében levő ötnyílású Rába-híd. Két szélső nyílása még közepes vízállás esetén is csak parti területet hidal át, a folyó sodra az Ikervár felőli második és harmadik nyílás alatt van. E két nyílás közös jármát rongálta meg a jég 1963. tavaszán, amikor a folyás irányában levő első, ferdén bevert cölöpöt eltörte és az egész jármot megbillentette (226., 227., 228. kép).

A nyílások összmérete 38,90 m, a szélessége 3,70 m, ami csupán egyetlen kocsinyom részére felel meg. A csekély teherbíráson kívül ez a másik oka annak, hogy a hidat, s ugyanígy a hídsor többi hídját is, ki akarják iktatni és korszerű, állandó hidakkal felváltani."

Ezek a képek szerepelnek a könyvben, ezeket sok helyen idézik is. A ferde tagokból látható a folyásirány, a két alsó kép a híd két oldaláról készült.

A jobb felső sarokban lévő képen látható a híd teljes hosszában. Az alsó képen a háttérben látható másik híd, amiről itt könyvben szereplő magyarázat:

"Az árvíz a többi hídban is károkat tett, így megrongálta az Ikervár felőli első híd jármait is. A forgalom biztonságos fenntartása érdekében e mellé a híd mellé, vasbeton jármokra helyezett vastartós faszerkezetű ún. félállandó hidat építettek, s a régi híd helyére kerül majd végleges jellegű utóda. "

Egy jó állású képet mutatnék be, a Sarvaranno.hu oldalon találtam egyszer régen (most meg már nem találtam meg). Nehéz pozícionálni a híd és a fotós helyzetét. Itt a folyó kanyarulat, vagy a háttérben láthatók nem segítenek a döntésben. Ha ránézünk a járom fákra, azokon szögvasalatokat látunk, gondolhatnák, hogy akkor balról jobbra folyik a víz. De ennek ellentmond a másik oldalon fenn akadt uszadékfa. Helyismeret alapján a víz jobbról balra folyik. A pillér hátsó támasztó gerendáján lévő vas, annak erősítését és nem a jég törését szolgálja.

Beszélünk egy konkrét helyen lévő hídról, de valójában az folyamatosan változik, mert jön az áradás, vagy a jégzajlás.

Például a Szegedi Friss Újság 1929.03.22. számában megírták, hogy az ikervári hidat elsodorta az ár.  

Az MTI 1940. 03.16.-ai kiadásában szerepel, hogy a középső pillért elsodorta a hídnál a jégzajlás.

1941.02.27-es MTI hír alapján Ikervárnál nagy árvíz volt, de híd megmaradt.

Sajnos 1945-ben felrobbantották a visszavonuló németek, valamelyest összetákolták, de a  híd felújítása még 1957-ben sem történt meg, mint a Szabad Földben megjelent újsághírben olvasható:

A honlapon elérhető Jarina József hagyatékaként egy fényképalbum, melyből a régi Rába híddal kapcsolatban pár képet itt megismételnék. A képen Őri Lajos útmester csáklyával igyekszik a feltorlódott jeget továbbítani a híd cölöplábai elől. Jarina József 1936-ra tette a kép készülését 1980-ban, de valószínűleg ez az 1940-es állapot, amiről a fenti MTI hír is szól, hogy a középső pillért elsodorta a jégzajlás. A jobb oldali képen látható, hogy a kár nem egy könnyen elhárítható. A következő nagy képen pedig korabeli túraevezősök láthatók a híd előtt, jól megfigyelhető a híd faszerkezete.

A Rába híd kedvelt sétahely volt, mint a képen is látható a hazalátogató katonákat is vonzotta a hely emléke.

A fahíd egyik megkülönböztető jegye, hogy a középső támaszfája élére állítva volt beillesztve a tartók közé. Így nem állt meg rajta a hó és a víz is hamarabb lecsorgott róla. Ezért kevésbé repedt, hajlott a fa.

Sajnos nem tudtam behatárolni az évet, de 1941. június 26. - Kassa bombázása előttire gondolom. Ehhez sokat segítene, ha valakit azonosítani tudnánk és annak a kora alapján le lehetne indulni. A 3D jellegű képekre kattintva nagyobban is megnézhető. Várom azoknak a jelentkezését, akik valakit felismertek a képeken.

1970-ig kellett várni az új Rába híd építésének megkezdésére, először kaptunk egy ideiglenes hidat, majd a véglegeset 1974-ben adták át. A híd építéséről beteszek ide a fenntrol.hu oldalról "lelopott" kép darabot, amelyen az új híd építésének egy mozzanata látható 1972-ben.

Az új Rába híd paraméterei: nyílásai 14 - 26 - 14 méter, a szélessége járdákkal 10 m, a híd hossza 66 m. Ez egy 2015-ös felvételem, de ugyanígy néz ki most is, talán csak bozótosabb kicsit a part oldalban.

A Rába hidat teljes hosszában egy légi fotón tudom legjobban bemutatni, a Civertan.hu támogatásával.

Rába híd ez is, nem ikervári, hanem a közeli Rum falunál vezetett át a Rábán. 1953. szeptemberben készült a kép, amin kirándulók láthatók a hídon, a hangzatos Lánchíd nevet viselte a tartó "drótkötél" helyett méteres fém rudak kapcsolódtak egymáshoz láncszemekkel. Gondoltam a hidak kedvelőinek, vagy egy másik helytörténettel foglalkozónak értékes lehet ez a ritka felvétel a családi "cipős" dobozomból.

v20240227