Ikervári viszonylatban rekorder képeslap: 123 éves és megtett több, mint 4000 km-t.

1900. május 5.-én írták meg Ikervárott, majd 1900. június 24.-én feladták Belgiumban  egy dél francia kisvárosban lakó barátnak. Majd ismeretlen módon, de biztosan több kézen keresztül visszajutott Budapestre és onnét visszakerült Ikervárra.

Miért érdekes ez? Nagy utat tett meg és két világháborút is átvészelt ez a kis egyszerűképeslap. Múlt századfordulón egy korabeli képeslapgyűjtőnek küldték, akinek az volt a specialitása, hogy azt kérte a barátaitól, hogy egy viccet is írjanak a képeslapra. Egy véletlen nyom alapján megállapításra került, hogy ki volt a küldője. A képeslapon Rajzó Miklós festő műve látható, ami még növeli az eszmei értékét, hogy egyelőre ez az egy darab ismert belőle.

Az előző oldalon olvasható volt, hogy a Vasárnapi Újság képes újságcikke nem mutatott összefüggést a miniszteri látogatás és a képeslap között. Tekintve, hogy a többi újság tudósítása nem tartalmazott képeket és fontosabb adatokat a vízerőműről, így azokkal nem is foglalkoztam részletesebben. Pedig abban a másik három tudósításban is voltak még érdekes adatok, bár azok nem Ikervárról, hanem a miniszteri körút körülményeiről szóltak inkább.

Próbáltam rendet tenni a gyűjtéseimben és kezembe akadtak ezek az újságok újra. Beleolvastam és amikor odajutottam, hogy francia küldöttség is volt itt velük, akkor beugrott a képeslapom, ami francia nyelven írtak meg.

Bár közöttük is volt ellentmondás, mert a Magyar Nemzet 1900. április 30.-ai számának tudósítója nem volt éppen tájékozott, mert nem az ikervári elektromos művek megnyitására érkezett a miniszter. Viszont az utazás körülményeit, az étkezéseket és a beszédeket ebben olvashatjuk legrészletesebben.

A Pesti Napló 1900. április 30.-ai számában lévő tudósítás már korrekten leírta, hogy a körutazás a soproni villamos vasút megnyitásához kapcsolódik. Bár a finanszírozó francia társaság tagjait nem említi meg név szerint, de Jassin, az Indépendance Belgue és Lutens, a Petit Bleu képviselőjét megnevezi. Talán tudta az ismeretlen tudósító, hogy újságíró kollegákról van szó, vagy éppen fontos embereknek tartotta őket, mivel ők képviseltek egy névhez köthető céget. Az újság is egy cég valójában.

Gondoltam itt az idő, hogy kiderítsem ki lehetett az, aki ezt a képeslapot Ikervárról elvitte és feladta Brüsszelben 1900.06.28.-án. A nyom, amin elindultam a dátum és a francia nyelv használata volt. A Budapesti Hírlap cikkét beemelem ide. Arra gyanakodtam, hogy a képeslap feladója közülük került ki, okfejtésem a Pesti Napló cikk átirata után olvasható.

Hegedűs miniszter Vasmegyében

Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter most Dunántúlra utazik, hogy az ottani ipari és kereskedelmi viszonyokat megismerje. A miniszter útjának célja főképpen az, hogy a Rába vízierejének fölhasználásával készült ikervári villámos telepet és a telep által táplált különböző müveket megszemlélje. A minisztert útjában Ludvigh Gyula, a magyar államvasutak elnökigazgatója, Banovits Kajetán miniszter tanácsos, Vértessy Kálmán oszt. tanácsos és Hollán Sándor min. titkár kísérik.

A vonat, mint egy telegram jelenti, reggeli öt órakor érkezett Sárvárra, a honnan reggel hét órakor az iparvasuton a cukorgyárba vitte a minisztert, ki Deutsch Béla vezetése mellett megtekintette a gyárat. Hegedűs miniszter innen vonaton visszament a sárvári állomásra, a hol Reiszig Ede főispán vezetésével nagy közönség fogadta. Ott voltak: Batthyány Lajos gróf országgyűlési képviselő, Ernuszt Kelemen főrendiházi tag, Gaár Frigyes közjegyző, Bekassz földbirtokos, főjegyző, Nagy Jenő főügyész, Jekelfalussy posta- és táviróigazgató, Justh Sándor, a Batthyány-uradalom igazgatója, továbbá az ikervári villámos telepet finanszírozó francia konzorcium részéről Delhaye Ferenc elnök, Fierlant báró, Lacomble, Dupuy, Chalons, Schönstein és Brössel igazgatósági tagok, Jassin, az Independance Belgue és Lutens, a Petit Bleu képviselője. Reiszig Ede főispán üdvözlő beszéde után Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter megköszönte a szives fogadást. Örül, hogy intencióit fölfogják és méltányolják. Különös érdeklődéssel viseltetik Vasmegye fejlődése iránt, nemcsak azért, mert az a miniszterelnökünknek is szűkebb hazája, hanem azért is, mert itt a kultúrának előrehaladottságával találkozik, amely könnyűvé teszi a továbbfejlesztést. Amit tett, az még igen kevés ahhoz képest, a mit ezentúl tenni szándékozik. Lelkes éljenzés követte e szavakat. A miniszter aztán hosszú kocsisortól kisérve Ikervárra hajtatott, a hol a lakosság élén Bárdossy plébános üdvözölte. A Rába-duzzasztónál állapodott meg először a társaság, hogy megszemlélje a hatalmas művet, a mely a Rába folyóból egy mesterséges csatornába 22 köbméter vizet terel el másodpercenként. Az előállított villamos áram 2000 lóerőt képvisel és 150 kilométer távolságra vezetik el. Három turbina már 1897 eleje óta van működésben és Szombathely városát látja el villámos világítással, hajtja a városi villamosvasutat, az szolgáltatja a szükséges hajtóerőt az ottani kolbászgyárnak, kielégíti Sárvár világítási szükségletét, az Ella-malom működésére szükséges erőt szolgáltatja és végül Ikervár világítására, vízvezeték hajtására, villámos cséplés és szántás elősegítésére szolgál. Az újabban fölállított két turbina Sopron város világítására és az ottani új villamosvasút hajtására szolgáltatja az erőt és egyéb műveket is táplál. A minisztert, ki mindent alaposan megnézett, Batthyány Lajos gróf kalauzolta, aki kastélyában villásreggelit adott tiszteletére. A villásreggeli után az elektromos cséplést mutatták be a miniszternek, aki délután Szombathelyre utazott. Ott a pályaudvaron Braun Miksa, a déli vasút vezérigazgatója és Breier főfelügyelő, a városi tanács Éhen polgármesterrel és nagy közönség fogadta. Az üdvözlés után a miniszter három villamos kocsin bejárta a villamos közúti vasút egész vonalát. Visszautaztában megtekintette a miniszter a Perint vashidat, a melyet most erősítettek meg, aztán kíséretével a vasmegyei elektromos társaság szombathelyi központi telepéhez vonult. Gothard Sándor igazgató és Bors Viktor mérnök szolgáltak magyarázatokkal. Ezután meg kocsin bejárta a várost, kihajtatott a lovaskaszárnyába s onnan Reissig főispán lakosztályába vonult s a küldöttségeket fogadta.

Este nyolc órakor Batthyány Lajos gróf a miniszter tiszteletére a Savaria-szállóban 150 terítékű vacsorát adott, a melyen ott volt a megye és a város intelligenciája. Az első köszöntőt Batthyány Lajos gróf mondta a királyra. Azután ismét Batthyány Lajos gróf szólalt föl, poharát a kereskedelmi miniszterre emelvén, a kit azután még hárman köszöntöttek föl: Bezérédj István főjegyző, Éhen Gyula polgármester és Engel Sámuel dr.

Hegedűs miniszter beszédében megköszönte a lelkes fogadást a házigazdának. Vasmegyének és Szombathely városának. Azután Batthyány Lajos grófról szólott, aki azon a vidéken vállalkozott arra, hogy megindítsa a vidék fejlesztésének munkáját és ezért hálát érdemel. A kezdés dicsősége Batthyány Lajos grófé. Szerencsés véletlen össze hozta itt azt, aki tud kezdeni és aki a kezdést föl tudja fogni és el tudja fogadni. Áttért azután azokra a dolgokra, amiket látott, majd igy folytatta: Különösen mostani hivatalos minőségemben érdekel a dolog, mert én kereskedelmi és iparminiszter vagyok. (Élénk éljenzés.) És ha az egyik felköszöntő urnak megtisztelő becses szavai e tekintetben nagyon meghatottak és elfogadom azokat teljesen — bár szerénytelenségnek tűnik föl. — igenis, nekem soha eszembe nem jutott, hogy miniszter legyek és ha Széli Kálmán miniszterelnök nincsen a világon, valószínűleg sohasem is lettem volna az. (Zajos tetszés és éljenzés.) Azt is megmondom: miért. Mert én soha életemben stréber nem voltam. (Élénk éljenzés.) Én soha ezt a számon ki nem mondtam, hogy nem akarok miniszter lenni, mert a kik miniszterek akarnak lenni, azok azt mondják, hogy nem akarnak azok lenni. (Zajos derültség és éljenzés.) Engem a dolog azért érdekel, mert ha eltaláljuk azt, hogy Magyarországon a szunnyadó erőket miképp villanyozzuk föl elektricitással, a lusta tehetségeket miképp tudjuk motorikus erőkkel mozgásba hozni, meg vagyok győződve arról, hogy haladásunk gyorsaságával Amerikát le fogjuk győzni. A minthogy némely város, éppúgy Szombathely méltó lenne arra, hogy, áthelyezzék Amerikába. De nem adjuk ám oda, (Élénk tetszés.) hanem megtartjuk magunknak nemcsak a magunk számára és a magunk hasznára. Beszéde végén három házigazdáját, Batthyány grófot, Szombathely várost és Vasvármegyét éltette.

A miniszter után, kinek szavait hosszantartó éljenzés követte, Delhaes lelkes francia beszédben a minisztert, Batthyány grófcsaládot és a két ügyvivő igazgatót köszöntötte föl. Szavaira Hegedűs miniszter és Batthyány Lajos gróf feleltek francia nyelven. Reiszig Ede főispán Batthyány Lajos grófot, mint a liberalizmus és a magyar állameszme egyik kiváló bajnokát éltette.

A "francia" részvényeseket és Lutens, a Petit Bleu képviselőjét kihúztam a gyanúsítottak listájáról, mert  az újságot franciának könyveltem el, miután az elérhető napjainkban is a www.petitbleu.fr linken az újság.  

Így elkezdtem a kutakodást Jassin, az Independance Belgue újság tudósítója után. Logikus, hogy ő volt az első számú gyanúsított, hiszen Belga újságtól jött és hazament Brüsszelbe és feladhatta a képeslapot ott. Lassan haladtam a francia nyelv ismerete nélkül. De megjárva a Belga Királyi Könyvtárat, annak archív újságjait nézegetve a www.belgicapress.be oldalon egészen elfogadható eredményre jutottam.

Az Independance Belgue 1900.04.30.-ai számában találtam egy cikket, amiben röviden felvezetik a napokban várt tudósítást azzal, hogy várják  a részletes tudósítást MM. Lutens és Jassin a kiküldöttektől. Az újság fejléce lentebb lesz, a cikk itt olvasható jobbra, már aki bírja a francia nyelvet. De látható, hogy nyelvismeret nélkül is kitalálható, hogy miről szól a cikk a helységnevek és a személyek nevei alapján.

Ekkor már reménykedtem, de ebből az újságból,  az 1900-as évet tekintve csak egy tucatnyi lapszám maradt meg az archívumban és így a nagy cikkre nem volt esélyem.

Mivel ritkán jár az emberfia a Belga Királyi Könyvtárban, még ha virtuálisan is, körbenéztem és megdöbbentem, hogy az 1848-49-es időkben csak pár nap késéssel tájékoztatták az olvasókat a magyar szabadságharcról és leveréséről. Főként Batthyány Lajost a miniszterelnököt kerestem, a kinevezésétől az elfogásáig, Laibachba szállításán át a kivégzéséig, minden megvolt. Egyszer majd feldolgozom ezeket az anyagokat is.

Elkezdtem keresni Lutens a Petit Bleu képviselőjét, meglepetésemre a mai francia újság 1900-ban még belga újság volt. Így az a nyom, hogy Lutens-t kizárom a listáról az újság alapján nem volt lehetséges.

Megpróbáltam keresni, hogy mi lehet a két tudósítónak a teljes neve. Ráment egy kis időm, amíg rátaláltam az alábbi képre, ahol a képaláírás arról szól , hogy M. Fritz Lutens. Mivel MM Lutens - volt addig a keresésem, így nem is figyeltem fel rá, egészen addig, amíg a képeslap alját meg nem vizsgáltam újra.

A képeslap alsó sarkában szerepel: amitiés Fritz L, vagyis szeretettel Fritz L. Így már könnyű volt kiolvasni a feladó nevét. Ez a 124 éves múltban való kutakodás eredménnyel zárult. Nem kerestem  feladót soha, csak a Budapesti Hírlapot olvasva beugrott, hogy itt francia látogatók voltak 1900-ban és akkor adták fel a 4000 km-t megtevő képeslapomat is.

A két hivatkozott újság címlapjainak fejlécét beemelem ide. A lapszámok dátuma olvasható, illetve látható, hogy a Le Petit Bleu-t is Brüsszelben adták ki.

Szerettem volna, ha a két részletes tudósításra is rálelek, azokban esetleg új adatra és új fényképre. De ez nem volt valós elvárás valljuk be, azokban az időkben az újságok még csak rajzokat tartalmaztak többnyire.

Itt olvasható az Independance Belgue fenti cikkének magyar fordítása Tardi Éva, kedves barátom jóvoltából. Félős ember lévén itt nyomban megjegyezném, hogy Ő Béla barátom felesége (nehogy Béla lehúzzon a "pálinka kóstolók" listájáról).

"Különtudósítónk táviratban jelentette, hogy vasárnap hivatalosan felavatták Magyarországon a villamos vasút, a világítás és a villamos művek részvénytársaság létesítményeit. A társaságot Brüsszelben alapították 1899 januárjában gróf Batthyány Géza, a felsőház tagjának elnökletével, zömében belga megtakarításokból származó tőkével. Honfitársaink ezért többségben vannak az igazgatótanácsban.

Mostantól teljesen megvalósul a társaság fő célja: elektromos áram termelése és felhasználása a közlekedésben, a világításban,stb. Sopron és Szombathely városok területén és környékén. Hegedüs kereskedelmi miniszter és Reissig főispán megcsodálták az ikervári vízerőmű 1500 lóerőnyi  áram szállítására alkalmas berendezéseit, ahol a Rába elterelésével vízesést alakítottak ki. A megjelentek közül megemlítjük még gróf Batthyány Lajost, Gotthard, Edelman és Lacomblé Edouard mérnököket, Delhaye Félixet, Fierlant bárót, valamint Chalon urat.

A felavatásra, amelyről részletes tájékoztatást várunk, meghívták a brüsszeli sajtót is, amelyet Lutens és Jassin urak képviselnek."

Az első korabeli híradásoknak köszönhetően a svájci befektetőcég megfogalmazás terjedt el az irodalomban (Thury Villamos Ipartársaság). Az ő kockázatvállalásuknak köszönhető a vízerőmű felépülése és az általa termelt villamos áram révén a térség felvirágozása.

A Hegedüs miniszter látogatását megíró újsághírekben is végig francia finanszírozóról írnak még 1900 májusában.

Itt egy 1899. februári újsághír, amely arról szól, hogy egy belga finanszírozó cég átveszi az ikervári vízerőművet. A belgák kockáztattak a legkevesebbet, mert már működött az áram termelés. Csak a vízerőmű kapacitása nincs még maximálisan kihasználva, ami után lehet majd learatni a profitot. A cikk átirata itt olvasható:

"Az utóbbi időben Belgium pénzügyi körei Magyarországra is kiterjesztik figyelmüket. Amióta a párisi börzét megrendszabályozták, azóta Brüsszel jelentősége a nemzetközi pénzpiacon még tetemesen növekedett s ez okból a belgiumi pénzköröknek irántunk való érdeklődése nem kicsiny fontosságú dolog. Több ügyben igen élénk alkudozások folynak a belga pénzzel létesítendő vállalatokra nézve, sőt néhol máris van eredmény. Azt a hatalmas villamos telepet, mely nehány év előtt a vasmegyei Ikervárott létesült, átveszi egy belgiumi nagy részvénytársaság, mely aztán erőátviteli üzemmel az ikervári telepből akarja ellátni több dunántúli város, egyelőre: Szombathely, Sopron és Sárvár villámos világítását és helyi közlekedését. A közeleső iparvállalatokba szintén ezt a villámos erőt akarják bevezetni, sőt tervbe vették, hogy ennek segítségével szolgáltatják az egész vidéken a mezőgazdasági gépek villámos munkaerejét. Ha ez a terv megvalósul, úgy nemsokára lesz Magyarországon szántás, aratás és cséplés villamos erővel."

v20240216