Ez egy igen értékes rekorder képeslap, száz év feletti és a legnagyobb útat megtevő ikervári képeslap. Elmúlt 123 éves és megtett több mint 4000 km-t.
1900 május 5.-én keltezte Ikervárott a feladója, majd Belgiumban 1900. június 24.-én feladta egy dél francia kisvárosban lakó barátjának. Ott sokáig megőrizték, majd nem ismert, de biztosan több kézen jutott vissza Budapestre, majd onnét Ikervárra.
Az igazi értékét főként az képezi a képeslapnak, hogy egy múlt századforduló korabeli képeslapgyűjtőnek küldték. Aki azt kérte a barátaitól, hogy egy viccet is írjanak a képeslapra, amit küldenek neki. A képeslapon egy Rajzó Miklós festő műve látható, ami még növeli az eszmei értékét.
No de menjünk csak sorjában. Volt egy ember, aki megnézte az ikervári vízerőművet, talán munkája részeként. Ebben az időszakban indították el a soproni villamos vasutat, melynek üzemeltetéséhez az energiát az ikervári villamos telep szolgáltatta. A Vasárnapi újságban meg is jelent egy tudósítás, amikor is Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter megnézte az ikervári létesítményt. Nem tudjuk hogyan került Brüsszelbe a képeslap, de ott adták fel a franciaországi Vaucluse megyei címre. Entraigues-sur-la-Sorgue város postahivatala érkeztette a képeslapot, majd onnét északra kivitték St. Albergaty –ba a címzettnek, Jules Chanal számára.
Mit is írt a feladó a barátjának? Hornyan János úr volt oly kedves és segített megfejteni az írást és lefordította számunkra.
|
Mon cher Jules, Ta collection est jusqu’au complet. Mais je suis terriblement embarassé. Comment veux-tu que je mette un mot sur chaque carte, á moins d’écrire des idioties! Tume fais passer pour ce bellatre, auquel une femme indulgente disait: "Vousm’avez l’air d’un drole de pistolet!" "Non Madame, d’un revolver". Amitiés,........
J’airapporté cette carte do Hongrie oú j’ai été le mois du mai pour visiter les installations électriques d’Ikervár. |
Kedves Gyula, A gyűjteményed teljes. De nagyon kényelmetlenül érzem magam. Hogyan is kérheted, hogy minden egyes képeslapra pár szót írjak, anélkül, hogy butaságokat ne írjak! Olybá fogok tűnni, mint az a szépfiú, akinek egy hölgy azt a leereszkedő megjegyzést teszi: "Ön egy nagyon furcsa pisztoly benyomását teszi rám." (A fordító megjegyzése: negatív értelmű kifejezés, Ön egy furcsa, kalandor szerzet) „Nem asszonyom, inkább egy furcsa revolverét. ( A fordító megjegyzése: A pisztoly egy lövetű fegyver volt, míg a revolver több lövetű. Innentől mindenki úgy érti, ahogy akarja.) Ezt a képeslapot Magyarországról hoztam, ahol május havában voltam, az Ikervári elektromos berendezéseket megtekinteni. |
Útvonal ábrázolása: 1900 májusában Ikervárról a piros mentén Brüsszelbe, majd júniusban a kék mentén St. Albergaty-ba. A Magyarországra visszavezető zöld út csak feltételes, mint a legrövidebb út Budapestre. A lila szakasszal bezárult a kör, visszaérkezett Ikervárra. Azt, hogy mi is volt a tényleges útja közben, sajnos még találgatni sem tudom. De biztos, hogy sokaknak fontos volt a fenn maradása a képeslapnak, amely még átvészelt két világháborút is.
A festőről pár szó - Rajzó Miklós (Győrszentmárton, 1865.01.06 - Debrecen, 1913.10.29.) - Budapesten a Mintarajz Iskolában 1 é., Grazban (v. Bécsben), 1882: Münchenben Benczúr Gyulánál, hazatérve Lotz Károlynál tanult. →Komlóssy Ferenc prép. közvetítésével 1882-83: vsz. a vágkeresztúri plébtp. számára Szt Kereszt fölmagasztalása-főoltárképet festett. 1890 k. több Nyitra vármegyei. falu számára készített oltárképeket. Nyitrán Roskoványi Ágoston pp-ről festett portrét. 1898-1902: Szombathelyen élt, 1900: lemásolta Szili János pp. képét a városháza számára. Utolsó éveiben Debrecenben rajztanár. Fényképészettel is foglalkozott. - forrás: Magyar Katolikus Lexikon, Művei a debreceni Déri Múzeumban láthatóak. 1890-es években Szombathely, Ikervár és Győr között ingázott.
A kiadóról pár szó - Rigler kiadó - Egyszerű kis papírkereskedésből nőtt ki a Rigler József Ede papírneműgyár részvénytársaság. A szorgalmas alapítónak 1872 körül már kisebbszerű nyomdája is volt, amelyben azonban elsőrendű akcidens-szedők - egy időben Kalhanek Nándor, Westfalewitch Antal - csinálták a maguk máig is csudált mestermunkáit. Majd apródonkint papírzacskógyárat, vonalzó- s könyvkötő-műhelyt is rendezett be Rigler. 1894-ben két és fél millió korona alaptőkéjű részvénytársaságot alakított a roppant arányúra fejlődött vállalatából. Mikor 1909-ben meghalt: öt-hatszáz munkást foglalkoztató gyára már európai hírre emelkedett, sőt melléktelepei voltak Bécsben és Ruscsukban is. A vállalat igazgatója 1900-ban Moiret Ödön lett, akit idővel Tranger József követett ez állásában. - forrás: Novák László - A nyomdászat története VI. könyv: 1868-1900.
1948. évi XXV. Törvénycikk az egyes ipari vállalatok állami tulajdonba vételéről szóló mellékletében, a törvény 1. §-ának e) pontja alapján állami tulajdonba vett vállalatok felsorolásában találkozhatunk vele a 25. pontban: Rigler József Ede papírnemű gyár részvénytársaság, Budapest, VI., Rózsa Ferenc-u. 51/53.
Beemelek ide még egy hasonkó viccet, amibe belefutottam éppen most és 1927. július 30.-án jelent meg a Pesti Hírlapban.
