Ikervári képeslap 123 év és 4000 km után

Együtt dolgozik Debrecenben Chylinski-nél Némethy József fényképésszel-festővel, akivel közös házból házasodtak az egyik forrás alapján. Ez egy darabig ellentmondásban volt egy másik biztosabbnak elfogadható forrással. De a halotti értesítő feloldotta az ellentmondást. Némethy József 1895 tájékán elvette Tamás Rózát, aki Tamás Juliánna testvére volt, aki pedig Rajzó felesége volt. Róza meghalt esetleg 1914-1915-ben, vagy elváltak. Mert 1915-ben Némethy József elvette Rajzó Miklós Lívia nevű lányát, aki apja halotti értesítőjén Lili-ként szerepel. A forrásban, mint Rajzó egyetlen lánya szerepelt, amely azt feltételezi, hogy Magda korán meghalt, még mielőtt családot alapított volna. A forrás nem más, mint Rajzó unokájának az életrajza. Némethy Zsolt festő 1916-ban született, majd Angliába költözött és ott alapított családot és természetesen festő lett ő is ilyen felmenőkkel. 1990-ben hunyt el Londonban. A festő dinasztia nem szakadt meg, mert Némethy Zsolt lánya, az Angliában 1951-ben született Katalin is festő lett. 1992-1996 között Hévízen is élt és alkotott. Nem szorosan kapcsolódik ide, de Tamás Róza és Juliánna szülei Tamás Ferenc és Hegedüs Juliánna volt.


A képeslapon lévő rajzot Rajzó Miklós festő készítette. Nincs könnyű dolgom, ha be szeretném mutatni az életrajzát és a művészetét, nagyon kevés adat maradt fenn róla. Egy kézen megszámolható festményét emlegetik csak. Mentségére, hogy többnyire oltárképeket, hivatalnokokról és magánemberekről festett arcképeket. A leghosszabb hír a halálakor jelent meg róla, de az is rövidke volt. Ugyanazon képét az egyik kritikus földbe tiporta, míg a másik elismerte. Tekintve sanyarú emlékezetét, megpróbálom összerakni ide azt, amit megtudtam róla és műveiről.

A festő életrajzáról adatok csak úgy egymás hegyén-hátán, de mégis több, mint máshol rendezetten: Rajzó Miklós Győrszentmártonban, 1865.01.06.-án született és Debrecenben, 1913.10.29.-én hunyt el . Apja - Rajzó József, anyja leánykori neve nem ismert még, testvérei: Marika, Imre, Gizella. FeleségeTamás Julliánna, 1895-ben házasodtak össze, gyerekeik: Jozsó, Lili, Magdus, Mikike (a temetési értesítőről) Kezdetben Budapesten a Rohr József Mintarajz iskolájában tanult egy évig. 1880-ban a gráczi akadémián tanult két évig, ezzel kapcsolatban megjelent egy újsághír is, amely a 14 éves tehetségről szólt, aki három hónap alatt eljutott arra a szintre, ami csak kettő év alatt szokás elérni. 1882-1885 a müncheni akadémián Benczúr Gyula és Raupp Károly tanároktól tanult három évig. 1883. szeptembere előtt Nagy-Szombatban a hercegprímás arcképét festi a gimnázium számára. (Fővárosi lapok) Dr. Komlóssy Ferenc esztergomi kanonok több oltárképet festetett vele és ajánlotta másoknak is. 1885-től Budapesten Lotz Károly mesteriskoláján tanult. Roskoványi Ágoston nyitrai püspök még Münchenből meghívta és több oltárképet rendelt tőle az 1880-as évek végén Nyitrán ismerte meg Lyka Károlyt, akire a pályájának kezdetekor meghatározó hatással volt, ezt Lyka többször elmondta életrajza kapcsán. Később neves művészet történetíró és képzőművészeti kritikus lett belőle. 1890-es években Győr, Szombathely (1898 -1902 között a Király utcában lakott) és Ikervár között mozgott, 1901-ben Budapesten a VII. kerületben Erzsébet krt. 48-ban lakott, amikor kiállított a tavaszi kiállításon. 1902-ben telepedett le Debrecenben, de már 1893-ban is járt ott. Chylinski György (1861-1936) fotográfussal megismerkedik és nála dolgozik Rajzó, mint képek színezője, millenniumi kiállításra 209 cm magas képeket színez, amiket Chylinski készített. Együtt dolgozik Debrecenben Chylinski-nél Némethy József fényképésszel-festővel, akivel közös házból házasodtak az egyik forrás alapján. Ez egy darabig ellentmondásban volt egy másik biztosabbnak elfogadható forrással. De a halotti értesítő feloldotta az ellentmondást. Némethy József 1895 tájékán elvette Tamás Rózát, aki Tamás Juliánna testvére volt, aki pedig Rajzó felesége volt. Róza meghalt esetleg 1914-1915-ben, vagy elváltak. Mert 1915-ben Némethy József elvette Rajzó Miklós Lívia nevű lányát, aki apja halotti értesítőjén Lili-ként szerepel. A forrásban, mint Rajzó egyetlen lánya szerepelt, amely azt feltételezi, hogy Magda korán meghalt, még mielőtt családot alapított volna. A forrás nem más, mint Rajzó unokájának az életrajza. Némethy Zsolt festő 1916-ban született, majd Angliába költözött és ott alapított családot és természetesen festő lett ő is ilyen felmenőkkel. 1990-ben hunyt el Londonban. A festő dinasztia nem szakadt meg, mert Némethy Zsolt lánya, az Angliában 1951-ben született Katalin is festő lett. 1992-1996 között Hévízen is élt és alkotott. Nem szorosan kapcsolódik ide, de Tamás Róza és Juliánna szülei Tamás Ferenc és Hegedüs Juliánna volt. 1902-ben a Debreceni Műpártolók Egyesületének alapító tagja volt Rajzó Miklós 1904-ben megvette a Chylinski műtermet és haláláig használta. 1907-ben festőiskolát alapított a Debrecen Piacz utca 41. szám alatti műtermében Fényképezett is, egy képe lett ismertebb, Erőss Lajos tiszántúli református püspökről. Ezen működési időszakában már nagyon nagy volt a konkurencia Debrecenben fényképészet terén. 49 évesen halt meg, október 29-én reggel 2 órakor, van aki a 30.-át tartja a helyesnek, de a gyászjelentésében egyértelmű az adat és 31.-én temették el. Halálának okáról egyéb információ nem érhető el. Halála kapcsán a Műcsarnokra kitűzték a gyászlobogót és az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat koszorút küldött a temetésre. Rajzó Miklós Miklós nevű fia ügyesen rajzolt és zenélt. 1930-ben sikeres érettségi vizsgát is tett. Itt egy cikk bekezdése, amiben egy iskolai rajzkiállítás bevételét elosztják. A 37,96 Pengő bevételből 7,96 Pengő megy a rajzszertárra, míg Rajzó fia 15 Pengőt kapott, aki ekkor VI. osztályos volt, biztos büszke lett volna a fiára a festő.

Rajzó Miklós mit kereshetett Ikervárott? A képeslapon látható csatorna 1896 óta üzemel, a képen látható part oldal az első változat, később palánkolták és vesző fonással, ágakkal oldották meg a falak eróziótól való védelmét. Ha azt számítom, hogy Rajzó Miklós 1896 és 1902 között fordulhatott elő Ikerváron többször, akkor felvetődik a kérdés, hogy hol szállt meg? A kastélyban, vagy rokonnál? Gróf Batthyány Lajos, a fiumei kormányzó családjával itt élt ebben az időben. Batthyány Gyula, a később ismert festő 1887-ben született itt Ikervárott. Vagyis ebben a vizsgált időszakban 9 és 15 év között volt. Vaszary János festő 1905 júliusában járt Ikerváron a kastélyban. Batthyány Gyula 1905 őszétől már a Budapesti Képzőművészeti iskolára járt 1907-ig. A fáma alapján Batthyány Gyula már három évesen rajzolt, festett (mint minden gyerek, ha van mivel és mire. Nem számítva egyik barátom kislányát, aki a pelenkából szerzett festékkel rajzolt a falon lévő tapétára, a kiságy rácsa sem akadályozta a tehetségének kibontakozását). De komolyan, ki foglalkozott Batthyány Gyula tanításával Vaszary előtt? Erre nem találtam forrást. Lehet, hogy Rajzó Miklós a megoldás? Batthyány Gyula édesapja Batthyány Lajos ismerte a szombathelyi Éhen Gyula polgármestert (1895 - 1902), akit megfestett Rajzó Miklós. Valamint természetesen közeli kapcsolatban állt Gothard Jenővel, a vízerőmű megvalósításának egyik fő megvalósítójával, akit szintén megfestett Rajzó Miklós. Így biztos, hogy nem kerülte el a grófék figyelmét a szombathelyen élő festő, aki már bizonyított az ismerősi körben. Ebben az időszakban Rajzó már kijárta a festő iskolákat és volt tudása, amit átadhatott és gondolom a fizetség sem volt ellenére. Batthyány Gyula korai festészeti tanulmányáról nem tudunk semmit. Vaszary Jánossal kezdődik, de gyakorlatilag ez csak egy nyarat jelentett. Legalábbis többnek nem láttam nyomát, Vaszary életrajzában sem. Molnos Péter művészettörténész is elgondolkozott ezen és ezt az űrt Batthyány Gyula nagybátyjával Andrássy Tivadarral töltötte ki, mint szóba jöhető és rendelkezésre álló amatőr festővel. Gróf Batthyány Gyula - Az elveszett Magyarország festője címmel írt Molnos Péter a festő életéről és művészetéről. Batthyány Gyula sem említ meg senkit Vaszary előtt, aki festésében oktatta volna, miközben mondja, hogy már kora kisgyerekként is festett és ezt a család is támogatta. Nehéz elhinni, hogy 17 évesen kapja az első képzett rajz tanárát, mert akkor hol a családi támogatás? Igénye, tehetsége volt Batthyány Gyulának, gyerekként francia nevelőnője volt, biztos megfelelő módon mellé állt a családja a festészet oktatása terén is, hisz anyai ágon nagy művészetkedvelők voltak. Ha figyelembe vesszük a körülményeket, a lehetőségeket, akkor valószínűbbnek tűnik Rajzó Miklós szerepe, aki ekkor már elvégezte a pesti, gráczi, müncheni és Lotz mester iskoláját. Tehát egy teljesen képzett festőről van szó, aki alkalmasabb tanárnak, mint egy amatőr festő nagybácsi. Erről a szálról Molnos Péter nem tudhatott, mert ezt csak most raktam össze így elsőre az adatokból. Kérdés, hogy Batthyány Gyula vajon miért nem említette ezt soha? Igaz, semmit sem mondott erről az időszakról soha. Csak Vaszary-t jelöli meg első mestereként, de ehhez csak kettő hónapot lehet hozzátársítani 1905-ben. A képeslap bizonyíték Rajzó fizikai jelenlétére Ikervárott, illetve a források egyértelműen kiemelik az ikervári tartózkodását. Még egy gondolatot ide tennék. Gróf Batthyány Lajos 1892 és 1896 között töltötte be a fiumei kormányzósági posztot. 1892. április 11.-én a Nemzet újságban írtak a beiktatásáról a címlapon, majd a belső oldalon olvasható volt a következő kis hír. Melyben a hercegprímás megbízza Vaszaryt, aki rokona, hogy fesse meg Batthyány Lajos alakját Győr vármegye díszterme számára.
	A kép elkészült 1903-ban és a győri Rómer Flóris Művészeti Múzeumban tekinthető meg. Nem tudni, hogy Vaszary a képet az ikervári birtokon festette, vagy Fiumében. Batthyány Gyula 1887-ben született Ikervárott, ekkor hat éves volt, nem valószínű, hogy mély festészeti ismeretekre tehetett szert egy ilyen találkozó során. Ehhez képest sokkal ígéretesebb annak a lehetősége, hogy 1905-ben, amikor Vaszary Batthyány Ilonát festette meg, a kép Washingtonban, a Nancy G. Brinker gyűjtemény része, akkor tanulhatott a művésztől.
Molnos Péter itt kicsit belekavarodott a sok Ilona emlegetésébe, mert Gyula apjának nem volt Ilona nővére, mert csak két fiú testvére volt Géza és Béla. Viszont anyja testvére volt Batthyány Ilona, aki a kép készítése idején 63 éves volt. Ez a kép készülhetett Ikervárott, de valószínűbb Cinkota, mint Polgárdi. Gyula a nyarat töltötte Ilona néninél, aki nem lehetett az apja nővére. Gyula nyolc évesen már fogékonyabb lehetett a festészeti ismeretek befogadására. De azért vegyük figyelembe, hogy Vaszary ekkor már megjárta a spanyol tanulmány útját, amely kiteljesedést hozott számára művészetében. Nem biztos, hogy egy nyolc éves "úri" gyerekre fordította a szabadidejét. Vaszary szerepe felülértékeltnek tűnik itt. Ennek fényében is erősödik Rajzó Miklós szerepe, aki Batthyány Gyula fogékonyabb életszakaszában volt jelen.

Művészetéről az életrajzához hasonló tárgyalási módban, mivel kevés az adat egy részletes pályafutás felrajzolásához. 1882-1883 között Szt. Kereszt fölmagasztalása főoltárképet festett a vágkeresztúri templomba, 250x160 cm 1886-ban Budapesten az Ezredéves kiállításon bemutatták "József főherceg Őfensége látogatása a Hortobágyon" olaj festményét. A téli műtárlaton megvette Klobusitzky János (Magyar Szemle 1888-1897, 612.o.) "József főherceg a Hortobágyon". Azért erősen elgondolkoztató, hogy van egy ilyen életműnek nevezhető alkotása, ami 1200 frt-ért kelt el, akkor miért nem érhető el napjainkban az interneten egy rossz felbontású képen sem. Vajon egy közpénzen élő múzeum zárja el az érdeklődőktől és pénzért mutogatja? Amiről az emberek nem tudnak, arra nem is lehetnek kíváncsiak. Így jobban butul a nemzetünk és feledi el az elődjeinek alkotásait. Aki előzetes tudás, érdeklődés nélkül megy el múzeumba bámészkodni, az nem hoz el onnét hosszan tartó tudást. Népiesen mondva, csak a kosz ragad rá a kilincsről. Szomorú hozzáállás ez birtoklási szemlélet, talán idővel változik majd ez. Kossuth Lajos, Simonffy Imre, II. Rákóczi Ferenc festmények 1903- 1907 között - Déri Múzeumban vannak egy forrás szerint, vajon ez az a nagy Kossuth képe Rajzónak, amelyet Nagy Imre miniszterelnöknek ajándékoztak később? Még Szombathelyen megfesti Éhen Gyula és Gothard Jenő portréját, ez utóbbit a Rumi Rajki Kör áldozatvállalása révén 1994 márciusában Marosfalvi Antall restaurálta és a herényi Gothard Obszervatóriumban van kiállítva. 1907. május 14.-én a Hajdúvármegye megbízza Rajzó Miklóst, hogy készítse el II. Rákóczi Ferenc arcképét a vármegyeház közgyűlési termébe. Első kiállítása Budapesten volt a "Csöndes Kompánia" című képpel. 1899-es tavaszi kiállításon, "Hát az anyád?" ennek némileg ellentmondó adat, hogy a karácsonyi tárlaton Grecsák Károly vette meg1898-ban. Említett festményei még a "Kocsmai jelenet, Hamis Játék, Múlandóság, Mocsaras táj, Konyhában" (1885 kiállítva)
Rajzó Miklós kezdeti tehetségéről egy hír a Nemere újságban, már 14 évesen kitűnt, de valahogy mintha ellobbant volna ez a láng a pályája során. Jobbra a hír, lentebb az újság fejléce, amiben megjelent a híre 1880-ban. Lehet, hogy nem bontakozott ki a tehetsége, de Miklós fia, Zsolt unokája és Katalin dédunokája tehetségesen rajzolt.


Most megpróbálom bemutatni kritikusok általi fogadtatások szélsősségeit egyetlen kép kapcsán. Az Új idők kritikája 1897 tavaszán (balra) lehúzza a festőt, de meg is védi és elismeri, hogy a közönségnek tetszik. Jobbra ugyanarról a képről szól a kritika, az egyik az 536. oldalon, a másik az 538. oldalon. Ezek még teljesen simulékony kritikák.

Lássuk, akkor azt a Hamiskártyás képet, amiről sokan írtak. Részemről kiegyeznék azzal, ha csak így tudnék festeni. Ezt a képet még Szombathelyen festette, az aláírás alatt olvasható felírat alapján 1897-ben. Több helyen Szerencsejáték, vagy Játékszerencse, vagy Hamis Játék címekkel találkozhatunk a hírekben a kép megnevezésével.

Itt egy negatív kritika Kacziány Ödöntől, ami a Magyar szemlében jelent meg a téli kiállítás kapcsán az 51-es számban. Kemény szavak - "selejtes munka, nyers színezés, durva rajz, olcsó szellemeskedés". Ugyanezen újság következő oldalán szereplő információ, a tárlaton elkelt "József főherceg a Hortobágyon" képe Rajzónak. Talán mégsem volt olyan rossz festő? (1897)
	A kölesdi nagyvendéglőben jótékony célú előadást rendeztek, mely során Rajzó Miklós "Játékszerencse" festményét élőképként előadják, 1898. augusztus 7.-én. Vagyis a kép kiállításon való megjelenését követően azonnal elnyerte a közönség figyelmét a kép. A Tolnavármegye újság 1898. augusztus 14.-ei híre szerint a közönség értékelte a festmény élőképi megjelenítését, zajos tapsokkal illették az előadást.

	1898-ban ezt a művét hasonlították Margíttay Tihamér (1859-1922) festő stílusához. Hol követőként, hol konkurenciaként emlegették, hol megelőzte őt ízlésben. Margittay felesége Homoki Anna a Vígszínház színésznője

Rajzó Miklós "Amateur"-jét is mulatságosnak találta. - a király, 1897. május 20.-a Pesti Hírlap - "A "király" a műcsarnokban" cikkből idézve. A jobb oldalon olvasható a kép leírása, mivel kép nem áll rendelkezésre róla, így legalább el tudjuk képzelni mit talált mulatságosnak a "király". Ugyanekkor mutatták be a "Játékszerencsét" és a "Jelen időt" is.

Magyar Nemzet 1947. március 18.-ai híre: Rajzó Miklós két és fél méter magas, másfél méter széles Kossuth Lajos képét ajándékozták Nagy Ferenc miniszterelnöknek.
	A képeinél valamiért, majd mindegyiknél a címek eltérőek. Pl.: a "Kocsmai jelenet" másik címe "Bezzeg az én időmben". 1899-ben Komlóssy Arthúr - vette meg: Az én időmben címmel és a Déri Múzeumnak ajándékozta 1929-ben. A kocsmában a fiatal katonák hallgatják az öreg beszédét, emlékeit, melyen mindenki mosolyog, de érdeklődve feléje fordulnak. A kép megállásra késztette a tárlatnézőket és nyugalmat árasztott, a megszokott kocsmai hangoskodás ellenpéldájaként. Az öreg ember adomázik, odafigyeltek rá, még a csaplárosné is kijött a kármentő mögül, hogy nehogy lemaradjon egy mondatról is.
Rajzó Miklós 1900-ban egy korabeli minta alapján festette meg Szily János püspök képét. Erről kis képeket nyomtatott Éhen Gyula Szombathely polgármestere, aminek az árusításából befolyt összeget kívánta egy Szily Jánosról készítendő szoborra költeni. A kis nyomat elterjedése révén ez lett a legismertebb Szily képmás. Szily János volt az első szombathelyi püspök 1777-ben. Világot látott, művelt és széles látókörű ember volt. .

Bocskai hadi népe - dr. Boldizsár Kálmán történelmi könyvéhez készített borítót és arcképet Bocskai Istvánról.	1890. Budapest kiállításra adta be a "Városi életkép"-et.

Tehén, 1905-ből az új műtermében készült Debrecenben. A Rózsák képét nem látta el dátummal.	1904-ben festi meg a Szüret képét már a debreceni saját műtermében.
Itt a végén azzal a személlyel zárnám, aki a halála után legtöbbet emlegette Rajzó Miklóst. Lyka Károlytól, ha életéről és pályafutásáról kérdezték, sohasem feledkezett meg a festőről, aki pályája elején nagy hatással volt rá. A Pajtás nevű korabeli Úttörő (ifjúsági) újságból idézek két bekezdést az interjúból.


Egy Kossuth díjas művészettörténész mégsem mondhatja el a teljes igazságot az ifjúságot nevelő újságban 1958.ban: "Megfestem. Meg is festettem." fejezi be. Mert, mi is történt valójában? Mit hallgatott el Lyka Károly? A Szabad Művészet, 1955. novemberi számából megtudhatjuk, itt jobb oldalon lévő idézet részletből. "okkersárgával bemázoltam a fehér vászoncipőt" Ezt a rosszalkodását mégsem tárhatta az ifjúság elé. Lyka ekkor utazott el a müncheni akadémiára, ahol nem sikerült a felvételije, de talán jobban is járt, mert Hollósy Simon festő iskolájába került Münchenben.

A képeslap kiadójáról pár szó - Rigler kiadó - Egyszerű kis papírkereskedésből nőtt ki a Rigler József Ede papírneműgyár részvénytársaság. A szorgalmas alapítónak 1872 körül már kisebbszerű nyomdája is volt, amelyben azonban elsőrendű akcidens-szedők - egy időben Kalhanek Nándor, Westfalewitch Antal - csinálták a maguk máig is csudált mestermunkáit. Majd apródonkint papírzacskógyárat, vonalzó- s könyvkötő-műhelyt is rendezett be Rigler. 1894-ben két és fél millió korona alaptőkéjű részvénytársaságot alakított a roppant arányúra fejlődött vállalatából. Mikor 1909-ben meghalt: öt-hatszáz munkást foglalkoztató gyára már európai hírre emelkedett, sőt melléktelepei voltak Bécsben és Ruscsukban is. A vállalat igazgatója 1900-ban Moiret Ödön lett, akit idővel Tranger József követett ez állásában. - forrás: Novák László - A nyomdászat története VI. könyv: 1868-1900. 1948. évi XXV. Törvénycikk az egyes ipari vállalatok állami tulajdonba vételéről szóló mellékletében, a törvény 1. §-ának e) pontja alapján állami tulajdonba vett vállalatok felsorolásában találkozhatunk vele a 25. pontban: Rigler József Ede papírnemű gyár részvénytársaság, Budapest, VI., Rózsa Ferenc-u. 51/53.