|
Gróf Batthyány Lajos 1848. szeptember 11-én lemondott a miniszterelnökségről. István nádor ekkor ismét őt bízta meg kormányalakítással. Lamberg szeptember 28-i megölése után azonban kiegyezést célzó politikája ellehetetlenült,
így október 2-án végleg lemondott, még a képviselői mandátumáról is. December 6-án a sárvári kerületében újraválasztották képviselővé, igazolás hiányában csak 30.-án kapcsolódott be a képviselőház munkájába. A katonai helyzet végett már nem lehetett tartani Pestet. A kormány és a képviselőház
Debrecenbe költözését biztosítandó és utolsó esélyként békedelegációt küldtek Windischgrätz fővezérhez. A bicskei táborban január harmadikán jött létre a találkozó. Windischgrätz nem volt hajlandó fogadni Batthyány-t. A küldöttség mandátumát sem fogadta el, de Majláth-tal tárgyalt. Batthyány
a baljós jelek ellenére és Deák Ferenc intésének ellenére sem menekült el: "néhány hitvány év (börtön) miatt csak nem leszek szökevény" - mondotta. A küldöttség 1849. január 8-án ért vissza kísérettel, az akkor már osztrák kézen lévő Pestre. Az osztrák katonai rendőrség még aznap éjjel letartóztatta
Batthyányt, sógorának palotájában. Innét vitték a budai várban lévő Helytartótanács-ba, ahol április 23.-áig őrzik.
Az elfogás emlékét az épület Henszlmann utca felöli falába illesztett dombormű örökíti meg.
Károlyi Györgyöt a forradalom támogatásáért bebörtönözték és csak súlyos váltságdíj ellenében engedték szabadon. A szabadságharcot követő véres megtorláskor Haynau itt alakíttatta ki főhadiszállását, a grófi családnak
csupán néhány szoba használatát engedélyezte.
|
|
Károlyi palota - A klasszicista stílusú, három utcára néző, U alakú, nagy kiterjedésű mai palota többszöri átépítés eredménye. A palotát első formájában Kalcher Márton
építette Wilfersheim Miklós élelmezési biztos számára 1696-1698 között, barokk stílusban. 1744-ben Patachich Gábor kalocsai érsek vette meg, majd 1745-ben Barkóczy Ferenc egri püspök tulajdonába került, aki Mayerhoffer Andrással és fiaival átépíttette. 1768-ban lett a Károlyi családé. 1799-ben Jung János bővítette már klaszicista
stílusban, majd 1831-ben Zitterbarth Mátyás, 1832-ben épült Anton Pius Riegl és Hofrichter
József tervei szerint, 1834-ben pedig Koch Henrik dolgozott átépítésén. 1835-ben meghalt Hofrichter József, aki a kivitelezés irányítását végezte addig, utódja Pollack Mihály lett. Majd 1935-38-ban Wälder Gyula terve szerint került átépítésre. Az első emeleten Ybl Miklós is végzett belső átalakításokat.
A díszudvart U alakban körülölelő udvari szárnyak kerítéssel elválasztott tágas barokk franciakertre nyíltak ekkoriban. A ma ismert klasszicista épületet Károlyi Györgynek köszönhetjük, aki Batthyány Lajos sógora volt, mivel feleségeik testvérek voltak.
Érdemes még megjegyeznünk, hogy ebben az épületben született Károlyi Mihály, az 1919-es első magyar köztársaság elnöke, akinek emléktáblája a palota Ferenczy István utcai oldalán látható.
1053 Budapest,
V. kerület, Károlyi Mihály u. 16. GPS: 47.4915 / 19.0582
|
|
Franz Weiss - A kecskeméti utcai Károlyi palota 1838-ban. A kép jobb oldalán látható, hogy akkor még volt mellette egy épület, és szemben is csak egy emeletes ház állott.
|
|
Ezen az 1910-ben készült felvételen már eltűnt a mellőle a kis ház és szemben felépült egy több emeltes ház. A korabeli képek forrása itt található.
|
